A bemutató során terítékre kerültek a felhasználói felülettel kapcsolatos fontosabb újdonságok, az új Library fájlkezelési és a HomeGroup hálózatkezelési és megosztási koncepció, valamint az operációs rendszer azon képessége, hogy speciális érintőképernyő-felületeken több egyidejű érintést is le tud kezelni, amellyel egészen új szoftverhasználati lehetőségek nyílnak majd meg a felhasználók előtt. (Utóbbi hárommal e cikk keretében nem foglalkozunk, de természetesen visszatérünk majd rájuk később, mikor már egy kiforrottabb tesztváltozaton tudjuk őket kipróbálni.)
Felületes újdonságok
A Windows 95 megjelenése óta eltelt 15 évben a Start menü–Tálca–értesítési terület „szentháromság” jelentette a biztos pontot a felhasználói felületben. Bár az XP és a Vista hozott némi változást a Start menüben, és a felület többi része is számos fejlesztésen esett át az idők során, mégis elsőre meglepőnek tűnik, ahogy a Microsoft a Windows 7-ben átalakítja a Tálcát.
Az új Tálcán a régi ablakgombok helyett új, üveghatású ikongombok „ülnek”. Nemcsak a futó alkalmazások ikonjai, ugyanis mi is „kitűzhetjük” rá kedvenc programjaink ikonjait, így azok onnan egy kattintással villámgyorsan elindíthatók. (Pontosan úgy, ahogy korábban a Gyorsindítás eszköztárról.) Az ikonok sorrendje is szabadon változtatható, ami szintén újdonság a Tálca 15 éves történetében. Mivel minden futó alkalmazást egyetlen ikon jelképez – még akkor is, ha több példányban fut, vagy több dokumentum van nyitva benne (bár ezt az ikon is mutatja stilizáltan) –, a Vistában megismert betekintő ablakok ezúttal fontosabb szerephez jutnak. Az alkalmazás összes ablaka vagy dokumentuma megjelenik kicsiben egymás mellett, és elég az egérrel rámutatni valamelyikre, máris láthatjuk ugyanazt nagyban is. Így lehetővé válik, hogy a Tálcáról navigáljunk az Internet Explorer 8 böngészőfülein megnyitott weboldalak között vagy egyszerűen váltsunk két Word dokumentum között. A jobb felső sarokban megjelenő kis piros gombbal be is csukhatjuk az adott ablakot, illetve más alkalmazásoknál további gombok is megjelenhetnek, például a Media Player akár vezérelhető is a betekintő ablakából.
Új fogalom az úgynevezett ugrólista (Jump List), amely a régi, áttekinthetetlen Legutóbbi dokumentumok jobban használható, alkalmazásközpontú újragondolása. A Tálcán lévő ikonra kattintva megjelenő listában egyszerűen elérhetjük az adott alkalmazásban korábban megnyitott dokumentumokat, valamint egyéb lehetőségeket (vezérlőgombokat, más funkciókat) is.
Átalakították a jellemzően a képernyő jobb alsó sarkát uraló értesítési területet is. Kezdetben kizárólag az óra és az alap rendszerikonok (hangerő, hálózat, elem, megoldások) kapnak itt helyet, minden más alkalmazás betolakodó ikonját egyszerűen lenyeli a rendszer, és csak értesítéseit jeleníti meg. Az elrejtett ikonok az ezúttal felfelé mutató kis nyílra kattintva jeleníthetők meg egy külön panelen. Innen érhető el az a beállító panel is, ahol arról rendelkezhetünk, hogy mely fontosabb programok ikonjának engedjük meg, hogy mégis láthatók legyenek az értesítési területen. Felmerülhet a kérdés, hogy mi az a „megoldások” a rendszerikonok között: nos, Windows Solution Center néven kapunk egy új alkalmazást, amely egyaránt figyelemmel kíséri számítógépünk biztonsági és működési állapotát, és ezekkel kapcsolatban javaslatokat tesz. Félig tehát a régi Biztonsági központ, félig valami új dolog, de a lényeg, hogy a javasolt figyelmeztetések és esetleges megoldások nem elszórtan, össze-vissza, hanem egy központi helyen érhetők el.
