Távolinak tűnik, pedig csak alig több mint egy éve volt, hogy kezembe került a ROG Ally, az ASUS válasza a Valve váratlanul nagy sikert arató Steam Deckjére. A PC-alapú kézi konzolok kategóriája még mindig viszonylag friss, számíthatunk arra, hogy ha új szereplő lép a piacra, azzal nem lesz minden rendben: ezt bizonyította később a Legion Go is, ahogy az is, hogy a 2,5 éve debütált Deckből is érkezett már újabb, finomhangolt változat.
A ROG Ally sem volt tökéletes, elsősorban gyenge akkumulátora, vegyes eredményekkel dolgozó hűtése (ami nem tudott arról gondoskodni, hogy az SD-kártyaolvasó ne olvadjon meg), illetve a lassú Armoury Crate keserítette meg a korai vásárlók élményét. Most itt a ROG Ally X, amit láthatóan a visszajelzések alapján formáltak, számos problémát orvosoltak, és még a Windows 11-gyel való elkerülhetetlen találkozásaink sem annyira frusztrálóak, mint az előző modellnél voltak.
Ally extrákkal
Az Ally X nem egy generációváltó gép, ugyanaz az AMD Ryzen Z1 Extreme processzor dolgozik benne, ami az Allyban is helyet kapott, és ugyanúgy 7"-es, 1080p-s, 120 Hz-es frissítésre és 500 nit maximális fényerőre képes kijelzőt építettek bele, de itt meg is áll azon komponensek listája, amiken nem változtattak legalább egy keveset.
A tárhely egy 1 TB-os PCIe 4.0 NVMe (2280) SSD lett, duplája az előzőnek, a RAM-ot pedig 16 GB LPDDR5-6400-ról 24 GB LPDDR5X-7500-ra cserélték. Szívósabbak lettek a joystickek, kényelmesebb a D-Pad, lényegesen kisebbek a hátsó extra makrógombok (amiket így szinte lehetetlen véletlenül megnyomni), hangosabbak a hangszórók, és a maximális töltési sebesség is változott 100 W-ra, bár a dobozban változatlanul egy 65 W-os töltőt találhatunk. Ezzel a - papíron - jóval kitartóbb, 40 Wh helyett 80 Wh-s akkumulátort táplálhatjuk - hogy valóban sikerült-e kétszer annyi energiát adni a gépnek, arra később kitérünk. A külső videokártya csatlakoztatására használt XG Mobile portot egy USB Type-C (USB4) váltotta le, amit a visszatérő USB Type-C (10 Gbps) kísér, és megmaradt a jack bemenet, valamint az SD-kártyahely is.
A borítás tekintetében nem csak annyi változott, hogy feketére cserélték a fehéret: kényelmesebb a markolat fogása, feljebb vannak valamivel az előlapi gombok, jobb játszani vele, még úgy is, hogy a gép maga 70 grammot hízott és vastagabb is lett; ez használat közben nem érződik tehernek. Tűző napon nem mertük hosszú távon használni, de normál körülmények között azokon a részeken, ahol érintkezünk a géppel, nem érezni a melegedését. A hűtés összességében javult, nagyobb ventilátorok, jobb hőelvezetés gondoskodik arról, hogy intenzív terhelés alatt se forrósodjon túl a gép, és ne zúgjon túl hangosan sem. Ha nagyon figyelünk, lehet hallani, de játék közben alapvetően nem zavaró a ventik zaja.
Használni gyerekjáték
Az első Ally használata közben az Armoury Crate és a Command Center miatt hullattam a legtöbb könnycseppet, ám az ASUS fejlesztői rengeteget dolgoztak azon, hogy a gép használatát gördülékenyebbé tevő felületek az elvárhatónak megfelelően működjenek. Ugyan időközben az Ally-on is sokat javult a helyzet, az Ally X esetében már az első pillanattól fogva használhatók a beépített programok, amik annak ellenére is hasznosak, hogy a találkozást a Windows 11-gyel még mindig nem ússzuk meg.
Az Armoury Crate a gép indításakor betölt, és ebben egy helyen láthatjuk a telepített játékokat, mindegy, hogy Steamről, az Xbox alkalmazásból, vagy az Epicről töltöttük-e le őket - a letöltéshez viszont külön klienseket kell használni továbbra is. Az Xbox appjával sokat küzdöttem, mire hajlandó volt felismerni, hogy már bejelentkeztem, de ez nem az ASUS hibája, ugyanez volt az élményem laptopon is. A rendszer kezelését az, hogy a jobb analóg lekattintásával előhívhatunk egy egérkurzort, lényegesen egyszerűbbé teszi, mintha az aránylag kis kijelzőre lennénk kényszerítve, és már a billentyűzetet sem kellett állandóan előhívnom, sőt a játékok sem hitték, hogy csatlakoztatva van, amikor nyilván nem volt - ezzel is akadt régen problémám.
