A The Verge hétfőn számolt be róla, hogy a Curiosity rover újabb tudományos szenzációt jelentő felfedezést tett. A marsjáró egy olyan ősi tó nyomaira bukkant, amely több tíz-, vagy akár százezer évig is létezhetett, és megvoltak benne az élet kialakulásához illetve fennmaradásához szükséges alapelemek: a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a foszfor.
A tó nagyjából 3,5-3,6 milliárd évvel ezelőtt száradhatott ki. A NASA először márciusban számolt be róla, hogy a Curiosity mérései szerint megfelelő feltételeket biztosíthatott a mikrobális élet fennmaradásához; most azt is sikerült bebizonyítani, hogy a környéken egészen „földszerű” viszonyok uralkodhattak. „Lehetett némi hó, talán jég is a hegyekben, a kráter peremének környéken – mondta egy hétfői sajtótájékoztatón John Grotzinger, a Curiosity-projekt egyik kutatója. – Mindez átkozottul hasonlíthatott a Földhöz.”
A Curiosity tavaly augusztusban szállt le a 150 kilométer átmérőjű Gale-kráterben. Itt található az a cca. öt méter mély, Yellowknife-öböl nevű teknő is, amelyben a szonda felfedezte azt a jórészt bazaltos homokkőből álló üledékréteget, amely a kutatók szerint kizárólag egy csendes, alacsony sótartalmú, semleges pH-értékű tóban alakulhatott ki. Olyan feltételeket kínáló környezetben, amelyben nyugodtan megélhettek azok a kemoliautotróf mikroorganizmusok, amelyek a kövek és ásványok lebontásából nyerik az élethez szükséges energiát – hasonló „életvitelt” folytató baktériumok egyébként a földi barlangok melegvizű forrásaiban is megtalálhatók.
A marsi tó ötven kilométer hosszú és öt kilométer széles volt, Grotzinger megfogalmazása szerint „nagyjából akkora, mint egy kisebb tó New York északi részén”, és a tudósok szerint könnyen lehet, hogy iható volt a vize.
A fenti eredményeket egy, a Science-ben megjelent tanulmánysorozatban ismertették. A Curiositynak egyelőre nem sikerült közvetlen bizonyítékot találnia arra, hogy volt-e élet a vörös bolygón, de Groetzinger szerint a terület további vizsgálata végül erre a kérdésre is választ adhat.