A számítástudomány legelőrehaladottabb kutatási területeinek, alkalmazásainak jelentős része az úgynevezett mesterséges intelligencia (MI) tárgykörhöz kapcsolódik. A kezdetekkor, az 1950-es évek második felében hatalmasak voltak az elvárások, de a homo sapiensét megközelítő gépi értelmet sem a beígért 10 éven belül, sem máig nem sikerült fejleszteni. Az amerikai kormány anyagi támogatásának ideiglenes megszűnésével, 1985 körül beköszöntött az „MI tél”. Az új évezred azonban új reményeket ébresztett, a robotika mellett a témakör más szakterületei is fellendültek. A sci-fi mozikban felvázolt jövőtől egyelőre messze vagyunk még, de az ismét divatos MI hasznosulásai nem ott és nem úgy keresendők, ahol és ahogy Hollywoodban látják. Békésebb holnappal kecsegtetnek. Kína ugyan rengeteget fejlődött ezen a területen is, viszont egyelőre követőmódból figyel. Kérdés, hogy meddig.
Miért nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia?
A kínai MI-kutatások az 1960-as évek első felében kezdődtek. Nagyon szűk felsőoktatási kört érintettek, sokáig szinte semmit nem lehetett tudni róluk. Egy 1984-es tanulmány szerint addig a következő területeken értek el részsikereket: gépi fordítás és természetesnyelv-feldolgozás, tételbizonyítás, szakértő rendszerek, programszintézis, modális logika.
A nemzetközi trendek azonban a Kínai Népköztársaságot sem kerülték el: az 1980-as és 1990-es években néhány részterületet leszámítva a diszciplína háttérbe szorult, aztán a robotika ezredforduló utáni fejlődésével párhuzamosan – annak ellenére, hogy egyes kutatói körök még mindig jövő nélküli zsákutcának tartják – az MI is fellendült. A pesszimisták kételkednek vagy egyszerűen elutasítják a fejlett gépi intelligenciát, azt, hogy az MI valamikor gyakorlati hasznosulásokban konkretizálódik.
A kínai tudományos elitben azonban egyre többen gondolják úgy, hogy a szakterületi (elméleti és alkalmazásközpontú) kutatások bebizonyították: a gépi intelligencia részben helyettesítheti az emberit. A valódi környezetben is teret nyert fejlesztések, például a számítógépes tervezés és ütemezés különben sem a filozofikus és egyre irrelevánsabb összehasonlítgatást, hanem konkrét feladatok sikeres kivitelezését célozzák. Másrészt az egyre inkább hivatalossá váló álláspont szerint a korai elképzelések, látomások motiválják, felgyorsítják és szélesítik a kutatásokat. Az optimalizálási feladatoktól az információs túlterhelés kezeléséig mindenhol szükség mutatkozik a csúcskategóriás MI iránt. Ha a mezőgazdaságiból az ipari társadalomba történő átmenetet az ember fizikai képességeinek gépek általi kibővítéseként fogjuk fel, a következő lépés, a tudástársadalom megvalósulása az emberi értelem információs hálózatokkal és az intelligens technológiák alkalmazásaival történő kiterjesztése. Az MI-megoldások egyértelműen kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban.
A kínai kutatások jelene
A Kínai Mesterséges Intelligencia Társaság a következő területeket tartja fontosnak: képfeldolgozást és gépi látást, robotikát, mesterséges életet, adatbányászatot, mintafelismerést, beszéd- és nyelvtechnológiákat, szakértő rendszereket, neurális hálókat, gépi tanulást, ember-gép interakciót és természetesen mindezek szerteágazó alkalmazásait. Leegyszerűsítve: az MI szinte valamennyi meghatározó részét. Csakhogy egyelőre szakadék tátong a szép tervek és a valóság között.
Európa legnagyobb antivírus cége, az orosz Kaspersky Lab 2011 februárjában bejelentette, hogy 10 millió dollárt kínai szoftverfejlesztésekbe fektet, és egy fontos mesterséges intelligencia projektjét a távol-keleti országban fogja kivitelezni, amihez helyi MI kutatásfejlesztési központot is szándékszik alapítani. A kezdeményezéseket kínai partnerek is támogatják, anyagilag ők is hozzájárulnak.
