A Microsoft Office jelenleg legnépszerűbb ingyenes alternatívája a LibreOffice, amelynek hagyományosabb szemléletű kezelőfelülete sok, a Microsoft Office 2003 még nem szalagos kezelőfelülete után sóvárgó régi motorosnak bejött és bejön. A felhasználók most is kapnak egy szokásos adag újdonságot, de sokan az apró változtatások miatt csak alverzióra váltottak volna, mondjuk 3.8-ra. Ugyanakkor fejlesztői szemmel sok minden más lett, számukra korántsem indokolatlan a 4.0-s verziószám.
Fejlesztők szemével tetszetős
Régóta tapossák a felhasználók az ingyenes irodai csomag hármas főverzióját, közben az OpenOffice fejlesztőközösség zöme elhagyta az Oracle és az Apache keblét, és szabadabb alapokra helyezkedve igyekezett megújítani a munkát. A leágazás óta úgy tűnik, hogy a LibreOffice fejlődik erőteljesebben, ami részint a nagyobb háttértámogatásnak köszönhető.
A közösség jócskán megnőtt ebben az időszakban, a The Document Foundation védőszárnyai alatt a legnagyobb független, szabadszoftveres társaság lett, a TDF irányítása és a copyleft licenc révén sikerült több mint 500 fejlesztőt bevonni a munkába, háromnegyedük önkéntes. Sok cég nyújt támogatást ehhez, melyek közül a legnagyobb a SUSE. A leágazások óta foganatosított kódmódosítások száma meghaladta az 50 000-et, így mindenképpen elmondható, hogy komoly munka zajlott a háttérben. A 3.3-as, az OpenOffice-tól történő elszakadás mérföldköveként aposztrofálható LibreOffice kiadás óta eltelt időszakra ebből mintegy 10 000 módosítás esett, gyakorlatilag félóránként érkezik egy-egy újabb adag szellemi hozzájárulás a projekthez.
Szép, de nem túl modern örökséget hurcolnak magukkal a programozók, az OpenOffice nevével fémjelzett és az ősi, StarOffice-os időkből is. A fejlesztés sokáig nehézkesen haladt, mert az elavult API-kat és kódrészleteket nem számolták fel, nem helyettesítették modernebbekkel, a csomag fejlődött, de egyes területeken nehéz volt továbblépni.
A kiadási jegyzetek értelmében az elmúlt fejlesztői időszakra a kompatibilitás folyamatos javítása mellett a kód tisztázása volt jellemző, amiben komoly eredményeket tud felmutatni a közösség – persze ez egyelőre legfeljebb a stabil működésben érhető tetten, ugyanakkor szélesebbre tárja a kaput a fejlesztők előtt, a jövőben gyorsabban épülhet a rendszer. Az eredményül kapott kódbázis tehát meglehetősen eltér az eredetitől, több millió kódsort adtak hozzá és távolítottak el, új funkciókkal toldották meg, hibákat küszöböltek ki, bevezették a legkorszerűbb C++ szerkezetek használatát, eszközöket cseréltek le, megszabadultak az elavult metódusoktól és programkönyvtáraktól, valamint lefordítottak huszonötezer sornyi német megjegyzést angolra (a német még a StarOffice-fejlesztők hagyatéka volt). Ezek együttesen érthetőbbé teszik a kódot, ezért nyilván szívesebben dolgoznak vele a munkatársak.
A kódminőség javítása mellett párhuzamos célkitűzés, hogy minél erőteljesebb API-t (alkalmazásfejlesztőknek készült szoftver interfész) készíthessenek, ami most sikerült is, így fejlesztői szempontból mindenképpen indokolható, sőt kívánatos a főverziószám-váltás. A kiterjesztések programozása új lendületet vehet az UNO API-k továbbfejlesztése révén, ugyanakkor minden közreműködőnek figyelembe kell vennie, hogy számos régebbi, nem megfelelően implementált és kevéssé használt funkció eltűnt. Ezzel együtt szükségszerűen erősödött az eltávolodás az OpenOffice eredeti kódbázisától is, és most már a Visual Studio 2010 C++ fordítójával dolgoznak, így nem csomagolják majd a Visual Studio 2008-as futásidejű könyvtárait a programhoz. Jogi járulék, hogy a kódbázis változásával LGPLv3 licencstruktúra alatt jelennek meg a LibreOffice 4.0 binárisok.
