Felhőolvasó – így nevezte el új könyvolvasó webalkalmazását az Amazon. A Kindle Cloud Reader nem az első ilyen kísérlet a nyáron: a Financial Times is hasonló webapplikációt fejlesztett ki. Mindkét megoldás a HTML5 programnyelvre épül, így elindításukhoz elég egy böngésző – attól függetlenül tökéletesen megjelenik a kiadvány, hogy a böngésző iOS, Windows vagy Android alatt fut-e. További közös pont a két alkalmazásban, hogy az olvasóknak nem kell letölteniük a megvásárolt könyvet vagy magazint. Mivel a mai tartalomfogyasztó általában több eszközzel kapcsolódik az internetre – asztali PC, okostelefon, táblagép –, a felhő sok vesződségtől menti meg őket. Az Amazonnak a jelszava is ez: fizess egyszer, olvass mindenhol.
Miért invesztált a könyvóriás saját webalkalmazás kifejlesztésébe? Mindenekelőtt azért, mert sok kiadó sokallja azt a 30 százalékot, amelyet az Apple felszámol az iOS könyvesboltjában, az iBooksban. Ugyanezért próbálja elkerülni az Apple lapüzletét, a Newsstandet a Financial Times. A lapkiadóknak az is nagy érvágás, hogy a cupertinói cég nem osztja meg velük az előfizetői adatokat. De az Apple megkerülése csak az egyik előny: a HTML5-alapú olvasóval egy csapásra elérik a nem iOS platformot használókat is. Ez egyre fontosabb: sohasem kellett még a tartalomgyártóknak ennyi csatornán elérni a reménybeli olvasókat. Folyamatos a turbulencia a platformok piacán: míg az Android terjed, a HP WebOS elbukott az öldöklő versenyben, sokan továbbra is PC-n elégítik ki híréhségüket, sőt: még él és virul a print is.
Mi a helyzet itthon? A legtöbb magyar kiadó nyilvánvalóan nem engedheti meg magának, hogy a Financial Times példáját követve saját webalkalmazást fejlesszen. Nem is kell: az év eleje óta csatlakozhatnak egy szintén HTML5-alapú, így csupán böngészőt igénylő és online fizetési szisztémát is magába foglaló digitális lappiachoz – méghozzá beruházási költségek nélkül. A Digitalstand rendszerében elég egyszer kifizetni egy lapot, azt a munkahelyi géptől kezdve androidos okostelefonunkon át a gyerek iPadjéig mindenhol olvashatjuk. Mi több, az inpulzív vásárlás is lehetséges, hiszen a felhasználók azokkal a kiadványokkal is megismerkedhetnek, amelyeket eddig nem ismertek, nem vásároltak.
A rendszer lehetőséget ad önálló interaktív kiadványok létrehozására (nyitva az út tehát a magyar Daily Planet megszületése előtt), de a printkiadók is könnyen alakíthatják színes, mozgó kiadvánnyá lapjuk PDF-replikáját. A HTML5-tel kiadói kérésre bármilyen interaktív objektum beépíthető, arra pedig a keretrendszer is lehetőséget ad, hogy videókkal, galériákkal, linkekkel és scrollboxokkal dobják fel a lapot, esetleg újratördeléssel tegyék olvashatóbbá okostelefonon. Az interaktivitás a hirdetők előtt is új kapukat nyit meg: az iPad-userek fele szívesebben néz meg videós reklámot, és 46 százaléka élvezi az interaktív hirdetéseket. A digitális kiadványok hirdetői szempontból tehát ötvözik a print és a web előnyeit.
Mivel az okostelefonok és táblagépek vásárlói sokszor akkor találnak rá új szolgáltatásokra, amikor alkalmazásokkal népesítik be új kütyüjüket, jó hír, hogy a Digitalstand és a Magyar Telekom közös akciója révén a felhasználók az ősszel ingyen próbálhatják ki a digitális lapolvasást egyes táblagépek és telefonok vásárlása esetén. A felhasználó nemcsak kedvenc lapjait keresheti a Digitalstand kínálatában, hanem belelapozhat és megismerkedhet számára eddig ismeretlen kiadványokkal is, hiszen ma már több mint félszáz népszerű magyar nyelvű közéleti, üzleti, életmód- és sportlap közül válogathat – a történelmi magazinok közül például szinte már mindegyik elérhető. És nem igaz már az a vád sem, hogy a nagy nemzetközi kiadók ódzkodnak a rendszertől: már az ő kiadványaik közül is számos elérhető.
