A 648 ellenző képviselővel szemben mindössze tizennégy támogató sorakozott fel, tizennyolcan tartózkodtak. Az uniós direktívatervezet korábban igen heves szakmai vitákat váltott ki. A jellemzően globális vállalatok, köztük a Nokia, a Siemens vagy például az Alcatel keményen lobbiztak a szabadalmaztatás mellett, állítva, hogy szükségük van befektetéseik védelmére, mert anélkül túlságosan kockázatos kutatás-fejlesztési ráfordításaikat emelni. Ugyanakkor rengeteg, kis- és középvállalkozás érdekeit képviselő szervezet is a szabadalmi előterjesztés mellé állt.
A szabad szoftverek szószólói ugyanakkor a nyílt forráskódú szoftverek fejlődésének és létének fenyegetését látták. További ellenzők szerint a direktíva az európai szoftverfejlesztés bénítását jelentette volna. Ez az, ami miatt az európai képviselők végülis nemet mondtak a tervezetre, mivel az nem volt képes tisztázni és garantálni, hogy a verseny és az innováció nem szenved csorbát.
A direktíva minden számítógépen megvalósított találmányt lefedett volna, így például a személygépkocsikban használt blokkolásgátló rendszerek vezérlését. Félelmek szerint életbe lépése hátrányosan érintette volna a kis- és középvállalkozásokat, mivel termékeik fejlesztése során nagy valószínűséggel ütköztek volna bele már levédett találmányokba, melyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet megkerülni, nem beszélve arról, hogy a szabadalmaztatás költséges, így azokat ily módon megvédeni sok vállalat és magánszemély számára nem lehetséges.
A szavazás tárgyát képező direktíva rengeteg módosítást szenvedett el, végül szinte átláthatatlanná fajult: az ülést megelőzően a képviselők 178 módosítást terjesztettek elő. Az így összetákolt tervezetet ráadásul már a szabadalmak mellett lobbizó, mintegy 10 ezer vállalatot képviselő érdekcsoport, az EICTA (European Information & Communications Technology Industry Association) sem igazán támogatta már. Szerintük az elbukott direktíva túlságosan leszűkítette volna a szabályzott területek körét.
A szoftverszabadalmak európai kérdésére tehát felkerült a pont, legalábbis egy időre, az Európai Bizottság ugyanis nem tervezi egy átdolgozott verzió ismételt beterjesztését a Parlament elé. A szoftverekkel kapcsolatos szellemi tulajdont tehát továbbra is az egyes tagállamok szabadalmi hivatalai és jogszabályai kezelik, rendelkezve arról, mi védhető le, és mi nem. Az esetek többségében így a szerzői jogvédelem fog érvényesülni, amely automatikus, és ingyenes - kedvezve az innovatív magánszemélyeknek és kisvállalkozásoknak.
