Míg az idősebb generáció előbb tanult meg vezetni, mint e-mailt küldeni, a modern világban felnőtt gyermekek készségszinten kezelik a világhálót. Ismerőseim csemetéje például már három évesen feloldja az iOS és az Android készülékeket, hogy a népszerű videomegosztón megnézhesse kedvenc meséit. Erre már képes, miközben biciklizni, úszni, cipőfűzőt bekötni még nem tud.
Nem egy csodagyerekről van szó, hanem a most felnövekvő modern generáció képviselőiről, akiket a szülők a mobiltelefonnal foglalnak le, táblagépekkel szórakoztatnak, illetve akiknek már születésüktől kezdve felépítik az online életét képeket, videókat feltöltve. A világ megváltozott, ám a tapasztalatok szerint a gyermekek erre is fogékonyabbak, mint a szüleik, akik nem tudják, hogyan kellene alkalmazkodni az új helyzethez. Pedig kell, mivel az emberi természet nem változott, sőt a névtelenséget és arctalanságot erősítő világháló csak katalizálja a negatív érzelmeket.
A gyűlölet evolúciója
Korábban is tettek az emberek egymásra csípős megjegyzéseket. Az iskolában például az udvaron csúfolva a másikat a szeplői, serdülőkorban elburjánzó pattanásai, míg felnőttkorban a dohányzóban suttogva az áldozat magánügyi problémái és korábbi figyelmetlensége miatt. Nincs mit tenni, egy kevés rosszindulatért nem kell a szomszédba mennie az emberi fajnak.
Így van ez a kezdetek óta, de – szerencsékre, vagy pont szerencsétlenségünkre – kaptunk egy olyan közvetítő közeget, amihez bárki hozzáférhet, tartalma pedig egyszerűen sokszorosítható. Az áldozatok szempontjából a probléma az, hogy míg egy élőszóban elmondott bántásnál jól beazonosítható az, hogy kik hallhatták a pletykát, az online térben bárki, bármikor elolvashatja azt. A megalázás a lehető legnagyobb közösség előtt zajlik, és akár tíz évvel később is visszaüthet, az internet ugyanis nem felejt. Ám nem csak ez a tényező teszi veszedelmessé és bántóvá az elektronikus becsmérléseket.
Mivel a kommunikáció nem szemtől-szemben történik, az emberek nem fogják vissza magukat, hajlamosabbak a túlzásra, és a távolság miatt sokszor abba sem gondolnak bele, hogy cselekedetükkel milyen fájdalmat okoznak másoknak. Ráadásul mindezt anonim módon tehetik, nem csoda, hogy sokkal bátrabban támadnak a Facebookra feltöltött képpel, YouTube-videóval, hamis közösségi profilokkal, és még hosszasan sorolhatnánk a rosszindulat modern eszközeit. Ég óvja a fogszabályzós tiniket!
A helyzetet súlyosbítja, hogy manapság szinte minden tininél van mobiltelefon. Már nem cetlik vándorolnak körbe az osztálytermekben, hanem azonnali üzenetküldőkkel folyik a csevegés. Ráadásul kompromittáló képeket, videókat is könnyebb készíteni, amiket a gyerkőcök egy érintéssel már tölthetnek is fel a Facebookra. Arra a weboldalra, amit az iskola minden tagja használ és elér, és minden megosztás tovább mélyíti az áldozat fájdalmát.
Nyitott kapuk
Nemcsak az online zaklatók miatt veszélyes tér a világháló, hanem annak szabadsága is káros lehet gyermekeink fejlődésére. Normális esetben vannak olyan dolgok, amiket egy bizonyos kor alatt nem mutatnánk meg gyerkőcünknek. Az interneten minden hozzáférhető, miközben a való világban a felnőtt tartalmakat, a szerencsejátékokat és például az okkultista, erőszakos és gyűlöletkeltő szövegeket jól elzárják a fiatalkorúaktól. Miért engedjük, hogy szemünk fénye szabadon járjon-keljen a web legsötétebb bugyraiban? Üdvözölendő a természetes kíváncsiság, de jobb, ha egy bizonyos kor alatt nem találkozunk az emberi faj legrosszabb oldalával. Másrészt a fizikai világban azt sem nézzük jó szemmel, ha gyermekünk idegen emberekkel barátkozik, pláne ha személyes információkat – vagyoni helyzetünket, lakcímünket, bankszámlánkat – oszt meg az illetővel. A neten szintén bárkibe bele lehet futni, ráadásul az emberek könnyen elrejthetik a valós identitásukat, ami személyes találkozáskor nehezen leplezhető.
