Szinte a magyar virtus része ma a warezolás és torrentezés, amolyan: „tudom, hogy nem kéne, de…” Sem az egyre gyakoribb jogi lépések, sem a kártevők nem szegik a felhasználók kedvét. Hogy vajon miért? Sokak szerint az anyagi okokban rejlik a válasz; külföldön inkább megengedhetik maguknak a felhasználók a jogtiszta programok használatát. Ráadásul Magyarországon a szabályok kijátszása bizonyos körökben szinte sikk, így az unatkozó crackerek könnyen önjelölt netes Robin Hoodként lófrálhatnak a cybervilágban. Ugyanakkor a programozók nem mind jóindulatúak. Sőt.
„Közhiedelem, hogy a világon több ezer tehetséges programozó tölti azzal az idejét, hogy kereskedelmi szoftvereket feltörjön, majd ezeket teljesen ingyenesen, kvázi szeretetből mindenki rendelkezésére bocsássa” – mondta Petrányi-Széll András, a G Data magyarországi kommunikációs vezetője a PC World kérdésére, hozzátéve, hogy a valóság a vázolt hiedelemnél valamivel összetettebb. Valóban léteznek jóindulatú crackercsoportok, a torrentek jelentős része azonban bújtatott átverés. A feltört programokat a bűnözők vírusokkal csomagolják össze, és torrentoldalakon terjesztik. Az óvatlan letöltőket pedig megfertőzhetik, és egy botnet részévé tehetik számítógépeiket.
„Meglehetősen nagy a fertőzés veszélye” – nyilatkozta kérdésünkre Béres Péter, az ESET hazai forgalmazásáért felelős Sicontact vezető IT-tanácsadója. „Bármilyen típusú kártevőt bele lehet fordítani a letöltött és a telepített állományba, így rootkitet vagy backdoort is elhelyezhetnek az áldozat gépein, és erről a felhasználó még csak tudomást sem szerez.” Arról nem beszélve, hogy nem biztos, hogy teljes funkcionalitást ad a feltört termék, és a rossz működés programütközésekhez, legrosszabb esetben akár gépösszeomláshoz is vezethet. Ha megtörtént a baj, akkor az áldozatok magukra maradnak, miközben a jogtiszta szoftverekhez mindig jár támogatás, akár e-mail, akár chat, telefonos segítség vagy legrosszabb esetben távoli bejelentkezés formájában.
Torrent, veszély a neved
Ben Edelman, a Harvard Business School professzora nemrégiben kijelentette, hogy az összes, számítógépre veszélyes oldal közül a torrentoldalak viszik a pálmát. Itt bármilyen kártevőt összeszedhet az ember, mivel ezeknek az oldalaknak nincs „sem üzleti modellje, sem olyan megvédendő hírneve, mint például a felnőtt tartalmakat kínáló oldalaknak”. Ráadásul évek óta folyamatosak az olyan kifinomult csalások, amelyek esetében szándékosan hamis és/vagy fertőzött csomagokat publikálnak a torrentoldalakra. Ennek köszönhetően jobb esetben csak kínos fényképek kerülhetnek fel rólunk a netre – Anna Kournikova ezt már megtapasztalta –, rosszabb esetben a következő kártyás vásárlás során megadott adatainkkal leszívhatják a számlánk teljes összegét.
Néha pedig még ennél is rosszabbul járhatunk. „Emlékezzünk vissza az Egyesült Államokban meghurcolt tanár esetére, akit gyermekpornográfia terjesztése miatt börtönnel fenyegettek, amíg egy antivírus-szakértő ki nem derítette, hogy számítógépe egy fertőzés következtében vált egy ilyen anyagokat terjesztő botnet részévé” – mondta Petrányi-Széll András. Béres Péter pedig hozzátette: „előfordul, hogy nem is létező szoftverek helyett kerülnek fel trójai programok.” Ilyen volt például néhány éve a Foxit for Macintosh esete, amikor a csak látszólag létező alkalmazás letöltésekor valójában egy Mac malware települt. „De az is megesik, hogy valamilyen nagyon várt új szoftver helyett a megjelenés előtt hamisítanak egy fertőzött csomagot” – tette hozzá a Sicontact szakembere. Tavaly nyáron például a BlackBerry nem győzte értesíteni a felhasználóit, hogy a Google Playen található BlackBerry Messenger for Android valójában hamisítvány.