„A LibreOffice 4.0 jelentős mérföldkő az interoperabilitásban, és kiváló alap a felhasználói felület fejlesztésének folytatásához” – mondta Florian Effenberger, a kuratórium elnöke a LibreOffice.hu riportjában. „A projektünk nemcsak új fejlesztők rendszeres bevonására képes, hanem átlátható együttműködési platformot is létrehoz az erős szabadszoftveres világnézet alapjain, ahol a cégek által támogatott és önkéntes fejlesztők ugyanazon cél elérése érdekében dolgozhatnak.”
Felhasználóknak nem túl látványos
Szép, hogy egyre jobban halad a belső munka, de mi látszik ebből számunkra? A felhasználók ugyanis a fentiekből csak annyit vehetnek majd észre, hogy belátható időn belül több és nagyobb tudású kiegészítő jelenhet majd meg a csomaghoz, ugyanakkor az új LibreOffice-t feltelepítve sokan úgy érzik, nem változott semmi. A Release Notest végigolvasva úgy gondoltuk, hogy elég kellemes extrák indokolják a főverziószám váltását, így mi is nagy elvárásokkal nyitottuk ki a csomagot. Aztán ellenőriztük a névjegyben, hogy ez tényleg az új változat-e, mert nagyon hasonlított az eddig bevált 3.6-oshoz. Az alkalmazásokat végignézve rá kellett jönnünk, hogy külsejét tekintve csak a program weboldala újult meg gyökeresen (érdemes felkeresni a libreoffice.org-ot), a kezelőfelület minimális dizájnváltozásokon esett át. Ránézésre legalábbis.
Teljesen átalakították ugyanis a program kezelőfelületének motorját, új, XML-es widget-barát alapokra helyezve az egészet. Egyrészt kicsivel jobban néz ki a program, szabadabban állíthatjuk be kezelőfelületét, másrészt a kiegészítők, modulok, úszóalkalmazások fejlesztőinek könnyebb lesz a munkája. A motor automatikusan a képernyőfelbontáshoz igazítja a dialógusdobozok szövegelrendezését, méretezését, és lehetővé teszi, hogy a szövegeket kijelöljük és kimásoljuk onnan. Az eddig használt grafikai réteget egy sokkal rugalmasabb váltja fel, és az új API mellett ez is rengeteg új fejlesztés számára nyit majd kaput.
Eddig használtuk, mert ugye dolgoztunk, de mindenki ugyanazt a retro-office stílusú panelt nézte. Mostantól bevethetjük a Firefoxban használatos Personas bőröket itt is, tetoválhatjuk a LibreOffice-t. Csodálkozunk, hogy általában az újdonságokra és főként a bőrhasználatra miért nem hívja fel a figyelmet a rendszer indításkor, mivel ez a kis szín is üdítő lehet a munkában, és talán nem mindenki számára kézenfekvő, hogy a Beállítások és nem a Testreszabás menüben helyezték el.
Amit már rég vártunk
Akad néhány olyan újdonság, amit inkább pótlásnak, semmint fejlesztésnek éreztünk, ettől persze még lendítenek a szoftver használhatóságán. A Linux alatt irodázgatók csak félig-meddig örülhetnek. A 4.0-s LibreOffice nem Windows-alapú kiadásaiban – itt persze jellemzően az Ubunturól és testvéreiről van szó – teljesebb integrációt kapunk, az irodai csomagban alapértelmezetten benne van a máig népszerű ThunderBird levelezőprogram címtára.
