Az Oracle közleményében olvashattuk, hogy a cég felhagy az OpenOffice.org (OOo) kereskedelmi célú fejlesztésével. A döntés néhány hónappal azután született meg, hogy az OOo kulcsemberei és a többi támogatója leágaztatták az új, gyártó-semleges LibreOffice projektet.
A Microsoft Office ingyenes alternatívájaként ismert irodai alkalmazáscsomag a Sun felvásárlásával jutott az Oracle birtokába és ettől kezdve mindmáig elég hányatott sorsa volt. De még ezt megelőzően, a Sun bábáskodása idején a szerzői jogok bürokratikusan gondos követése és a szintén nehézkes kódvizsgálat is gátolta a fejlesztői közösség hatékony hozzájárulását. Az Oracle országlása sem mozdította el a bürokratikus eljárásokat, sőt a projektgazda és a közösség viszonya csak romlott.
Ezért is döntött úgy a támogatók egy meghatározó csoportja, hogy leágaznak és létrehozzák a gyártóktól (de legalábbis az Oracle-től mindenképpen) független LibreOffice-t. Megalapították a TDF-t (The Document Foundation), hogy a projekt egy semleges igazgatósági testülettel fejlődhessen tovább. A LibreOffice technikailag nagyrészt az OpenOffice kódjára épül, ugyanakkor felvonultat a független testület gondozásában azóta megjelent újdonságokat, ilyen például a Draw-ban megjelent SVG kompatibilitás, vagy az, hogy a Calcban ímmár egymillió soros táblázatokat is készíthetünk. Az OpenSuSE, az Ubuntu, a Kubuntu és mások is a LibreOffice-t adják alapértelmezett irodai csomagként, az OpenOffice külön telepítendő.
Az OOo olyan történelmi múltú támogatói sorakoznak a LibreOffice mögött, mint a RedHat, a Novell, a Google és a Canonical, sőt, a leágazott projekt az egyedi fejlesztők egy jelentős hányadát is magához vonzotta. Olyannyira, hogy az átvándorlás után gyakorlatilag magára maradt az Oracle, mint OOo fejlesztő.
A TDF megalakulásakor felkérte az Oracle-t, hogy vegyen részt a projektben, tette ezt annak reményében, hogy az óriáscég átadja az OOo védjegyeit és lehetővé tegye a projekt gyártó-semleges folytatását. Az Oracle nem csak szimplán nemet mondott, de nyomást gyakorolt a TDF támogatóira, hogy lemondjanak pozíciójukról az OOo projektben. Magára is maradt az Oracle az OpenOffice projektjével, mely financiálisan így tarthatatlanná vált. Ezt követően már átadta volna az adatbázis óriás az OOo gyeplőt a közösségnek, de a fejlesztők ekkorra már a leágazott projektben dolgoztak tovább.
Az OOo-nak gyakorlatilag vége tehát, ami nem annyira fájdalmas a felhasználóknak, hiszen az ingyenes LibreOffice idővel még többet is nyújt majd. Az Oracle-nek viszont
elúszott a kereskedelmi Office csomag lehetősége (ez a Sun idejében még megvolt), aminek hiányát csak részben csökkenti az időközben kifejlesztett saját fejlesztésű felhő-office megléte, mely Web böngészőkből és mobil eszközökről használható. Hogy az OOo elillanása miként hat a felhő-office projektre, az egyelőre kérdéses.
A LibreOffice jó példa arra, hogy miként lehet megvédeni egy nyílt forráskódú közösség autonómiáját a projekt leágaztatásával és hogyan lehet kizárni a kizsákmányoló részvényestulajdonosokat. Az Oracle esetében még akadnak további projektek, melyek igyekeznek szabad levegőhöz jutni. Közben a LibreOffice tábor nem szomorkodik, megvannak az Oracle hozzájárulása nélkül is. A magyar nyelvrehonosítást a LibreOffice estében az FSF végzi, ahogy tette ezt az OpenOffice projektben is.