Az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy a torrentbe ágyazott fertőző és folyamatosan adatokat továbbító féreg működése során megbéníthatja a gépen található védelmet, ami megnyithatja az utat a többi kártevő számára. Nem véletlen tehát, hogy a víruskeresők gyakran riasztanak torrentfájloknál – a legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, hogy egy játék, film, pár ezer forint megspórolása érdekében szabad utat engedünk a férgeknek, aminek ára később sokkal súlyosabb lehet.
Jogi háttér
Sajnos világjelenség, hogy a kereskedelmi programok feltörése kulturálisan teljesen elfogadott, legyen mégoly illegális is. Sőt, a hírhedt Pirate Bay eset nyomán még politikai tőke is született az esetleges legalizálás kérdéséből. Azóta azonban egyre több országban indult szervezett támadás a fájlcserélők ellen, így ma már nemcsak Skandináviában, de az Egyesült Államokban, Franciaországban és legutóbb Lengyelországban is elítéltek illegális letöltőket. A magyar törvények szerint is a jogi felelősségre vonást kockáztatják azok, akik warezszoftvereket használnak. Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász és ügyvéd a PC Worldnek elmondta, hogy „szoftverek esetén a magáncélú másolás mint a szabad felhasználás esete, fel sem merülhet a magyar jog alapján, mivel a szoftverek licencszerződés nélküli másolása, a torrenten keresztüli feltöltés lehetőségének megteremtése, futtatása egyértelműen sérti a szerzői jogot”.
Az audiovizuális művek esetében némileg árnyaltabb a helyzet. A letöltő gyakran védekezhet a szerzői jogi szabad felhasználás esetével, vagyis hogy csak magáncélú másolás történt. Dr. Kovács V. Gábor azonban hozzátette, hogy kérdés, tényleg szabad felhasználásnak minősül-e a nyilvánvalóan jogellenes forrásból származó letöltés. Mindenesetre a warezkészítőktől „a szerzői jogi jogosult a polgári jog szerint elsősorban kártérítést követelhet” – magyarázta a szakértő. „Emellett számolni kell a büntetőjogi következményekkel is. Ma a bíróság által kiszabható büntetés alapvetően két évig terjedő szabadságvesztés, de jelentős vagyoni hátrány okozása esetén akár tíz év is lehet.”
A torrentletöltőknek azonos polgári jogi következményekkel kell szembenézniük jogosulatlan tartalmak használata esetén. „A büntetőjogi következmények annyi enyhítést tartalmaznak, hogy le- és feltöltés esetén csak akkor büntethető a cselekmény, ha az a jövedelemszerzés célját legalább közvetve szolgálja. Ennek megvalósulását mindig a konkrét ügyben eljáró bíróság ítéli meg” – tette hozzá a szakjogász. Petrányi-Széll András a vállalatoknál felmerülő komoly jogi veszélyeket emelte ki. „Az a cég, amelyik nem használ olyan végpontvédelmi rendszert, mely képes blokkolni a nem kívánt alkalmazásokat, felelősségre vonható, ha valamelyik alkalmazottja torrentfájlokat tölt le. Ezt a végpontvédelmet az sem váltja ki, ha az alkalmazásokat hálózati szinten, egy UTM-eszközzel blokkoljuk.”
Vannak tehát trükkök és lehetőségek a warez felhasználására. A kérdés az, hogy vajon megéri-e? Minden egyes kalózprogram a támogatástól fosztja meg a fejlesztőt. Pedig nagy szüksége lenne minden fillérre, hiszen hosszú távon ebből javítja és fejleszti az általunk is kedvelt programot. Se pénz, se posztó, előbb-utóbb pedig program se.
