A csillagászok remek modelleket dolgoztak ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan gyűlik össze az űrben a csillagok kialakulásához szükséges anyag. Számos nap haláltáncát: gravitációs összeomlását és berobbanását figyelhették már meg, a „csillagbölcsőként” szolgáló gázfelhők mélyébe azonban nem sikerült belesniük.
Mindeddig. Kutatók egy csoportja a közelmúltban jelentette be, hogy földi és űrtávcsövek segítségével sikerült belepillantaniuk az egyik hatalmas gázfelhő belsejébe, amelynek mélyén két, kialakulófélben lévő csillagot találtak. A kutatók szerint az egyik igazi „szörnyeteg”: közel százszor akkora lesz, mint a napunk. Az SDC335.579-0.292 (röviden SDC335) nevű óriási gázfelhő egyébként cca. tízezer fényévre van a Földtől, és 5500 nap kialakulásához elegendő anyagot tartalmaz.
A kutatóknak az SDC335 tanulmányozása során összegyűjtött adatok segítségével sikerült rekonstruálniuk az anya eloszlását és mozgását a felhőn belül. Mint kiderült, a gázban különféle csatornák találhatók, amelyek folyamatosan táplálják a születőfélben lévő csillagokat.
A „magzati állapotban” lévő napok hatalmas, közel egy kilométer/másodperces sebességgel szippantják be a körülöttük lévő gázokat; a teljes kifejlődésükhöz szükséges mennyiséget nagyjából négyszáz év alatt szedhetik össze.
