Egyre több éhes szájat kell etetni e glóbuszon, nagyjából változatlan méretű termőterületből kigazdálkodva, miközben az emberek egyre kevesebb pénzt hajlandók kifizetni az élelmiszerekért.
Egy olyan globális árverseny alakult ki, ahol minden fillér számít, márpedig a legtöbbet az emberi erőforráson lehet spórolni, így a modern mezőgazdászok gépesítenek, amit csak lehet, és felhasználják a modern technológia minden vívmányát. A kétkezi munkát szépen lassan felváltják a robotok, a nagy ültetvények gondozását pedig – egy farmszimulátoros játékhoz hasonlóan – akár egyetlen ember is képes lesz számítógépe előtt ülve vezérelni.
XXI. századi farm
A modern agrikultúra szerves részeivé válhatnak az olyan gépek és eszközök, melyeket meglehetősen fejlett mesterséges intelligenciával láttak el tervezőik. A traktoroknál és egyéb mezőgazdasági nagygépeknél már néhány éve megszokott funkció a GPS-vezérlésű „robotpilóta”, ami centiméteres pontosságú manőverek végrehajtására képes, azonban a legfrissebb fejlesztésű okostraktorok már képesek a talajviszonyok és a környezet adatai alapján a legmegfelelőbb talajmozgatási módszerek alkalmazására is. Ezen haszonjárművek kezelőfelülete és irányítása is megváltozott az évek során, ma már – kis túlzással – jobban hasonlítanak egy érintőképernyőkkel tarkított modern irodára, mint egy munkagépre.
Az egyre felkapottabb eszköznek számító drónok is óriási figyelmet kapnak manapság az agrárpiac részéről. Az óriási ültetvények körbejárása ugyanis fáradságos munka lehet a gazdáknak, ám egy kis távirányítású eszközzel minden munkafolyamat gyorsan és könnyedén ellenőrizhetővé válik, és így tényleges kiszállásra csak valóban indokolt esetben lesz szükség. A kívülről vezérelhető repülőszerkezetek zsugorításával harvardi mérnökök megalkották a világ első robotméheit, melyek szintén hasznossá válhatnak majd a későbbiekben.
A jövő megvalósítását egyes országok már el is kezdték. A japánok egy 250 hektáros területű, teljesen robotizált farmja gyönyörű iskolapélda lehet az összes gépesítésre vágyó cég számára. A 2011-ben a térséget sújtó óriási szökőár levonulásával a sós tengervíz rengeteg szántót tett termőképtelenné. Egy ilyen területen alakították ki mérnökeik a robotfarmot, ami egy többlépcsős folyamat eredményeképpen igyekszik újra virágzóvá varázsolni környezetét. Az ültetésre, szántásra és betakarításra kiképzett robotkarok pedig már bevetésre készen várják, hogy munkára fogják őket.
Mit hozhat a jövő?
Földünkön kétséget kizáróan egyre kevesebb a megművelésre alkalmas talaj, így mindenképp valami alternatívára van szükség az egyre növekvő népesség táplálásának sikeres kivitelezéséhez. A legtöbb tanulmány a problémákat a modern építészet segítségül hívásával kívánja orvosolni, méghozzá égig érő zöld területek kialakítására alkalmas úgynevezett vertikális farmok létrehozására születnek megdöbbentően futurisztikus látványvilággal rendelkező tervek.
Ezeken felül a természetes energiák kiaknázása is egyre hangsúlyosabbá válik, a legtöbb nagy ültetvényen már szélerőművek és szolárcellák kombinációjával oldják meg a fenntartáshoz szükséges energia előállítását. A mesterségesen létrehozott, génmódosított termények is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a mezőgazdaság jövőjében, hisz a tápanyagban gazdagabb, szinte bárhol megtermő növényekre idővel sajnos bizonyosan szükségünk lesz.
A mezőgazdaság tehát egyre inkább halad a teljes önvezérlés irányába, a mesterséges intelligencia szépen lassan szükségtelenné teszi a termelés során ma még nélkülözhetetlen emberi tényező szerepét, és az előrelátó tudósoknak már terveik is vannak készleteink kimerülésének orvoslására.
