Az Ubuntu projekt fejlesztésével és koordinálásával foglalkozó cég a nyílt forráskódú operációs rendszer táblagépeken futtatható változatán dolgozik. Az ingyenes rendszer segíthet csökkenteni a táblagépek árát.
Legkorábban 2011 első negyedévének vége felé bukkanhatnak fel a boltokban az Ubuntu alapú táblák. A Canonical szerdai bejelentése értelmében ezzel a mobil szegmensre is kiterjeszti jelenlétét.
A legtöbben legalábbis hallottak már az Ubuntu Linuxról, mely az egyik legsikeresebb asztali Linux disztribució, javuló hardver támogatása és fejlődő kezelőfelülete révén egyre versenyképesebb alternatíva a fizetős Windows mellett. A versenyben segíti a vállalati piacon, hogy hosszú távon támogatott (Long Term Support) változatokkal is megjelenik (ez megtalálható a PC World júniusi számának lemezmellékletén is), melyek 3 illetve szerver változat esetén 5 évre biztosítja a vállalatok számára a háttértámogatás lehetőséget. Jelenleg az Ubuntu 10.04 van porondon, kiszolgálók, PC-k és noteszgépek számára optimalizált változatban.
Táblagéphez más rendszer és felület kell
A táblagépek olyan kézi eszközök, melyek rendszerint több ponton érinthető és érintésérzékeny kijelzővel és képernyőn megjelenő, virtuális billentyűzettel dolgoznak. Hardverüket a mobilitás, minél hosszabb üzemidő jegyében tervezték, ezért természetesen nem sok értelme lenne ugyanazt az asztali Linux kiadást beleerőltetni egy érintőképernyős táblagépbe - gondoljunk csak a Microsoft TabletPC igencsak mérsékelt sikerére. Mint azt Chris Kenyon, a Canonical OEM szolgáltatásának elnökhelyettese elmondta, az új operációs rendszer nem csak könnyített lesz rendszerigények tekintetében, de barátságos érintésérzékeny felületet is kap, multitouch támogatással. A fejlesztés során fő célkitűzés, hogy olyan munkaasztalt tárjanak a felhasználók elé, mely jól használható virtuális billentyűzettel szolgál és gyors hozzáférést biztosít a leggyakrabban használt funkciókhoz, alkalmazásokhoz.
Teljesen más kinézetre számíthatunk, mint az asztali Linuxnál
Természetesen nem lesz egyedül a táblagép szoftver piacon az Ubuntu, nem lesz egyszerű a Google Android, az iPad-ben használt Apple iPhone OS, az Intel Meego és talán még a HP (volt Palm) WebOS jelenlétében helytállni. A Microsoft hasonló termékével szemben - ha az jelentkezik tábla operációs rendszerrel - előnyt jelenthet majd az Ubuntu ingyenessége. Kenyon szerint „jelenleg ignecsak izgalmas ezeknek az eszközöknek (táblagépek) a világa, rá is haraptunk a témára rendesen. Le a kalappal az iPad fejlesztői csapata előtt azért, amit véghezvittek."
Milyen hardveren?
A hardver oldaláról már most tárgyalásokat folytat a Canonical különféle táblagyártókkal és komponens gyártó cégekkel, hogy az operációs rendszer minél gyorsabban és minél csekélyebb áramfogyasztással futhasson majd. A cégnek szerződése van a lapkagyártókkal, konkrétan a Freescale, Texas Instruments és a Marvell vállalatokkal, melyek az Arm processzordizájnjára építve táblagépek és netbookok számára gyártanak lapkákat. Az Intellel is együttműködik a Canonical, hogy minél hatékonyabban kezeljék az eszközök az Intel processzorok energiatakarékos lehetőségeit. A Pixel Qi is előkelő helyet foglal el a cég kontakt listáján, mint olyan gyártó, aki laptopokba és táblagépekbe fejleszt energiatakarékos kijelzőket.
Az Ubuntu Light nyomában
Annyi tudható, hogy a táblagépekbe szánt Ubuntu változat az operációs rendszer következő, 10.10-es, Maverick Meerkat kódnevű kiadására épül majd. Egy köztes változat kiadására készülnek, mely a táblás OS-t és a már ismert Ubuntu Light kiadást ötvözné. Az Ubuntu Light kiadás netbookokhoz, gyengébb noteszgépekhez készült, mint a rendszer kissé egyszerűsített és gyorsított kiadása.
Nem annyira köztudott, de 2008-ban már kiadott a Canonical egy Ubuntu változatot, melyet kifejezetten mobil internet eszközökhöz szánt, csakhogy ezek a készülékek egyszerűen nem terjedtek el a várt mértékben. Most a táblagépek konkrétabb célt jelentenek és a közönség várakozása is jelentős ebben az irányban. Felmerülhet a kérdés, hogy nem készít-e a Canonical egy kifejezetten okostelefonokra szánt kiadást, de erre a zsúfolt piacra egyelőre nem kíván betörni a cég.
Az iPad példájára gondolva nem mellékes kérdés, hogy milyen tartalmak lesznek elérhetők az Ubuntu táblagépekről. Ugyan a Canonical is rendelkezik egy a rendszerbe szépen integrált zenebolttal Ubuntu One Music Store néven és ott az Ubuntu One felhő alapú tárhelyszolgáltatás is, ha a felhasználók kifogytak volna a táblagépeken szűkös helyből, mégis más hozzáállásra számíthatunk, mint az Apple részéről. A szabad forráskód szellemében elképzelhetetlen, hogy az Ubuntu saját médiabirodalmába kényszerítse a felhasználókat, így valószínű, hogy a tartalmak, szoftverek, e-book anyagok és video anyagok vagy épp tankönyvek forrásának kiválasztása a felhasználóra lesz majd bízva. Van esély arra, hogy a táblagyártók illetve mobilszolgáltatók saját arculatukhoz és média partnereik kínálatához szabott Ubuntut telepítenek majd gépeikre, de erősen és joggal reméljük, hogy senki sem épít majd ki zárt rendszert.
