Nem hiába nevezik alaplapnak a számítógépek fő komponensét, hiszen ez alapvetően meghatározza a gép legfontosabb paramétereit. A platformot, az elérhető minimális és maximális teljesítményt, a bővíthetőséget stb. Éppen ezért fontos, hogy olyan lapot válasszunk, ami elérhető áron kínál minden, számunkra szükséges szolgáltatást. Kiemelném itt a „számunkra” szót, hiszen mindenkinek más és más a fontos vezérlő, szolgáltatás stb. egy alaplapnál. Gyakori hiba, hogy úgy választanak az emberek alaplapot, hogy a szolgáltatásainak jelentős részét soha nem is használják ki. Nézzük, mi alapján lehet jól átgondolt döntést hozni alaplapválasztásnál.
Platform
Az alaplap kiválasztásával együtt a platformot is megválasztjuk – innentől kezdve akár több gépfejlesztésen át ebben kell mozognunk, ezért több szempontból is meg kell vizsgálnunk döntésünket. Egyrészt az aktuális gépépítési keretet kell figyelembe vennünk, hogy milyen alaplap fér ebbe bele, illetve a felhasználás módjától függően azt, hogy milyen processzort kínál az adott platform ezen az árszinten. Itt azt is vegyük számításba, hogy szükségünk lesz-e integrált videokártyára, mert ilyenkor nem feltétlenül a CPU számítási teljesítménye, sokkal inkább a CPU és az iGPU együttes teljesítménye fog számítani (ebben az AMD FM2+ a legjobb).
Ha ezek alapján a platformot belőttük, nézzük még meg azt is, mikor jelentette be ezt a gyártó és arra is keressünk rá, hogy vannak-e már akár pletyka szinten hírek a leváltásról, bővítésről stb.
Méret
A méret nagyon fontos tényező, hiszen ez határozza meg, mekkora PC-t építünk. A vásárlókban sajnos mind a mai napig él az a berögződés, hogy egy tisztességes PC ATX méretű, minden, ami ennél kisebb, kompromisszumos, rossz megoldás. Nos, jelentjük, hogy ez már régen nem igaz. A micro ATX lapok, de még a mini-ITX lapok is képesek ugyanazt a teljesítményt hozni, amit a teljes méretű ATX-ek, a mATX-nél pedig még a bővíthetőségben sem feltétlenül kell kompromisszumokkal számolnunk. A mATX lapok szintén 4 DIMM memóriafoglalatot kínálnak, elfér rajtuk az óriási toronyhűtő, tuningolhatók, kezelik az SLI/CrossFireX-et, kapunk rengeteg SATA és USB portot és minden alaplapi vezérlőnek megvan a hely. A mini-ITX-nél kicsit már más a helyzet, ugyanis itt 2 DIMM foglalat az általános és kétkártyás SLI-ről ne is álmodjunk, viszont cserébe 17×17 cm-es lapra építkezhetünk. Ez a méret ellenére abszolút teljes értékű, támogat minden fejlett technológiát, kezeli a nagyfogyasztású processzorokat és teljesítményben hozza azt, amit egy normál ATX modell. Azt se szégyelljük, ha régi ATX méretű házunkat tartjuk meg, de egy olcsóbb, viszont jól felszerelt micro ATX alaplapot szerelünk be.
Bővítő helyek
A régi PC-knél kritikus volt a bővítő helyek, portok száma – ennek szinte mindig a szűkében voltunk. Aztán megindult az integrálási folyamat és ma már ott tartunk, hogy minden olyan vezérlő, ami kritikus a sebesség szempontjából, egyenesen a processzor lapkájára került, a többi szolgáltatást pedig az alaplapra szerelték a gyártók. Egy átlagos PC-nél sokszor a videokártyán kívül mást nem is kell beszerelnünk és még így is biztosak lehetünk benne, hogy minőségi komponensekből épül fel PC-nk. Az alaplapi integrált vezérlők már mind vannak olyan jók, mint a külön kártyán kapható megoldások, csak professzionális felhasználás mellett kell külön kiegészítőkre helyet fenntartanunk.
Vezérlők
Egy középkategóriás, 30-50 ezer forintos lapon megkapjuk a Gigabites LAN-t, a sokcsatornás hangkodeket, bőven elegendő SATA6G-t, RAID szolgáltatást, USB-ket, sőt, ma már ebben a kategóriában nem ritka a Wi-Fi vezérlő sem. Ezek mind hasznosak és szükséges technológiák, de ez még nem jelenti azt, hogy mindenkinek szükségük lesz rá. Például a RAID szolgáltatást csak kevesen használják ki, a hangkodeknél sem kell a szívünkhöz kapni, ha 8-9 csatorna helyett „csak” 6-ot kezel és a Wi-Fi sem mindig alapkövetelmény egy asztali gépnél. A SATA és USB portok számát is alaposan megnézik vásárláskor, aztán persze igazából 2-3 SATA csatlakozás és 4-5 USB az esetek 95%-ában bőven elegendő.
Mindenképpen ellenőrizzük, milyen vezérlők kerültek a kiszemelt alaplapra, külön fordítsunk figyelmet ezek minőségére, gondoljuk végig, miből hány csatlakozóra lesz szükségünk (ezzel biztonságból adjunk hozzá 1-2-t) és máris kaptunk egy képet arról, hogy valójában mire lesz szükségünk. Márpedig ez nagyon hasznos, hiszen így már meg tudjuk határozni, hogy mi az, ami abszolút felesleges számunkra egy alaplapon, tehát ezért ne is fizessünk feleslegesen.
Kompatibilitás, jövőállóság
A kompatibilitás tág fogalom, és egy alaplapnál sok mindenre vonatkozik. Ha igazából fejlesztjük gépünket és több komponenst megtartunk a régi összeállításból, vizsgáljuk meg, hogy az új lappal is fog-e működni.
A jövőállósággal azt tudjuk meghatározni, milyen sokáig húzzuk majd ezzel a géppel úgy, hogy csak 1-1 dolgot frissítünk, hogy modernebb, gyorsabb legyen PC-nk. Olvassunk utána, hogy várható-e még frissítés az adott platformra, mondjuk egy új CPU generáció vagy erősebb, többmagos processzorok, hogy mennyi memóriát tudunk a lapba pakolni és hogy a videokártyából, valamint tárolóból mit kezel az adott modell. SSD-nél hamarosan fontos lesz az M.2, ezért ha ilyen már eleve van az alaplapon, az később hasznos lehet, de azért az sem nagy baj, ha nincsen, mert pár ezer forintért lehet kiegészítő kártyát venni. Ha gamer PC-t építünk, nem árt, ha SLI/CFX támogatást kapunk, és arra is figyeljünk oda, hogy a PCIe 3.0 szabványt támogassa a lap.
