Kutatók már két éve bejelentették, hogy esélyesen víz található a Marson, viszont ezt akkor még nem kész tényként, hanem amolyan "erős sejtésként" kezelte a tudományos világ. Ez az állítás ugyanis 2012 és 2015 között elvégzett, összesen 29 megfigyelés adataira épült, ahol nem magát a vizet mutatták ki, hanem olyan felszíni jeleket, amelyek víz munkájára utaltak.
Most azonban már egyértelműen fogalmaz a legújabb bejelentés: a vörös bolygón víz van, még ha nem is a felszínen.
Az Európai Űrügynökség legújabb szenzációját a Mars Express műhold által begyűjtött adatokra tette közzé, amely 2012 és 2019 közötti, 134 megfigyelésből álló kutatást összegez. Az űrszonda a Mars déli sarkvidékét vizsgálta rádiójelek segítségével: az eszköz irányított jeleket küldött a felszínre és a visszaverődő hullámok elemzésével egyértelműen meg lehetett állapítani, milyen anyagról pattantak vissza.
Az űreszközön egy MARSIS, avagy Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding nevű eszköz dolgozik ezen - az elve hasonló ahhoz a Földön is használt megoldáshoz, amely a jég alatti gleccsertavak jelenlétét mutatja ki.
Az egymás után elvégzett mérések minden kétség nélkül azt bizonyítják, hogy egy 75 ezer négyzetkilométeres területen összefüggő vízfelület van - pontosabban a jelenlegi adatok szerint négy "tó" található itt, ezek azonban körülbelül egy kilométer vastag jégréteg alatt húzódnak meg. A legnagyobb egybefüggő felület nagyjából 30 kilométeres átmérőjű, míg a másik három nagyságrendekkel kisebb, mindössze pár kilométeres.
Hogy miért fontos a marsi víz kutatása? Egyrészről azért, mert a folyékony víz akár élet jelenlétére is utalhat, ami mindenképpen szenzációs felfedezés volna még akkor is, ha természetesen nem kis zöld emberkéket kell elképzelni, hanem valamiféle mikrobiális szintű életet.
Másrészt pedig az sem mindegy, hogy a későbbi, tervezett Mars-expedíciók felfedezői számára bármilyen módszerrel rendelkezésre állhat-e víz a bolygón, ami mindenképpen megkönnyítené az asztronauták dolgát és persze meg is hosszabbíthatná a küldetésüket.
Az élet felfedezéséhez kapcsolódó bizakodásokat mindenesetre valamelyest lelohasztotta Jack Holt, a NASA egyik tudósa, aki az európai bejelentést követően nyilatkozott az esélyekről. Szerinte a vörös bolygó felszíne alatt nincs elegendő hőáramlás ahhoz, hogy valóban folyékony vízről legyen szó, a jégben pedig elképzelhetetlen aktív élet megléte.
Ha a víz mégis folyékony, akkor viszont olyan magas sótartalommal kell rendelkeznie, ami szintén lehetetlenné teszi az élet fennmaradását (itt ugyanis az általánosan elfogadott elmélet szerint az általunk ismert élet nem fenntartható olyan vízben, amelynek sótartalma ötszöröse vagy nagyobb, mint a földi tengerek átlagos sótartalma - ez egyébként 3,5 százalék).