2023-ban még arra panaszkodtam, hogy a játékok közül némelyik működik, más meg nem - most direkt a Forza Horizon 5-tel indultam neki a kalandnak, ami az első Ally-on nem indult el, itt viszont minden probléma nélkül, ahogy a Ghost of Tsushima, a The Rogue Prince of Persia, az XDefiant, a Throne and Liberty bétája, és még tíz különböző helyről származó, újabb vagy régebbi játék. Nem merem kijelenteni, hogy minden pöccre menni fog, mert hát PC gamingről van szó, de nagyobb magabiztossággal próbálkozhatunk.
Minden probléma, amit a gyári szoftver kapcsán fel tudtam hozni, megoldódott mostanra, már csak néhány lépés a konzolos gördülékenység elérése. Az Armoury Crate egyébként olyan hasznos funkciókat is kapott, mint hogy játékonként finomhangolhatjuk az irányítást és a rezgést, de összességében több beállítást érhetünk el; elengedhetetlen, az Ally-ok használatát érdemben segítő, hasznos szoftverré vált, ami ráadásul egy gombnyomással bármikor előhívható, és egy 7,5 perces oktatóvideóval indul, ami a gép minden fontos funkcióján végigvezet minket.
Teljes gázt neki!
Mivel a teljesítmény papíron sem javult számottevő mértékben, nem a beállítások tekergetésével foglalkoztam, arra voltam leginkább kíváncsi, hogy a játékok mennyi energiát fogyasztanak, meddig élvezhetjük az Ally X-et a három választható működési módban. Minimum 1080p-s felbontás és Low grafikai beállítások melletti 40 fps-t még az intenzívebb játékoktól is el lehet várni, de ha nem akarunk spórolni az energiával, simán meglehet a 60 is - a részletesség pedig kevésbé számít egy 7"-es kijelzőn.
A Forza Horizon 5 1080p-s felbontással, Low beállításokkal, 30-40 közti fps-számmal a leginkább energiatakarékos, Silent nevet viselő módban 4 óra 10 percen át futott, mire az akkumulátor pihenni tért, Performance módban, ahol már nem kellett engednem a 60-120 fps-ből, 3 óra 20 percig bírta, Turbo módban pedig, aminél feljebb vettem a részletességet, hogy jobban terheljem a rendszert, kicsivel több mint 2 órán át üzemelt a gép. A csodálatosan optimalizált Ghost of Tsushimával Medium beállítások mellett szinte ugyanezeket az eredményeket sikerült elérni, és nyilván mindennel, ami ennél kevésbé terheli a hardvert, még ennél is többet játszhatunk. Eddigi tesztjeink alapján ha nem is duplázta meg az üzemidőt az akkumulátorkapacitás növelése, azért jelentősen javított rajta.
A rend kedvéért még egy használati módot fontosnak tartok megemlíteni: egy egyszerű USB-C-HDMI átalakító segítségével tévére kötve és monitorhoz csatlakoztatva, bluetoothos egérrel és billentyűzettel is kipróbáltam, milyen az élmény, és jelentem, kifogástalan: a ROG Ally X viszonylag fájdalommentesen használható asztali gépként. Laptop helyett csak azért nem ajánlom (önmagában), mert nincs beépített támasza, ami kicsit körülményesebbé teszi a használatát, mint amilyen egy direkt erre tervezett gépé, tableté. Ha áramhoz csatlakoztatjuk, feloldhatjuk a 30 W-os Turbo módot (a hordozhatós 25 W-os helyett), ami még egy kicsit segít, hogy szebben fussanak a játékok.
Az Ally X változtatásaival együtt áremelkedés is jött: 379 990 Ft-ba kerül, ami nem elviselhetetlenül sok, de jól meg kell gondolnunk, kihasználnánk-e előnyeit. Kényelmes játszani vele, a játékok zömmel problémamentesen, teljes képernyőn vagy keret nélküli ablakban indulnak rajta, nagyon ritkán fordul elő, hogy bűvölni kell valamit egy-egy programmal, mielőtt használhatjuk. Az Armoury Crate és a Command Center a vártnak megfelelően működnek, és bár nem ússzuk meg a Windows 11-et, nem is keseríti meg az életünket.
A módosítások vannak annyira jelentősek, hogy érdemes legyen ezt választani egy alap Ally helyett, felár ide vagy oda. Nem mondom, hogy az első Ally ezután a kukába való, akinek van, és elégedett vele, használja bátran, hiszen a szoftverfrissítések annál is sok mindent orvosoltak, de ha új felhasználóként kísérleteznél a hordozható PC konzolokkal, hidd el, az új kiadással jobban jársz.
