Aki valaha is látott iránytűt, az azért valamilyen szinten tud róla, hogy a Földet egy mágneses "burok" veszi körül, ezért tudják már évszázadok óta meghatározni az északi irányt. Persze a mágneses észak nem teljesen ugyanaz, mint a földrajzi, de erre nemsokára visszatérünk, a mostani magyarázó cikkünkben ugyanis ott fogunk kilyukadni, hogy hamarosan talán délre költözik a mágneses északi pólus.
Hogy micsoda? Délen lesz észak? Természetesen nem ilyen egyszerű a dolog, és ez elég bulváros felütés volna a témával kapcsolatban, ami viszont kifejezetten komoly. Épp ezért először nézzük meg, mi is egyáltalán ez a mágneses mező a bolygónk körül, mi történik vele mostanában, és ez mit jelez előre!
Mit lehet tudni a Föld mágneses mezejéről?
Nagyon konyhanyelven a Föld úgy viselkedik, mint valamilyen óriási mágnes. A bolygót körülvevő mező tulajdonképpen egy mágneses dipólus, amilyet talán iskolai kísérleteken már láttatok egy tájékoztatásul piros és kék félre tagolt mágnesrúd körül elrendeződő vasreszelék formájában. A Föld esetében a mező valószínűsített oka az, hogy a bolygó belső rétegei egyfajta dinamóként működnek: az olvadt vasból és nikkelből álló külső mag mozgása örvényáramokat hoz létre, amelyek pedig óriási mágneses teret gerjesztenek. Ennek irányultsága a mágneses déltől a mágneses észak felé mutat, ez lényegében azonos a mágneses tér úgynevezett áramlási irányával.
Ez a mező pont amiatt nem állandó, mert egy folyamatosan változó bolygóról beszélünk és nem egy tömör mágnesről. Az olvadt kőzet nem egyenletesen mozog, és a mezőt megzavarják a Föld köpenyében található különféle érc-lerakatok is. Eleve nem állandó a mágneses pólusok helye sem, alapesetben évente 15 kilométert mozognak véletlenszerű irányokban és mértékben (ráadásul a két pólus egymástól független távot és irányt tarthat eközben).
Ez a folyamat viszonylag normálisnak számít, a tudományos világ ennek nyomán kalibrálja újra a térképek tájolását, mi pedig annyit érezhetünk ebből a modern életünk során, hogy a műholdas navigációs rendszereket is időről időre újra kell kalibrálni (mármint nem nekünk, hanem az ezeket szabályozó szervezeteknek), és ennek köszönhető az is, hogy régebbi navigációs kütyük frissítés nélkül pontatlanná válnak vagy egyszerűen képtelenek működni.
Viszont van egy olyan probléma is, aminek egyelőre csak előjeleit lehet észlelni, ez pedig a tudósok szerint sokkal komolyabb változásokat is sejtethet. Ilyenekből is volt már, csak épp sok százezer éve, tehát akkoriban nem igazán érintette az általunk ismert életet, most viszont nagyon is fogja.
Tényleg megcserélődhetnek a Föld mágneses pólusai?
Több szervezet, többek között az Európai Űrügynökség is jelezte, hogy a Föld mágneses mezejének ereje a megszokott ingadozásoknál jóval nagyobb mértékben csökken. Az ESA szerint leginkább a Dél-Amerika és Afrika közötti területen figyelhető meg legjobban a folyamat, ahol 1970 óta 24 ezer nanotesláról 22 ezerre esett vissza ez az érték, tehát ott nagyjából 9 százalékkal lett "gyengébb" a bolygót körülvevő mágneses burok.
In an area stretching from Africa to South America, Earth’s magnetic field is gradually weakening. Scientists are using data from @esa_swarm to improve our understanding of this area known as the ‘South Atlantic Anomaly’ 👉 https://t.co/ZqTBA9DmX4 pic.twitter.com/klc5SS7zYo
— ESA (@esa) May 20, 2020
Egyelőre csak találgatások léteznek arra, mi okozhatja ezt a jelenséget, de az egyik leginkább alátámasztott elmélet szerint mindez komoly változások előjele lehet: a küszöbön állhat az úgynevezett pólusváltás, amikor az északi és déli pólus megcserélődik. Ilyesmi sokszor megtörtént a Földdel, és az igazság az, hogy a legutóbbi esemény óta már szokatlanul hosszú idő telt el. Sokáig ugyanis átlagosan 5000 évente történt pólusváltás, de aztán a folyamat megszakadt, az utolsó bizonyított eset, az úgynevezett Brunhes-Matuyama pólusváltozás nagyjából 780 ezer éve zajlott le. A különféle mintákból és számításokból következtetve egy ilyen eseményt többek között épp a mostanihoz hasonló folyamatok előznek meg, mint a mező erejének látványos gyengülése.
Mi lehet a következménye a pólusváltásnak?
A Föld mágneses mezeje a minket leginkább érintő tekintetben azért fontos, mert többek között ez védi meg az élő szervezeteket a Nap részecskéitől (az úgynevezett napszéltől), valamint az űrből érkező különféle sugárzásoktól. A pólusváltások időtartamára azonban ez a mező megszűnik, szabad utat adva mindennek, ami eddig "lepattant róla". A napszél leginkább elektronikus rendszerekben okozhat gondokat nagyságrendjétől függően, míg a különféle egyéb kozmikus sugárzások akár bolygószintű katasztrófát is okozhatnak a jelenlegi élővilágra nézve.
Persze ne vizionáljunk a katasztrófafilmek szintjén értelmezhető jövőképet. Egyrészt a jelenlegi "teljesítmény-gyengülés" még semmilyen veszélyt nem jelent, és az efféle változások nem is évek vagy akár évszázadok alatt következnek be, tehát van idő felkészülni - és az is lehet, hogy most nem a pólusváltás áll a mező erejének csökkenése mögött. Szóval egyelőre nem kell elkezdeni óvóhelyeket és bunkereket ásni, valamint tonnaszámra felhalmozni az ólomköpenyeket és napvédő krémeket.