Akad még egy linuxos tartozása a LibreOffice-fejlesztőknek: az Ubuntu alatt mindeddig hibásan működött a HUD a programmal, így nem tudtuk kihasználni a nagyon is kézenfekvő gyorskeresést ebben az alkalmazásban. Hagyományosan a funkciók gyors elérésére gyorsbillentyű-kombinációk (pl. Ctrl+I mint Italic, azaz döntött szövegkép) használatosak, de ezeket több száz menüpont esetében megjegyezni erős elhivatottságot igényelne a felhasználóktól. Ezért építették be az Ubuntuba a HUD-ot, azaz a Head Up Display-t: a rendszer beindexeli az alkalmazások minden menüpontját, és gépelés útján kiválaszthatóvá teszi azokat. Azt vártuk volna, hogy a 4.0-s LibreOffice-ban is használható lesz a HUD, és elég lesz az Altot leütni, majd a felbukkanó boxba begépelni három-négy betűs szakaszt egy menüpont nevéből. A HUD erre elvileg ki kell, hogy dobja az illetékes menüpontok találati listáját, innen aztán a kurzorgombokkal választhatnánk. Csakhogy kipróbáltuk, nem dobja ki, egyszerűen nem jelennek meg találatok az irodai csomag kínálatából, csak a rendszer menüpontjaiból. Kár, mert ez a funkció nagyon felturbózhatná a munkát, alig várjuk, hogy a következő, natívan 4.0-s LibreOffice-t tartalmazó Ubuntu kiadás orvosolja ezt a különösen kontraproduktív hibát.
A kereskedelmi alapokon nyugvó Microsoft Wordben nem számít újdonságnak, de a LibreOffice Writerbe csak most került be a lehetőség arra, hogy a megjegyzéseket ne csak horgonyokhoz, hanem tetszőleges szakaszokhoz is hozzáfűzhessünk. Szintén mostantól nyithatjuk meg felhőtlen mosollyal a kommentált DOCX és RTF fájlokat, az azokban tett megjegyzések, sőt, érintőképernyős szabadkézi jegyzetek ezentúl ott lesznek majd az importált dokumentumban. Nem kellene, hogy forradalmi előrelépésnek számítson az eltérő élőfej és élőláb használata a Writer dokumentumok első oldalán, ami eddig kizárólag külön oldalstílus bevezetésével volt kivitelezhető, de csak most kerítettek rá sort a fejlesztők.
Mindennapi kompatibilitás
Minden LibreOffice verzió kapcsán alapvető elvárás a kompatibilitás javítása, hiszen egyes funkciók eddig sem működtek tökéletesen, ráadásul közben jelentek meg új formátumok is. Persze eddig is nagyon jó Microsoft Office-kompatibilitást kaptunk, de minél több állományformátummal dolgozhatunk, annál jobb. Ezen túl a Microsoft Publisher dokumentumok is beolvashatók és kiteljesítették a Visio formátumtámogatást, egészen a Visio 2013-ig.
Előfordult a LibreOffice (és OpenOffice) történelmében, hogy problémák mutatkoztak az RTF állományok exportjával és kezelésével, úgy tűnik, hogy most ennek vége. LibreOffice-os RTF tesztállományunk jegyzetestül, ékezetestül, korrekt módon nyílt meg Microsoft Office 2010-ben és 2013-ban, valamint az előző LibreOffice kiadásban is. Sok gond akadt a különféle OOXML jellegű dokumentumállományok objektumainak pontos kezelésével, elhelyezésével, most a gondok felszámolásában nagyot léptek előre a fejlesztők, sok javítás magyar szakembereknek köszönhető (keretes írásunk külön kitér a hazai hozzájárulók munkájára).