Ne legyenek illúzióink, mert az élet csattanós és fájó választ fog adni. A világhálón számos rosszindulatú személy vadászik gyanútlan áldozataira. A tinik jó célpontok, mert nehezebben fognak gyanút, ráadásul identitáskeresésükben sokszor bárkinek megnyílnak, aki meghallgatja és bátorítja őket. A 15 éves Pistike azonban lehet, hogy 47 éves József, aki financiális, szexuális vagy más motivációból hitegeti szemünk fényét. Gyakori jelenség például a sexting, amikor a kialakuló nőiesség/férfiasság bizonyítása és a pozitív visszacsatolás reményében a tinik fehérneműs vagy teljesen meztelen képeket küldözgetnek magukról. Ezekkel a fotókkal a másik fél könnyen visszaélhet, a fotó akár évek múltán is felbukkanhat, mondjuk egy szexpartner-keresőben. Hallani lehetett például olyan esetekről, amikor a fiatalokat ezekkel a fotókkal zsarolva vették rá szexuális aktusokra. Ám ugyanígy kicsalhatnak bankkártya-információkat is, amivel már az egész családot meg tudják károsítani.
Értsük meg!
Most, hogy már elég mélyre merültünk az internet mocsarában, remélhetőleg minden szülővel megértettük azt, hogy a szoftveres felügyelet nem a gyermek ellen van, hanem pont az ő érdekében. Így védhetjük meg a nem kívánatos tartalmaktól, a túlzott számítógép- és internethasználattól, valamint az adatszivárgástól. Természetesen ehhez szükség van szigorra, de a nevelés során sem engedünk meg mindent a gyermeknek, így a számítógép-használatban is érdemes a szükséges korlátokat és szabályokat felállítani, valamint a lehetséges kockázatokat átbeszélni.
A párbeszéd rendkívül fontos, hiszen a csemetének meg kell értenie, hogy a szigor nem ellene, hanem érte lépett érvénybe. Ezen felül minden esetben kérdezzünk rá az internet- és géphasználati szokásaira, hiszen így könnyen kibukhatnak az anomáliák. Arra, hogy mit csinálnak barátai a weben (így semleges szerepben elmondhatja korosztályának a nethasználatát), hogy manapság mik a menő oldalak, mik a kedvenc játékai, hogy találkozott-e már olyan esettel, amikor valakit az interneten keresztül zaklattak, illetve hogy látott-e már olyat a világhálón, amitől nyugtalannak érezte magát.
Az őszinte kommunikáció rendkívül fontos, mivel egy felmérés szerint a fiatalkorúak egyötöde nem árulja el a szüleinek, mi mindent csinál az interneten. Hangsúlyoznunk kell, hogy bármi történt, hozzánk nyugodtan fordulhat, és nem kell büntetéstől tartania. S ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk ideges a mobilja, számítógépe megtekintése után, kerüli a barátait, leromlanak a jegyei, illetve depressziósnak, elcsigázottnak tűnik, mihamarabb üljünk le vele beszélgetni, mivel ezen előjelek akkor is felbukkanhatnak, ha valaki online zaklatás áldozata lett. Amennyiben valóban erről van szó, és már megtörtént a baj, forduljunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline vonalához (internethotline.hu), és jelentsük be az incidenst.
Szoftveres dadusok
Sajnos az emberi rosszindulatot, az internetes csíntevéseket nem lehet szoftveresen kivédeni, mivel ekkor a bántó cselekedethez nem saját vagy gyermekünk gépe, telefonja adja az eszközt, hanem egy idegené. A zaklatás eme formája csupán beszélgetéssel orvosolható, amit nem szabad mellőznünk.
