Tavaly decemberben a sikerjátékai mellett a Steam digitális játékboltjáról ismert Valve bejelentette a Debian Linuxra épülő SteamOS operációs rendszerét, továbbá az ehhez tartozó Steam Machine eszközöket. A vállalat részben talán a Windows 8 beépített áruházától tartva fogott bele a projektbe: a cél az, hogy a gyártópartnereik a játékkonzolokhoz hasonló kinézetű apró gamer számítógépeket dobjanak piacra, amelyeken a Valve nyílt forráskódú SteamOS platformja fut.
Az első Steam Machine gépeknek 2014 végén kellett volna elérhetővé válniuk, ráadásul részben a 400 dolláros Xbox One és Sony PlayStation 4 konzolok ellen mentek volna csatába, így a belépőkategóriás hardverekkel szerelt modelleknek a fenti összegnél kedvezőbb árcédulával kellett volna rendelkezniük. A terv mostamra nyilvánvalóan füstbe ment, a Steam Machine gépek csak valamikor jövőre válhatnak elérhetővé.
Gondok minden fronton
A SteamOS és Steam Machine eszközök jelenleg rengeteg problémával küzdenek. A fogyasztókban a Valve elsősorban nappaliba szánt játékkonzolok benyomását kívánja kelteni a Steam Machine termékekkel, ráadásul árban is versenyezni kíván az PlayStation 4-gyel és Xbox One-nal, így fogyasztói szemszögből az egyik legalapvetőbb kérdés, hogy milyen játékok lennének futtathatóak rajtuk.
Borderlands: The-Pre-Sequel
Cikkünk írásakor a Steam adatbázisa szerint 814 linuxos játék volt elérhető a boltból, amelyekből 201 darab rendelkezett teljes értékű gamepad-támogatással. A számok nem tűnnek rossznak, azonban alig néhány kivételtől eltekintve mind független fejlesztőktől érkező címekről van szó. Az átlagos fogyasztó egy 300-400 dolláros „játékkonzol” megvásárlása után a jelenlegi piaci helyzetben jogosan elvárhatja, hogy a nagy kiadók legújabb multiplatform sikerjátékaival szinte kivétel nélkül játszani tudjon a hardveren. Alig néhány AAA-kategóriás játék akad a Steam linuxos kínálatában, a legújabb efféle cím a Borderlands: The Pre-Sequel.
A nagy játékkiadók többsége egyelőre nem hajlandó különösebb erőfeszítéseket tenni a Linux támogatása érdekében, ráadásul nincsenek arra utaló jelek, hogy ez a helyzet érdemben változni fog az elkövetkező hónapokban. Amennyiben a fogyasztók racionális ár/érték arányú játékgépet szeretnének a nappalijukba, akkor vagy egy Windows rendszerű számítógépet csatlakoztatnak a tévéjükhez, vagy letehetik a voksukat a PlayStation 4 vs. Xbox One háborúban.
A színfalak mögött
Sajnos a nagy kiadókat nem csak pénzügyi megfontolások akadályozzák meg a játékaik linuxos változatának elkészítésében, ugyanis rengeteg a platformmal kapcsolatos technikai probléma. A legsúlyosabb talán az, hogy Linuxon a fejlesztőknek az OpenGL grafikus programozási felületet kell használniuk, azonban minden egyes GPU-gyártó némileg eltérően implementálta a „szabványt”: a programozók hiába írják át játékmotor DirectX-es renderelőjét szabványos OpenGL-be (az efféle munkához egy függvénykönyvtár képében még segítséget is nyújt a Valve), a kódjuk nem feltétlenül fog az elvárt módon futni a különféle hardveres és szoftveres kombinációkon. További gond, hogy egyes linuxos grafikus meghajtók már alapjáraton sem képesek megfelelő sebességgel dolgozni.
Steam Machine idén már biztosan nem lesz a karácsonyfák alatt
A helyzetet megoldandó a Valve megpróbálta iparági együttműködésre bírni a videochipek tervezőit, azonban AMD – NVIDIA – Intel triót különféle okokból nem zaklatták fel a cég problémái. A Valve nem tudja helyettük elvégezni a munkát: a játékok portolási idejének és költségének csökkentéséhez, továbbá az átiratok minőségének növeléséhez viszont muszáj lenne dűlőre jutni az ügyben.
A fentebb vázolt körülmények halmaza nem fest kedvező képet a Steam OS és Steam Machine gépek jövőjéről, így mostanra meglehetősen nehézzé vált komolyan venni a Valve alternatív játékkonzolos terveit.