A perszonalizált megjelenés mellett jelentős újítás a Sablonkezelő, melybe nem csak LibreOffice-alapú elemeket vehetünk fel. Dokumentumszerkesztés közben a szövegstílusok kiválasztásakor a lehulló lista maga ad élő előnézetet, egyből láthatjuk, hogyan fog kinézni a formázás, illetve könnyebben ráakadhatunk arra, amit kerestünk. Otthoni felhasználók számára kevéssé érdekes, de a vállalati alkalmazáshoz nagyon is hasznos az újonnan megjelent CMIS-támogatás. A CMIS révén a dokumentumkezelő rendszerekben (Alfresco, Nuxeo, SharePoint) tárolt fájlok is könnyen elérhetők, a fájlmentő és -betöltő dialógusokban hitelesítés után elérhetjük a CMIS alapokon megosztott mappákat, fájlokat is.
Gyakran szükséges használnunk az Eszközök/Szavak száma funkciót, amihez most a beállításokban megadhatunk további szóhatároló karaktereket (például a gondolatjelet). Nem sokan ütköztünk bele, de az ODF dokumentumok mérete eddig nem haladhatta meg a 2 GB-ot, ami most 4 GB-ra módosul. Egyúttal javítottak a képek, a multimédiás beágyazott anyagok megjelenítésének gyorsaságán és minőségén, simábban dolgozhatunk ezentúl.
Megújult a Calc számolómotorja is, javult a véletlenszám-generátor (RAND), és megjelentek új függvények (AVERAGEIF, SUMIFS, AVERAGEIFS, COUNTIFS). A Pivot table már többszörös kijelölés mellett is használható. A Calc diagramjaiban automatikusan elfordulnak a címkeszövegek, ha másként nem férnének el, és javítottak a grafikonok PDF-exportminőségén is. A feltételes formázás lehetőségei bővültek a dátum típussal, kiemelhetők grafikailag is a legalacsonyabb és legmagasabb értékek.
Újratömöríthetjük a beágyazott grafikákat a jobb egérgombos menü „Grafika újratömörítése” pontjában, mind átméretezéssel, mind a tömörítés típusának (veszteséges/veszteségmentes) és erősségének állításával. Jelenleg a Calc, a Draw és az Impress modulokban él ez a lehetőség, a Write-ban egyelőre nem. A módosított (például elforgatott) képek szebben jelennek meg, és minden kép egységesen a jobb egérgombos menüben a Kép mentése ponttal kinyerhető, vagy kiküldhető szerkesztésre tetszőleges külső szoftvernek.
Irányítsuk mobilról
Előnézetet kapunk az Impressbe illesztett videókról, a multimédia bélyegképek pedig mindenütt sokkal gyorsabban jelennek meg, mint az előző változatokban. Bekerült a bemutatókészítőbe a jobbról balra haladó írásmódok (például arab) támogatása. Egyelőre csak a LibreOffice 4.0 Linux változatában, de használhatjuk távirányítóként Android-alapú okostelefonunkat, persze csak ha feltelepítettük rá az Impress Remote Control alkalmazást. Nemcsak egyszerű távirányító funkcióval szolgál az app, hanem előnézetet ad navigációhoz a bemutató minden oldaláról. A fejlesztői Wiki szerint már akár a következő nem-linuxos alverziókba is bekerülhet a mobilapp támogatása, amint megoldják a mobileszköz és a PC közti Bluetooth-összeköttetés kezelését Windows és Mac alatt.