A Gyorsindítás eszköztár megszűnésével elveszítenénk azt a hasznos kis ikont, ami gyors hozzáférést engedett számunkra az Asztalhoz. Ezt nagyon érdekesen pótolják a Windows 7-ben: a Tálca eddig az értesítési területben végződött, most viszont az utolsó néhány képpontot leválasztották és ez lesz az új „Asztalmutató gomb”. Ha csak rávisszük az egeret, az összes programablak áttetszővé, az Asztal tartalma pedig láthatóvá válik, majd az egeret elmozgatva a hatás megszűnik. Ha rákattintunk, ténylegesen hozzá is férhetünk az Asztalhoz.
Ha már az Asztal szóba jött, érdemes tudni, hogy a Windows 7-ből száműzték az Oldalsávot, így a minialkalmazásokat (Gadget) közvetlenül az Asztalra pakolhatjuk fel (a jobbgombos menüből érhetők el). A Microsoft próbál új életet lehelni a Windows-témákba: az egykori Megjelenítés tulajdonságai (most: Testreszabás) panelen ki tudjuk választani a háttérképet, az ablak keretének a színét, a használni kívánt rendszerhangokat és képernyővédőt, majd ezt a négyest egy adott néven elmenthetjük témaként. Állítólag ezeket később megoszthatjuk majd egymással, illetve az internetről le is tölthetünk majd ilyen témákat, noha valószínűleg ez kevésbé fogja kielégíteni a Windows felületét valóban átalakítani kívánó közösséget.
Az ablakkezeléssel kapcsolatban érdekes újdonság, hogy ha megfogunk egy nem teljes méretűre nyitott ablakot a címsoránál, és kihúzzuk a képernyő bal vagy jobb szélére, a Windows átméretezi az ablakot fél képernyő méretűre – így nagyon egyszerűen lehetővé válik például két hasonló tartalmú dokumentum összehasonlítása. Ha a képernyő tetejére visszük fel, az ablak teljes képernyő méretűre nő. Több monitoros rendszereknél ez remekül alkalmazható arra, hogy az összes helyett csak az egyik monitoron nyissuk meg teljes nagyságúra az adott alkalmazást. A harmadik lehetőség, hogy megfogjuk az ablakot, és elkezdjük az egérrel jobbra-balra rángatni (kvázi rázni), mire a Windows az összes többi nyitott ablakot lekicsinyíti és csak a miénk marad nyitva. Ugyanezt megismételve a lekicsinyített ablakok újra megjelennek.
A Vistától a Windows 7-ig
A PDC 2008 előadásán Steven Sinofsky, a Windows csoport alelnöke elmondta, hogy sokat tanultak a Vista kiadása körüli problémákból, amelyek többségén a megjelenés óta eltelt közel két évben sikerült úrrá lenni és az első szervizcsomag kiadása óta a Vista használhatósága – és megítélése is – jelentősen javult.
A Windows 7 ugyanarra a kernelre épül, mint a Windows Vista SP1, és ugyanazt a drivermodellt is használja, ami azt jelenti, hogy minden Vista-kompatibilis hardver vagy szoftver elvileg gond nélkül fog működni rajta és vele. A hardverkövetelmények feltehetően szintén megegyeznek majd a Vistáéval, ami több szempontból is szerencsés: egyrészt a Vista megjelenésekor ajánlott, akkor még kissé földtől elrugaszkodottnak tűnő konfigurációk mára teljesen elfogadottá váltak, másrészt ugyanezeken a gépeken a Windows 7 várhatóan jobb teljesítményre lesz képes az időközben végzett fejlesztéseknek köszönhetően.
Sinofsky hangsúlyozta, hogy a fejlesztők számára kiadott – azóta az interneten is elterjedt – 6801-es számú változat még messze nem teljes, közel sem tartalmaz minden olyan funkciót, amit a végleges Windows 7-be terveznek (pont a felhasználói felületen várhatók még változtatások). Az első (és lehet, hogy egyetlen) béta valamikor 2009 elején várható, míg a végleges változat megjelenésének pontos dátuma továbbra sem ismert, mindössze annyit tudunk, hogy az előzetes ütemterv szerint a Windows 7 a megjelenést követő harmadik év után váltja majd a Vistát. Ezen akár a 2009-es karácsonyi szezon, akár 2010 év elejére is érthető.