Szenzációs felfedezést tettek a Houstoni Egyetem kutatói, mint kiderült, elképesztő óriásvulkán csücsül a Csendes-óceán mélyén. A Tamu Massifot korábban roppant méretei miatt több kisebb tűzhányóból álló tengerfenéki hegyvonulatnak hitték.
A közel 700 kilométer széles geológiai fenomén alapterülete nagyjából akkora, mint a Brit-szigeteké, és nem sokkal marad el a Marson található Olympus Monstól, a Naprendszer ma ismert legnagyobb vulkánjától. Ám hiába a hatalmas méret: évekbe került, mire a tudósok rájöttek, mi is valójában a Tamu Massif.
Vulkanikus valami
„Annyit tudtunk, hogy egy nagy vulkanikus valami – mondta William Sager, a houstoni tudóscsapat vezetője a The Verge-nek. – A legnagyobb probléma az, hogy igazából még ma sem tudjuk, mi van odalent. Nem látjuk elég tisztán a struktúráját.” Sager hangsúlyozta, a mélytengeri geológusoknak nincs könnyű dolguk, ha szeretnék közelebbről is szemügyre venni a vizsgálódásuk tárgyát – „szárazföldi” kollégáikkal ellentétben nem tudnak csak úgy odasétálni hozzá.
Sager és társai hajóra szálltak, hogy hangradar segítségével alaposabban is tanulmányozhassák a Japán partjaitól 1600 kilométerre keletre fekvő víz alatti félsziget, a Shatsky Rise közepén, több mint 1,6 kilométer mélységben lapuló vulkánt. Végül sikerült elegendő adatot gyűjteniük ahhoz, hogy pontosabb képet alkothassanak róla, hogyan is néz ki.
A kutatók a Tamu Massif lávafolyamaiból is mintákat gyűjtöttek – tizenöt évig kellett várniuk arra, hogy engedélyt kapjanak az ehhez szükséges fúrásokra. A szeizmikus adatok, a fúrásokból származó minták és más, az évek során végzett mérések eredményeinek vizsgálatával végül sikerült megállapítaniuk, hogy a vulkanikus láva egyetlen központi kürtőből ömlött a tengerbe.
„Meglepett minket”
„Meglepett minket, amit láttunk – mondta Sager. – Arra számítottunk, hogy több [vulkanikus] központot is találunk.” A geológusok a Tamu Massif méretéből arra következtettek, hogy a kitörések során hatalmas adag láva törhetett elő a vulkánból, és elég hosszan „utazhatott” ahhoz, hogy lehűljön, és felépítse ezt a hatalmas struktúrát. A tűzhányó nagyjából 145 millió évvel ezelőtt keletkezhetett, és nem sokkal később inaktívvá vált. „Eddig nem tudtuk, hogy létezhetnek olyan szóló vulkánok [a Földön], amelyek ekkorára nőnek. Most már tudjuk” – összegezte a kutatás legfontosabb tanulságát Sager.
A Tamu Massif titkának megfejtése hozzásegítheti a kutatókat annak megértéséhez, hogy milyen folyamatok zajlanak Földünk belsejében. A kutatás eredményeit e héten publikálják a Nature Geoscience című folyóiratban. „Lenyűgöző pillanat volt – jellemezte a felfedezést Sager. – Kicsit olyan, mint egy korábban nem ismert bálnafaj felfedezése. Új távlatokat nyitott előttünk.”