Sok újdonsággal találkozhatunk tehát a csomagban, és számos múltbéli probléma valóban nem fog kínozni minket többé, a Personas támogatás pedig feldobja kissé a mindennapokat. A főverziószám-váltás fejlesztői szempontból teljes mértékben kötelezőnek tekinthető a megváltozott API-k miatt, ugyanakkor sok felhasználó joggal kifogásolja, hogy nem kapott semmi gyökeresen újat. A jövő zenéje, hogy pontosan mikor szánja el magát a LibreOffice egy olyan szintű változtatásra a felhasználói felület tekintetében (lásd keretes írásunkat), mint azt a Microsoft tette az Office 2007 kiadásával. Egyelőre maradt a rendszer a kitaposott úton, amiért bizonyára sok felhasználó hálás is, ingyenes munkaeszköze kiforrottabb, kompatibilisebb lett és – ellentétben a Windows 8-cal vagy akár az Ubuntuval – nem kényszeríti új munkamódszerek azonnali elsajátítására. Úgy tippelnénk, hogy talán éppen ezért a LibreOffice 4.0 még kedveltebb lesz, mint elődei. Olcsóbb ugye már nemigen lehet...
Magyar fejlesztők
A LibreOffice nemzetközi fejlesztőközösségében akadnak magyarok is, munkájuk nyomán gazdagodott több új és jelentős lehetőséggel a LibreOffice 4.0. Már említettük a Writer dokumentumok első oldalának megkülönböztetett fejlécét, ami Vajna Miklós hozzájárulása, csakúgy, mint az, hogy most már a régi, Word 6.0-val készült RTF-állományokba ágyazott alakzatok és a héber szövegek is korrektül jelennek meg az import után. Vajna munkája továbbá, hogy bonyolult matematikai képleteket is leírhatunk a programban, most már a natív RTF math-támogatás is adott ehhez. Sok egyéb importhibát szintén ő javított ki, a szövegblokkhoz kötött megjegyzések, lebegő táblák, egyedi margóval beszúrt képek és négyszögbe illesztett OLE objektumok már helyesen viselkednek.
Németh László egy Logo eszköztárral és interpreterrel gazdagította a Writert. A hazai kulcsszavakkal (előre, toll stb.) vezérelhető teknősbéka grafikamotorral nagyon látványos programozott alakzatok állíthatók elő, emellett segíthet a hazai iskolásoknak a programozással történő ismerkedésben. A hazai SUSE képviseletnél Tímár András mentorálása alatt egyébként be lehet csatlakozni a fejlesztésbe, így dolgozott a projektben Zolnai Tamás és Turi István is. Zolnai munkája nyomán másolhatók ki a szövegek a dialógusdobozokból, ami hiba esetén leegyszerűsíti az információcserét a helpdeskes kollégákkal. Turi hozzájárulása a sablonok lokalizálásában jelentett segítséget.
Merre tovább? Megkérdeztük a fejlesztőt.
A LibreOffice új funkciókat hozó fő kiadásai hat havonta követik egymást. Ezekhez havonta jelenik meg hibajavító verzió. Az időalapú kiadási rendszerből következően nincsenek forradalmi újítások egy-egy fő kiadásban. Ehelyett minden kiadás az előzőre épülő fejlesztéseket tartalmaz, amelyek idővel összeadódnak. Ez igaz a LibreOffice felhasználói felületére is. A 4.0-ban megjelent a témázhatóság lehetősége Firefox Personával, illetve tetszőleges képpel, valamint egyes párbeszédpanelek már az új, dinamikusan átméreteződő elemekből épülnek fel. A későbbiekben elképzelhető a Lotus Symphonyból ismert oldalsávok bevezetése, különösen ha annak forráskódja a LibreOffice által átvehető licenc alatt megjelenik; a szalagos menü bevezetése nincs napirenden.
A LibreOffice nem a Microsoft Office klónja, és nem is szeretne az lenni. Természetesen az interoperabilitás fontos, és a SUSE mérnökei nagyon komolyan veszik az ügyfeleiknél felmerülő, ilyen jellegű hibák kijavítását, a100%-os kompatibilitás azonban gyakorlatilag elérhetetlen, ilyen bonyolult szoftverek és dokumentumformátumok mellett mindig akadnak olyan különleges esetek, amelyekben a két program működése eltér.
Tímár András, LibreOffice fejlesztő (SUSE)
