Közeleg augusztus 20., az államalapítás ünnepe. Ennek megszokott része az esti tűzijáték, amit több százezer ember néz a tévében vagy testközelből Budapesten, a Duna partján, vagy bárhol máshol, ahol hasonló módon ünnepelnek. A tapasztalatok alapján sokan szeretnék megörökíteni a színes, gyakran függönyszerűen aláhulló izzó "gömböket", de kellő tudás és gyakorlás hiányában a végeredmény gyakran használhatatlan. Lássuk, milyen technikákat kell elsajátítanunk ahhoz, hogy az eredmény képen is majdnem olyan látványos legyen, mint élőben.
Alapozás – mit szabad és mit nem
Mivel a tűzijátékot alapvetően este rendezik (érthető módon), a fotómasinák automatikái észreveszik, hogy kevés a fény, és bekapcsolják a vakut, hogy a megvilágítással és ehhez kapcsolódóan rövidebb záridővel csökkentsék a bemozdulás esélyét. A tűzijáték fotózásánál ezt teljesen felesleges villogtatni, mivel a több száz méteren robbanó rakétákat és a fekete égboltot nem lehet megvilágítani (nincs is miről visszaverődnie a segédfénynek), tehát a vaku használata értelmét veszti, ráadásul a rövid záridő miatt csak a legfényesebben világító pontokat fogjuk látni, ráadásul a környezetünk sem lesz boldog vakus mutatványunktól.
A tűzijáték megörökítésének kulcsa a kikapcsolt vaku és a hosszú záridő, ám az ez utóbbival járó kellemetlen mellékhatásokat (képzaj, bemozdulás) is ki kell küszöbölni. A legjobb, ha elfelejtjük a gépbe épített automata programokat és mindent manuálisan adunk meg. (Ennek alapjait elsajátíthatjuk magazinunk 2008. májusi számából, ahol Mesterfogás rovatunkban a manuális beállításokkal való fotózás rejtelmeibe vezettük be az érdeklődőket.)
Az automatikával kísérletezni csak azokkal a gépekkel érdemes, amelyek programtárcsáján van kifejezetten tűzijáték-beállítás, mert ezekkel már kielégítő eredményt fogunk kapni, viszont kézi vezérléssel még jobb képeket csinálhatunk.
Akár a tűzijáték-, akár a manuális beállítást használjuk, a hosszú záridő miatt sokszorosan megnő az esélye, hogy elmosódott vagy homályos képet kapunk eredményül. Ez utóbbi szintén az automatika, konkrétan az autofókusz lassúságának és pontatlanságának tudható be, ami kompakt vagy bridge gépek esetében sötétben hatványozottan igaz. A megoldást az jelenti, ha a fókuszt kézzel állítjuk végtelenre, s ezzel a probléma gyakorlatilag megoldódik. Ezzel szemben az elmosódás megelőzése nem ennyire egyszerű. Még a legbiztosabb kezűek sem tudják másodpercekig mozdulatlanul tartani a gépet – képstabilizátorral sem –, tehát ne próbáljunk meg „kézből fotózni”. Szerezzünk be egy állványt (ami lehet akár egy egylábú monopod), de az is megfelelő eredményt ad, ha a fényképezőgépet le tudjuk rakni vagy meg tudjuk támasztani.
Tippek kezdőknek
Pontos recepttel nem szolgálhatunk, hiszen a különböző gépek és a környezeti tényezők más-más beállításokat igényelnek, ám kiindulásképp adnánk néhány tippet, mindenekelőtt viszont rengeteg gyakorlást javaslunk. Használjunk alacsony ISO-értéket és végszükség esetén kapcsoljuk be a plusz zajszűrést is (ha van), hogy a hosszú záridő és képérzékelő melegedése okozta képzajt a lehető legalacsonyabban tartsuk – különösen kompakt gépeknél.
A látványos felvételek titka az, ha nemcsak a robbanás, hanem a hosszú fénycsóva is látszik, tehát az említett hosszú záridő használata kötelező. Másodpercben mérve először 1-8 másodperc közötti záridővel kísérletezzünk attól függően, hogy milyenek a környezeti és a robbanások által generált fényviszonyok. Később növelhetjük a záridőt és legvégül kipróbálhatjuk a BULB módot is, amelynek hatására gépünk olyan hosszan exponál, amíg a gombot nyomjuk, de maximum 30 másodpercig. Ha már ráéreztünk a beállításokra, extra hosszú záridőt használva két tűzijáték-rakéta fellövése között használhatjuk a kezünket a lencse eltakarására, hogy az állandó fények (például az épületek fényei vagy közvilágítás) ne égjenek bele a felvételbe. Mindeközben tartsuk fejben, hogy minél hosszabb a záridő, annál több tűzijáték-fénycsóva fog a felvételre kerülni (ami attól is függ, mennyi rakétát lőnek fel az exponálás ideje alatt), ami egy bizonyos szám felett kaotikus látványt eredményez.
Az érzékenység és a záridő mellett a blende, vagyis a mélységélesség beállítása sem elhanyagolható. A szebb látvány érdekében válasszunk szűkebb blendét (f/8–f/16), ezáltal könnyebben elkerülhető a túlexponált felvétel és a tűzijáték fénycsóvája nem ég be, hanem természetesebb, realisztikusabb látványt nyújt.
