A teszt további érdekessége, hogy a Vanderpool kódnevű virtualizációs technológiát támogató Intel processzor-prototípuson hajtották végre. Az első, Vanderpoolt támogató Intel Xeon szerverchipek az év végére várhatók.
A Xent elsősorban arra szokták használni, hogy egy gépen több, egymástól független Linux-változatot futtassanak, azonban a készítők szerint a Windows elindításának lehetősége az üzleti életben ugyanilyen fontos, hiszen mindkét operációs rendszer igen elterjedt és a vállalatok gyakran váltanak egyikről a másikra. A Xen Linux és Windows mellett Solaris x86 futtatására is képes.
A XenSource egyik társalapítója és fejlesztési igazgatója, Simon Crosby szerint a Windows futtatása a Xenen nem volt egyszerű feladat, ugyanis a bootolási folyamat még 16 bites kódot is tartalmaz, ezt kell elfogadható sebességgel futtatni a ma elérhető 32 és 64 bites processzorokon. Az IDF látogatói működés közben is megtekinthetik a Xen 3.0 előzetes változatát.
A Xen úgynevezett paravirtualizációs megoldással működik, ami azt jelenti, hogy a rajta futtatott operációs rendszereket fel kell készíteni arra, hogy alattuk nem a "puszta vas" található, hanem egy virtualizációs szoftverréteg, úgynevezett hypervisor. Crosby elmondása szerint a SuSE és a Red Hat következő disztribúciói már tartalmazni fogják a szükséges módosításokat.
A Windows XP-t a Microsoft már bizonyosan nem fogja módosítani, de a jövőre megjelenő Longhornt már felkészítették arra, hogy hypervisoron fusson. A processzorokba épített hardveres virtualizációs képességek azonban szükségtelenné teszik ezeket a módosításokat - így futhat a Windows XP a Xen 3.0 előzetes változatán.
Az Intel a tavaly őszi Intel Developer Forumon mutatta be először a nagyközönségnek, mire képes a Vanderpool. A kiállított számítógépben egy Vanderpool technológiával felvértezett processzor kapott helyet, a rendszeren egy időben, párhuzamosan összesen négy operációs rendszer - három Windows XP és egy Red Hat Linux - futott, amelyek összesen mintegy 10 feladatot szolgáltak ki, köztük egyszerű szövegszerkesztőt, menedzsment-szoftvert, zenelejátszót, illetve egy Cadence mérnöki alkalmazást.
A Vanderpool segítségével a processzorok több, egymástól teljesen független virtuális processzorként használhatók, amelyeken akár eltérő operációs rendszerek is futhatnak egyszerre. Ezek a virtuális processzorok egymástól teljesen elszigetelten működnek, vagyis például az egyiknek az újraindítása nem érinti a többi virtuális processzort.
Az virtualizációnak elsősorban vállalati környezetben lehet hasznát venni. Az egyik tipikus alkalmazási terület, hogy a felhasználók többféle alkalmazása többféle operációs rendszeren futhat, például egy mérnöki munkaállomáson a tervezőszoftverek Linuxon, a webböngésző és a dokumentációt kezelő irodai szoftver pedig Windowson. A virtualizáció megkönnyíti az informatikai vezetők dolgát is, hiszen segítségével minden számítógép "kettéosztható" és anélkül elvégezhetők rajta távolról a különféle szoftverkarbantartási feladatok, hogy a felhasználónak meg kellene szakítania a munkáját.
A virtualizáció természetesen az otthoni gépeken is hasznos lehet, a fogyasztók például külön virtuális rendszert hozhatnak létre a játékok futtatására, egy másikat pedig a fotószerkesztésre, videózásra.
