Egy friss tanulmány szerint egy eddig meghatározhatatlan forrás küldi az óramű pontossággal, 16 napos ciklusokban érkező rádióüzeneteket 500 millió fényév távolságból. Ez az első olyan eset, hogy az úgynevezett gyors rádiókitörések (Fast Radio Burst, FRB) még sosem érkeztek periodikusan. Az ilyen típusú rádiójeleket először 2007-ben figyelték meg, és azóta sem egyértelmű, mi lehet a forrásuk - egyesek közülük csak egyetlen alkalommal hangzanak el, mások ugyan ismétlődtek, de az ismétlések száma és sűrűsége mindig változónak bizonyult, a mostani az első olyan, amely pontos periodicitást mutat.
Ezt a rádiójelet először tavaly fedezte fel egy Kanadában működő, kifejezetten FRB-k elemzésével foglalkozó szervezet, a Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment Fast Radio Burst Project (CHIME/FRB), és FRB 180916.J0158+65 néven katalogizálta. A Brit-Kolumbiában található rádióteleszkóp segítségével 2018 szeptembere és 2019 októbere között regisztrálták a jeleket, amelyek négy napon keresztül érkeznek, majd 12 napon át csendben maradnak, ezután pedig újra kezdődik az egészen pontosan 16,35 napot kitevő ciklus.
A CHIME rádióteleszkópja
A tudósok végül képesek voltak visszakövetni a forrást egészen az SDSS J015800.28+654253.0 lajstromjelű galaxisig, amely nagyjából félmilliárd fényévnyire van tőlünk. Ez óriási távolság - a hozzánk legközelebb eső Canis Major (Nagykutya) törpegalaxis is 25 000 fényévnyi távolságban van, jelenlegi technológiánkkal nem hogy elérni, de bolygók szintjéig még vizsgálni is képtelenek vagyunk. Ehhez képest a jel forrásául megjelölt galaxis elképzelhetetlenül messze van - és még így is ez a legközelebbről érkező FRB, amit valaha észleltek.
Részletek a tudóscsoport által publikált tanulmányból
Persze ne tessék rögtön Pataky Attilát hívni a sürgősségi vonalon, egy ilyen rádiójel forrása sok minden lehet fekete lyukaktól kezdve szupernovákig. Az egyik teória szerint egy olyan fekete lyukról lehet szó, amely keringése során csak a 16 napos időszak egy részében "fordul a Föld felé". Egy másik elmélet azt fejtegeti, lehet mindez egy úgynevezett bináris rendszer eredménye: ebben egy óriáscsillag és egy szupersűrű objektum, egy úgynevezett neutroncsillag is megtalálható: ez esetben a neutroncsillag bocsát ki rádiójeleket, de ezek csak akkor jutnak ki a rendszerből, ha a keringés során a hatalmas csillagközi társa "átengedi" őket.
A tudósok mindenesetre nagy erőkkel figyelik az FRB 180916.J0158+6 üzeneteit, hátha a részletesebb elemzésük, esetleg a "ritmus" minimális változásai elárulnak majd valamit a forrás pontosabb mibenlétéről. Hátha mégis kis zöld emberkék.