„A Kínai Népköztársaság jelenlegi mesterséges intelligencia piaca egyelőre üres, ambiciózus terveink vannak arra, hogyan vezessük be, honosítsuk meg ezeket a technológiákat” – fogalmazott a Kaspersky Lab egyik kutatója. Ürességről túlzás beszélni, de kétségtelen tény, hogy az MI-be fektetett összegek eltörpülnek a nagyszabású szuperszámítógép-, mobiltechnológiai és más presztízsberuházások mellett. A részterületek közül a képfeldolgozás és a mintafelismerés a legaktívabb, az utóbbi években pedig a természetesnyelv-feldolgozás és a tanulás, például a kínai kalligráfia, költészet gépi értelmezése, interpretációja váltak kitüntetett jelentőségű témává. Az elektronikus kereskedelemben és az online marketingben alkalmazott mesterséges intelligencia megoldások (például ágenstechnológia) szintén a közeljövő egyik irányát vetítik előre, akárcsak az MI-eljárások, szimulációs modellek bevezetése széles skálán működő komplex rendszerekbe, például a nagyvárosi közlekedés irányításába.
A Kínai Tudományos Akadémiához tartozó, 1979-ben alapított Intelligens Gépek Intézete és leányvállalatai a szakterületi kutatásfejlesztések motorjai, amelyekben az MI mellett az egyre fontosabb szenzortechnológiákkal is foglalkoznak. Több projektjükben kísérleteznek egy úttörő kezdeményezéssel, a biomimetikus érzékelés és kontroll információs rendszerekre való hatásaival: szenzorjaikban és szenzorvezérlő rendszereikben egyrészt optika, mikro- és nanotechnológia, másrészt különböző érzékszervi alapelvek és mechanizmusok integrálódnak. Majdani alkalmazási területekként elsősorban a mezőgazdaság és a biztonság merülnek fel.
A távolról sem végleges lista jól szemlélteti, hogy Kína kutatóműhelyeiben komoly erőfeszítéseket tesznek az MI területén tapasztalható (Egyesült Államokkal, Japánnal vagy az Európai Unióval szembeni) hátrány behozására, viszont – a Kaspersky Lab állítását részben igazolva – az ígéretes kutatások egyelőre inkább csak elméleti munkák, kifejezetten kevés a piacon is hasznosuló konkrét alkalmazás. Különösebb jóstehetség nélkül prognosztizálható, hogy a közeljövőben komoly változások várhatók, akárcsak az is, hogy az évtized végére, a 2020-as évek elejére Kína az MI-kutatás és alkalmazások egyik világhatalma lesz.
A távolabbi jövő
Az MI ugyan még nem a kínai technológiapolitika főcsapása, viszont az automatizációval, az internet mainál szélesebb körű elterjedésével, a mobiltelefóniába bevezetett megoldásaival, virtuális asszisztensekkel és hasonlókkal egyre markánsabb része lesz a hatalmas ország ICT-jének. Az áttörés az infokomunikáció e területein is alkalmazható eljárásokkal, azaz a konkrét hasznosulásokkal leginkább kecsegtető részterületeken, például a nyelvtechnológiában, a gépi fordításban várható először.
Összességében az 1960-as és 1970-es évek Japánjához, valamint az 1980-as évektől beindult Dél-Koreához hasonló gyors technológiai fejlődés hatására Kína 2030-ra válthatja be a benne rejlő potenciált. A következő évtizedeket változatlanul a masszív technológiai befektetések, az innováció, valamint a mind több alkalmazás határozzák meg. A tudományos munkák és szabadalmak száma ugyan nőni fog, de még akkor sem lesznek komolyabb hatással a termelékenységi mutatók növekedésére, ha Kína 2020-ra a GDP tervezett 2,2 százalékát valóban kutatásfejlesztésre költi. Az egyetemek és az üzleti szféra közötti, a jelenleginél sokkal aktívabb kapcsolatok szintén fontos lökést adhatnak a fejlődésnek, máskülönben a vállalatok nem lesznek képesek termékekké, szolgáltatásokká alakítani az ígéretes kutatási eredményeket.
Eközben Amerikában
Amerikában az IBM hatalmas lépést tett előre a mesterséges intelligencia kutatások terén, mivel Watson nevű szuperszámítógépük egy speciális Mindent vagy semmit (angolul: Jeopardy) vetélkedőben győzedelmeskedett az emberek felett. Watson mellett ráadásul nem akármilyen két személy volt versenyben: Brad Rutter, aki megnyerte a három legnagyobb Mindent vagy semmit versenyt, míg Ken Jennings korábban 74 adásban győzedelmeskedett zsinórban.
Az adásban a nézők csupán egy álló LCD-monitort láthattak, amelyen egy földgömbszerű avatár testesítette meg Watsont. Valójában az IBM szuperszámítógépe teljesen másként néz ki. A gép ugyanis igazából rengeteg szerver összessége, amelyek a kvízműsor alatt a színfalak mögött voltak elrejtve egy megfelelő hűtéssel rendelkező hatalmas szobában. Watson valójában 10 darab 100 IBM Power 750 szervert rejtő rackben testesül meg, így ereje 2800 darab erőteljes számítógépnek felel meg. Példának okáért belső memóriáját 15 terabájtosra méretezték.
<<watson.jpg>>
<<dobozba>>
