A néhány szavas köszöntő után bele is vágtak a közepébe - az első előadást Bán Szabolcs tartotta, aki az Fsf.hu Alapítvány aktivistájaként a szabad szoftverekről adott áttekintő képet. Elmondta, hogy céljuk ezen szabadon használható, másolható, terjeszthető és módosítható számítógépes programok népszerűsítése, ennek érdekében pedig nem csak roadshow-kat és konferenciákat szerveznek, hanem magyarra is fordítják azokat. Elkezdte sorolni, hogy melyek is ezek a programok – OpenOffice.org, Firefox, Thunderbird, Ubuntu stb., - és jó esetben ilyenkor döbben rá az ember, hogy már behálózták a mindennapjait. A jelen lévő szakmai közönség legalábbis biztosan, mert egy rövid közvélemény-kutatás után kiderült, hogy senki nem fejleszt weblapot Internet Explorerre.
A következő előadást Tóth Tibortól hallottuk, aki a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesületének elnöke, nem mellékesen főállású Joomla! fejlesztő. Sajnos nem kapott túl hosszú időt a témájára, mely a Joomla! 1.5 és az MVC világáról szólt. Az MVC (Model-View-Controller) nem más, mint a Modell-Nézet-Vezérlő szerkezeti minta, mely három részre bontja a weboldalak mögé tett alkalmazást. A Modell az adatbázis-kezelő, a Nézet pedig maga a sablon, amelyen keresztül a Vezérlő küldi az adatokat a felhasználónak. Az előadás aktualitását az adta, hogy a Joomla! 1.5 verziója már erre az MVC rendszerre épül, mellyel nem csak gyors és hatékony weblapot készíthetünk, de annak a kinézetét is pár kattintással módosítani tudjuk úgy, hogy az alapkódba nem kell belenyúlnunk. Valljuk be, ez nem hátrány.
Rövid szünet után Johan Janssens háromnegyed órája következett. A barátian csak Jinx-nek becézett úriember jelenleg a Joomla! vezető fejlesztője és a JoomlaTools alapítója. Igény élménydús és interaktív előadást tartott a keresőoptimalizálásról. Véleménye szerint a technikai optimalizációnak (title, header, img, a tagok pl.) 20%-nyi súlya van abban, hogy adott helyen megjelenjen a weblapunk a Google találati listáján. A maradék 80%-ot a marketing teszi ki. Néhány jó trükköt erre is adott: tegyük fel a lehető legtöbb magas PageRank-kel rendelkező oldalra a linkünket, így a mi oldalunk is értékesebb lesz. Melyek lehetnek ezek? Flickr, Digg, Del.icio.us, Facebook és barátaik, de ne feledjük az RSS feedet sem. A Joomla! 1.5 pedig nagyon sokat segít nekünk az első 20%-ban, megvan benne minden funkció, ami csak a megfelelő oldalcímek, címsorok, leírások kialakításához kell.
Ebédszünet után Nagy Sándor, Szeged alpolgármesterének „Nyílt forráskód a közigazgatásban" című bemutatója következett, ahol elmondta, hogy a város önkormányzatában már szinte csak szabad forráskódú szoftvereket használnak. Az irodákban a Microsoft Office-t lecserélték OpenOffice.org alkalmazásokra, egyes gépeken már a Linux fut, és természetesen a weboldaluk is Joomla! alapú. Ezzel kapcsolatos érdekesség: a szeged.hu domaint még a kilencvenes években valaki beregisztrálta, akitől az önkormányzat azóta sem tudta megvenni, így a város hivatalos weboldala a szegedvaros.hu név alatt fut. Ez a kis kellemetlenség nem kedvetleníti el a szegedieket, folyamatosan fejlesztik weblapjukat, a hivatalokat pedig szabad szoftverekkel látják el. Bár ez nem kis munkával jár, de Sándor szerint éves szinten százmilliós nagyságrendű a megtakarítás, amit ezeknek a szoftvereknek köszönhet Szeged.
Johan Jinx Janssens délutánra is kapott egy témát, mely talán még jobban kedvére való volt. Épp fejlesztenek egy olyan Joomla! bővítményt, mellyel a Joom!Fish-sel ellentétben sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lesz a Joomla! oldalak többnyelvűsítése – a Nooku-t. Érdemes vetni az oldalukra egy pillantást, igen meggyőzőek a screenshotok, ígéretesek a leírások. Én azon szerencsések között vagyok, akik láthatták élőben a demo változatot, mondhatom, hogy tényleg hatékony. Sajnos nincs még készen, még nem vásárolható meg, és Jinx is csak annyit tudott válaszolni a millió dolláros kérdésre: akkor lesz kész, amikor kész lesz. Aki többnyelvű oldalt szeretne üzemeltetni, annak érdemes lesz várnia. Többek között az ENSZ is ezt teszi, mint a Nooku egyik legnagyobb megrendelője.
Ez után Gyurkó Zoltán programozó avatott be minket az OpenID rejtelmeibe. Névről nekem nem volt ismerős a dolog, aztán itthon rájöttem, hogy nekem is van ilyenem. A tény gondolom mindenkinek ismerős: be van regisztrálva sok weboldalra, mindenhol különböző felhasználónévvel és jelszóval. Egy idő után ez már kezd bonyolulttá válni, és a jövőben ezt hivatott megoldani az OpenID. Egy felhasználónevünk van, pl. http://claimid.com/mintajanos, jelszó „nincs". Ezzel a felhasználónévvel beléphetünk az OpenID technológiát használó oldalakra, a jelszót pedig mindig a szolgáltató ellenőrzi, tehát a példa szerint a belejelentkezés után a rendszer átvisz minket a claimid.com oldalra, ahol beírjuk a jelszót, majd visszatérünk az eredeti oldalra bejelentkezve. Lényegében így egy userrel és jelszóval igen sok helyen lehetünk ott. Zoltán szerint sajnos Magyarországon még nem ismert alkalmazásról van szó, de reméljük, hamar elterjed. Ehhez a Joomla! 1.5 mindenképpen segítséget nyújt, hiszen támogatja az azonosításnak ezt a típusát is.
A nap végén Wilco Jansennel adódott lehetőségünk egy hosszabb beszélgetésre, ő ugyanis nem hozott prezentációt, nem is készült semmivel, csak várta a kérdéseinket. Wilco a Joomla! fejlesztőcsoportjának vezetője és koordinátora, így a kérdéseket a legilletékesebbnek tudták feltenni a kíváncsi jelenlévők. Leginkább a biztonsági témákról esett szó, így az esetleges biztonsági bővítményekről, vagy az adminisztrációs felület támadásairól. Wilco megnyugtatott mindenkit, lévén a Joomla! weboldala a saját rendszerén alapul, nincsenek speciális védelmek, eddig mégsem sikerült feltörnie senkinek. A kezdő Joomla! használók is kaptak tőle segítséget, a sablonok megformázásával és a bővítmények keresésével kapcsolatban is. Megtudtuk tőle, hogy a fejlesztő csapatnak nincs központja, többnyire online megbeszéléseken egyeztetik, hogy a következő verzióban milyen funkciók jelenjenek meg, és hogy a fejlesztés milyen ütemben haladjon, ki készítse el az egyes részfolyamatokat. Mindezt teszik bármilyen munkabér nélkül, csupán kedvtelésből.
A szervezők jövőre is szeretnék megtartani a napot, reménykedve abban, hogy akkor már a Joomla! 1.6 lehet a téma, mely már felhasználói oldalról is többet nyújthat a mostani verziónál.