Lokálisan, saját eszközeinken azonban megtehetjük a szükséges óvintézkedéseket. Általában a végpontvédelmi csomagok legnagyobb kiadásában mind megtaláljuk a szülőifelügyelet-modult, például az ESET Smart Security, a Panda Global Protection, a Norton Internet Security és a Kaspersky Internet Security mind alkalmas a feladat elvégzésére. Windows operációs rendszeren életkor szerinti tartalomszűrésen alapuló böngésző- és keresővédelemet mindegyik kínál, míg némelyikben adatszivárgás-megelőzőt (Kaspersky), alkalmazásfelügyeletet (Norton) is találhatunk, sőt többüknél azt is megadhatjuk, hogy a gyermek mennyi ideig használhatja a gépet, illetve mikor internetezhet (Kaspersky). Ha a legjobb szoftvert keressük, akkor korábbi összehasonlító tesztünk alapján az előbbi mondatban gyakran felbukkanó fejlesztők megoldásait tudjuk javasolni, míg kezdésnek célszerű a Windows beépített és ingyenes megoldását kipróbálni (amihez a következő oldalon segítséget is nyújtunk).
Mivel a tinédzserek jellemzően a saját mobiljukon élik online életüket, érdemes egy Android, iOS, netán Windows Phone szülőifelügyelet-eszközt is beszerezni (itt megtalálod korábbi összehasonlító tesztünket). A Kaspersky Parental Control és a Norton Family Parental Control egyaránt jó választás lehet, főként hogy mindkettő rendelkezik ingyenes verzióval. Ezen felül a Kids Place kisebbek számára lehet alternatíva, mivel az app olyan felületet varázsol az Androidra, amelyben csak gyerekbarát alkalmazások találhatók, pénzt költeni – azaz letölteni, kimenő hívást kezdeményezni, üzenetet küldeni – pedig egyáltalán nem lehet. A Windows Phone rendszereknél nagyjából ugyanerre képes a gyermeksarok, ahol megadhatjuk, hogy bejelentkezés nélkül csemetéink milyen alkalmazásokat indíthatnak el.
Windows beépített szülői felügyelet beállítása hat lépésben
01 – A windowsos felügyelet kivitelezhetetlen akkor,ha mindenki egy profilt használ. A közös profil alkalmazása egyébként sem javallott, így ha még nem tettük meg, minden családtagnak alkossunk egyet Windows 7 és 8 alatt a Vezérlőpultba belépve, a [Felhasználói fiókok hozzáadása vagy eltávolítása], majd az [Új fiók hozzáadása] lehetőségre kattintva.
02 – Gyereknek ne adjunk rendszergazdajogokat, máskülönben könnyedén felülírják majd a szigort. Ha elkészült a felhasználói fiók, kattintsunk rá, majd az oldalsávban válasszuk ki a [Szülői felügyelet beállítása] opciót. Amennyiben a szülői profiloknál eddig nem állítottunk be jelszót, pótoljuk a hiányosságot, máskülönben nem léphetünk tovább.
03 – A [Felhasználók szabályozása] panelen belül kapcsoljuk be a felügyeletet a [Be, jelenlegi beállítások érvényesítése] gombra kattintva. Arra figyeljünk, hogy a játékok korlátozása csak NTFS formázású meghajtóknál működik, FAT fájlrendszernél nem; ha élni akarunk ezzel a lehetőséggel, nem ússzuk meg az átkonvertálást, vagy fordulhatunk külső programhoz is.
04 – Állítsunk be időkorlátot, így ha a gyerek saját géppel rendelkezik, akkor az éjszakába nyúló játékot és internetezést letilthatjuk, hogy ki tudja magát pihenni az iskolára. A beállításhoz kapunk egy időtáblát órákra lebontva. Véleményünk szerint érdemes hétköznapokon tiltást beállítani az éjszakai órákra. Természetesen ezt is egyeztessük gyermekünkkel!
05 – A következő lépés legyen a játékok szabályozása. Sajnos itt a Windows rendre csak a rendszer saját programjait tudja kezelni, márpedig a Pasziánsz, az Aknakereső vagy éppen a sakk nem éppen az erőszakosságáról ismert. E beállítás leginkább Windows 8 esetén használható, ahol a PEGI minősítés alapján érdemes engedélyezni és tiltani alkalmazásokat.
06 – A fenti ok miatt célravezetőbb az alkalmazáskorlátok használata, ahol a rendszer elénk tárja a telepített programok listáját, ahol kipipálhatjuk a gyerekbarát szoftvereket. Sajnos ez egy ömlesztett lista, de a célnak megfelel, ha elég türelmünk van. Amennyiben nincs, akkor bátran forduljunk célprogramokhoz, amelyek között több ingyeneset is találhatunk.
