Léteznek közkedvelt, a Microsoft által a Windowshoz mellékelt szoftverek, mint például a Paint vagy az Aknakereső, és vannak az örök vesztesek, amelyek közül az egyik az Internet Explorer, a másik pedig a Windowsba épített vírusvédelem.
Ez eredetileg Windows Defender néven jelent meg 2006-ban, először még különálló termékként, majd pedig a Vistában, illetve később a Windows 7-ben beépített komponensként, kezdetben kizárólag kémprogramok ellen. Az azóta eltelt időben a Defender több kiegészítő funkciót is kapott, például a Windows 8 óta integrálták a teljes vírusvédelmet nyújtó Microsoft Security Essentials szoftverrel, amely így a Windows 7-nél frissebb rendszereket már nem is támogatta.
Kezdetben a csomag nem is szerepelt rosszul, megbízhatóan és nagy hatékonysággal ismerte fel a kártevőket, és sok tesztben végzett az élmezőnyben, de a 2010-es évek első felére a Microsoft mintha elengedte volna a kezét, és egy ideig csak arra volt jó, hogy a vírusvédelmi funkciókat vizsgáló tesztekben bérelt helye legyen a táblázatok utolsó helyeinek egyikén.
Ezért aztán a Windows védelméről szóló írások egyöntetűen valamilyen külsős védelmi csomag (Bitdefender, ESET, Kaspersky stb.) telepítését ajánlották azoknak, akik valóban biztonságban akarták tudni gépüket, az óvatosabb felhasználóknak pedig rendelkezésére álltak a különböző ingyenes (Avira, Avast stb.) megoldások. Persze, tegyük hozzá, a piaci részesedés ettől még jól alakult, hiszen sokan egyáltalán nem foglalkoztak PC-jük biztonságával, velük pedig egyedül a Windows Defender törődött.
Lejtmenet után újjászületés
A hullámvölgyeket követően az utóbbi időben a Microsoft újult erővel fogott bele a Defender fejlesztésébe, és ennek már tavaly meg is lett az első eredménye: egyre több tesztben változott sereghajtóból ajánlott védelemmé a megoldás, amely ugyan a fizetős csomagokat még mindig nem érte utol, az ingyenes védelmek közül az átlagos felhasználók jelentős részének tulajdonképpen elegendőnek tekinthető. Ehhez persze pár egyszerű szabály betartása és a megfelelő beállítások elvégzése is szükséges.
A nemzetközileg elismert AV-TEST például áprilisban 100 százalékosra értékelte mind a nulladik napi sérülékenységet kihasználó kártevőkkel, mind az elterjedtebb vírusokkal szemben nyújtott védelmét, miközben használhatóságban és a gép sebességének csökkentésében is kiválónak, illetve nagyon jónak találták.
Az AV-Comparatives legutóbbi tesztjeiben már nem ennyire egyértelmű a javulás: bár védelmi szempontokat nézve a 2020. február-májusi periódusban vizsgált Defender jobbára az élmezőnyben végzett, és kiérdemelte a maximális, háromcsillagos értékelést, a számítógép teljesítményére gyakorolt hatásban a hátsó szegmensbe szorult.
Igaz, ez még mindig "csak" 3,8 százalékos lassulást jelent a PCMark 8-ban egy mindenféle védelem nélküli géphez viszonyítva. Szintén csak egy csillagot érdemelt a fertőzés eltávolításának képessége, mivel 40 elterjedt kártevőt kellett még utólag kipucolni a megfertőzött rendszerből.
Használd ki a lehetőséget!
Windows 10-et futtatsz? Akkor a Windows Defender, vagyis Windows Biztonság megtalálható a gépeden, nem kell érte fizetned, és alapvetően még megbízhatónak is tűnik. Miért ne használhatnád akkor?
Mielőtt belemennénk a részletekbe, azt azért megjegyeznénk, hogy a neves vírusvédelmi csomagok, a Bitdefender, az ESET, a Trend Micro és társai még mindig komplexebb védelmet nyújtanak, és egy élesben alkalmazott, szenzitív adatokat tartalmazó gép megóvása érdekében érdemes is kifizetni árukat. Ezen túlmenően pedig minden komplex védelem csak annyira erős, mint leggyengébb komponense, és ha ez a felhasználó, akkor a legjobb, legprofibb csomag sem ér semmit a beállításoktól vagy az ártól függetlenül.
A Windows Defender beállítási lehetőségeit a Windows Biztonság ablakban találod, ezt a legegyszerűbben a Start menüből nyithatod meg úgy, hogy elkezded beírni: Windows Biztonság. A megjelenő ablak valójában egy összefoglaló nézetet ad az operációs rendszerbe épített biztonsági elemekről, innen érheted el például a tűzfalat is.
A vírusok és más kártevők elleni védelmet több részre bontották, és ezeknek csak egy része található meg a Vírusok és veszélyforrások elleni védelem alatt, ahol logikusan keresnéd őket. Ha ide kattintasz, egyrészt indíthatsz gyors vizsgálatot, másrészt testre szabhatod magukat a vizsgálatokkal kapcsolatos beállításokat is. Szintén itt találod a vizsgálati előzményeket, azaz az eddig felismert kártevőket, és ha valamit hibásan helyezett volna karanténba a Defender, azt is itt korrigálhatod.
Lejjebb, a védelmi beállítások alatt kapcsolhatod ki a különböző védelmi összetevőket - jó, ha ezek valamennyien aktiválva vannak. A mappákhoz való hozzáférés szabályozása alatt az egy szinttel feljebb is elérhető, zsarolóprogramok elleni védelmet találod, amely viszont alapértelmezésben kikapcsolt állapotban van.
Érdemes ezt bekapcsolni, mert így a dokumentumokban, képekben és más mappákban található személyes fájlok kevésbé valószínű, hogy zsarolóvírus áldozatává válnak. De ha mégis, akkor van esély visszaszerzésükre, amennyiben készült róluk másolat a OneDrive-ra. Természetesen ha úgy találod, hogy az illetéktelen hozzáférés elleni védelem bizonyos programokat akadályoz a működésben, ezeket hozzáadhatod a kivételekhez.
Külön kivételeket is megadhatsz egyébként; ezek fájlok, mappák, fájltípusok vagy akár konkrét folyamatok is lehetnek, amelyeket ezután a Defender nem vizsgál meg és tilt le.
A védelmi intézkedések másik részét az Eszközbiztonság menüpontban találod, ahol a számítógépbe épített hardverektől is függ, hogy mit láthatsz. Az aktiválható funkciók alatt például olyan finomságokra lelhetsz, amelyek pár éve még csak a nagyvállalati rendszerekben voltak elérhetőek, és virtualizációs alapokra épülnek. A Magelkülönítés és a Memóriaintegritás nevű megoldások például egy külön virtuális területen futtatnak érzékeny folyamatokat, így ahhoz a kártevők sokkal nehezebben férnek hozzá.
A havonta megjelenő PC World magazinban további teszteket, cikkeket és elemzéseket találsz teljes verziós programok, biztonsági szoftverek és ajándék PC-játék társaságában.
