Nem is olyan régen adtunk hírt arról, hogy egy kínai férfi körülbelül 100 millió dollár értékben adott el olyan szoftvereket, mint a Microsoft, az SAP, a Rockwell Automation vagy Oracle fejlesztései. Természetesen mindezt nem legális keretek közt, hiszen másképp nem ítélték volna az amerikaiak 12 év letöltendő börtönbüntetésre.
Nem kell túl sokat keresgélni, hogy hasonló történetekre bukkanjunk. Szintén Amerikában esett meg, hogy egy baltimore-i férfi, aki nagyjából 1000 szoftvert adott tovább jogtalanul (olyanokat, mint a Microsoft Office, az Adobe Photoshop vagy a Winodws XP), 87 hónap börtönbüntetést kapott. A férfit az ICE és a HSI kapcsolta le, a Microsoft és a BSA segítségével. A hatóságok szerint a 2003. februárja és 2008. júniusa között működő kalóz 4 millió dollárnyi kárt okozott a jogtulajdonosoknak.
Az előző kalózhoz mérten a 4 millió már nem is olyan sok, ráadásul Naveed Sheikh esetében újabb enyhítő körülmény lehet, hogy senkit nem csapott be, minden ügyfele tudta, hogy olcsóbban, tört szoftvert vásárol. Adót persze nem fizetett, és az sem segített volna rajta sokat. A 87 hónap börtönbüntetés és a 4 millió dollár visszafizetése (!) azonban kissé túlzásnak tűnik.
Érdemes összehasonlításképp némi figyelmet fordítani arra, hogy mivel sújtják a jogvédők és a bíróságok a nem erőszakos, fehérgalléros bűnözőket, illetve azokat, akik durva, társadalomellenes bűntényeket követnek el. Természetesen az összehasonlítási alap kedvéért Amerikából merítünk példát.
Miért jár még Amerikában 87 hónap börtönbüntetés? Az üggyel több cikk is foglalkozott, és mindegyik kitért erre a nagyon érdekes a párhuzamra.
Harold F. Babb, az Eyak Technology korábbi, szerződésekért felelős igazgatója több mint 9 millió dollárt lopott az amerikai hadseregtől. Guillermo Briseno, egy amerikai bandavezér drogüzletet vezetett Chicagóban, és nem félt bárkit lelőni. Jonathan Torres gyerekeknek adott el heroint. Dannis Wayne Baldwin nagyüzemben foglalkozott gyerekpornóval, és illegálisan birtokolt fegyvereket. Mind a négy esetben közös, hogy a büntetés hossza 87 hónap.
Az ilyen súlyos bűncselekmények, mint a közösségi elleni erőszak, a kábítószer terjesztése, a szexuális bűnözés, valóban megindokolják, hogy az elkövetőik hosszú időre a világtól elzárt helyre kerüljenek. De vajon ugyanannyit érdemel-e az, aki néhány száz szoftvert adott el jogellenesen? Egyáltalán, össze szabad hasonlítani a két kategóriát?
Nem mindenki üldözi ugyanakkor tűzzel-vassal azokat, akik szoftvert vagy médiatartalmat adnak tovább jogellenesen. Az HBO-t például egyáltalán nem sokkolják a kalózok: Michael Lombardo, a csatorna programigazgatója úgy véli, hogy a kalózkodás tulajdonképpen bók, és nem befolyásolja rossz irányban a DVD-k eladásait sem. Ugyancsak nem aggasztják a kalózok a torrentezők kedvenc sorozatának a rendezőjét, David Petrarcát: szerinte több jót tesznek, mint rosszat, hiszen nélkülük nem lenne ekkora érdeklődés a Trónok harca iránt, ez pedig egyenlő a sikerrel.
