Úgy vélem, abban valamennyien egyetértünk, hogy talán a legszörnyűbb fizikai fájdalom, amit csak el tudunk képzelni a tűzzel, az elviselhetetlen forrósággal hozható összefüggésbe. Az égési sérülések gyógyulása hosszan tartó, fájdalmas folyamat.
Az alaszkai Valdezből származó 23 éves Caleb Springer másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, amikor egy balesetet követően üzemanyag spriccelt rá a robogójából, azt pedig begyújtotta egy cigarettából származó kósza szikra. A lábait beborító lángokat két perccel később sikerült eloltani, sérülése pedig olyan súlyos volt, hogy Seattle-be kellett szállítani légi úton. Nagy szerencséjére a városban található a Washington Harborview Egyetem Égésközpontja, ahol úttörőnek számító kezelési eljárásokat dolgoztak és dolgoznak ki.
Több évtized távolába visszanyúló kutatások ugyanis bebizonyították, hogy a fájdalomérzetre számos tényező van hatással, például az áldozat érzelmei, a környezet, a kontextus és mindazok, amik elterelik a figyelmét.Hunter Hoffman és David Patterson professzorok itt alkották meg a SnowWorld 3D-s jeges kanyonjait, egy olyan világot, ahová a fájdalomtól elgyötört elme visszahúzódhat. A professzorok tisztában vannak azzal, hogy a fizikai fájdalom érzésében nagy szerepet játszik az elme, ezért pszichológiai fronton is fel kívánják venni a harcot a fájdalommal. Azt vallják, hogy az emberek alapvetően vizuális lények, figyelmüket elsősorban az köti le, amit látnak. Például a kötések rendszeres cseréje során a páciensek kényelmetlenül érzik magukat, már attól, ha meglátják, hogy ápolóik előkészítik a procedúrához szükséges eszközöket. Elméjük előbb, vagy utóbb párhuzamot von a kezelőszoba és a fájdalom között.
A korábban már említett SnowWorld egy viszonylag egyszerű játék, egy virtuális hócsata pingvinekkel és hóemberekkel, ami jobban megragadja a páciensek figyelmét, mint a korábban alkalmazott zenés, vagy filmes terápia. Míg a kötések cseréje, a sebek tisztítása és fertőtlenítése zajlik, a páciens VR-sisakot visel a fején, és fejhallgatót a fülén, hogy kizárja környezetének legapróbb zörejét is.
Amikor belépnek a játékba, hóemberekkel, pingvinekkel, mamutokkal, iglukkal találkoznak. Ha egyszer találnak el egy pingvint, a madár megfagy, ha másodszor is, akkor felrobban. Az akció egyszerű, de folyamatos, a jeges világot pedig tudatosan választották, nem akarták az égési sérülteket az átélt traumára emlékeztetni.
Az eljárás Caleb Spring esetében tökéletesen bevált, elmondása szerint szinte semmi fájdalmat nem érzett, míg a sisakot viselte és a virtuális hógolyózással volt elfoglalva. A "trükk" lényege az agy véges kapacitásában rejlik, hiszen idegrendszerünk központja egyszerre csak bizonyos számú jelet képes érzékelni. Tehát mialatt Caleb a SnowWorld játékra koncentrált, ugyanannyi jel érkezett agyába a sérült terület receptoraitól, agya azonban egyszerűen nem vett tudomást róluk.
A két professzort igazolják az agytevékenységről készült felvételek is. Virtuális játék nélkül úgy világít a felvételeken a fájdalommal küszködő emberi agy, akár a karácsonyfa, ha viszont ugyanaz a páciens fejére helyezi a sisakot és elkezdődik a játék, egyes területeken 50 százalékkal is csökken az agy aktivitása.
Az eredmények tükrében nem meglepő, hogy már a világ több pontjáról érdeklődnek kórházak a SnowWorld iránt.
