Könnyen előfordulhat, hogy vállalkozásod vagy akár saját egyéni igényeid túlmutatnak a bérelhető webtárhelyek kínálta lehetőségeken. Ilyenkor a következő evidens lépés egy saját szerver beüzemelése és fenntartása lehet, amely azonban technikai és anyagi értelemben is nagy ugrás. Persze bármilyen otthoni számítógép szerverré alakítható, de a folyamatos rendelkezésre állás és a megfelelő adatbiztonság kiépítése, illetve a hardver szervizigénye okán egyáltalán nem biztos, hogy ez a konstrukció hosszú távon is versenyképes megoldást jelent. Remek alternatíva a szolgáltató által fenntartott, távoli szerver bérlése. Ilyenkor ugyanúgy egy teljes gép felett rendelkezhetsz, mintha csak a sajátod lenne, viszont a hardver üzemeltetése és az infrastruktúra kialakítása már nem a te felelősséged.
Az elhelyezés, az üzemeltetés, a helyszíni hibajavítás és az adatbiztonság fenntartása mind a szolgáltató feladata, neked nem kell kábelekkel, hűtéssel, redundáns adattárolással és a kritikus pillanatokban becsődölő hardver karbantartásával foglalkoznod, az adott havidíj fejében a gépet csupán használnod kell.
Persze a kényelemnek ára van: míg a nagyon egyszerű konfigurációk pár tízezer forintos havidíjért cserébe érhetőek el, egy komolyabb webshop kiszolgálására is alkalmas csomag akár százezrekkel terhelheti meg a vállalkozás költségvetését.
Sok esetben azonban nincs szükség ilyen szintű beruházásra. Kisebb terheléssel üzemelő szolgáltatások a professzionális szerverek tudásának amúgy is csak a töredékét használnák ki, ami miatt teljesen felesleges egy teljes gépet bérelni. Pont ebben az esetben, egyfajta köztes megoldásként siet segítségünkre az otthoni felhasználás folyamán is használt virtualizáció.
Virtuális felhő
A szervervirtualizáció nem sokban különbözik az otthoni számítógépen használt megoldástól, csak míg a saját asztali rendszeren főleg programok és operációs rendszerek tesztelésére, esetleg vírusvédelemre használjuk, a kiszolgáló gépek esetén elsődleges előnye inkább az erőforrások rugalmas megosztásában rejlik. Az adott fizikai szervert ugyanis a rajta futó hypervisor tetszőleges mennyiségű, egymástól teljesen független és elszeparált környezetre osztja, amelyek aztán a felhasználók előtt már autonóm rendszerekként jelennek meg, a meghatározott erőforrásokkal felvértezve.
A technológia csodája a villámgyors üzembe helyezésben (legrosszabb esetben is percekről beszélünk), a zökkenőmentesebb üzemeltetésben és az azonnali skálázhatóságban mutatkozik meg. A kezdetben elegendőnek bizonyuló, szerény képességű, és emiatt nagyon olcsón bérelhető szervert az üzemeltetett szolgáltatás fejlődésével, illetve a bejövő terhelés növekedésével arányosan bármikor bővítheted, de akár vissza is vehetsz a tempóból, ha a kezdeti lelkesedés miatt túlméreteznéd az első körben vásárolt csomagot. Nem vagy tehát egy adott géphez és környezethez kötve, a virtualizált rendszeredet saját ízlésed szerint paraméterezheted. További hatalmas előny, hogy sok esetben (jellemzően a felhőalapú szolgáltatásoknál) nem magáért a gépért, hanem kifejezetten az erőforrásért fizetsz: ha épp le van kapcsolva a rendszer, a számodra allokált hardver felszabadul, ebben az állapotában pedig egy fillérbe sem kerül. Ebből kifolyólag a havi díj helyett itt inkább a perc- (néhol másodperc-)alapú számlázás van divatban, ami sok esetben költséghatékonnyá teszi még a komolyabb, dedikált szerverként üzemeltetve garantáltan méregdrága hardver használatát is.
Pár kattintás az új szerver
A fent részletezett szolgáltatásra általában Virtual Private Server (VPS) néven hivatkozunk. Ennek tulajdonképpen kétféle változata van: amikor egyetlen szerver gondoskodik a virtualizációról, illetve amikor több szerver egy közös felhőt képezve adja a felhasználható erőforrást (cloud hosting). Előbbi olcsóbb, viszont kevésbé skálázható (hiszen a gép erőforrásainak értelemszerű felső korlátja van), utóbbi pedig jellemzően drágább, de sokkal rugalmasabb, és a folyamatos rendelkezésre állás tekintetében is megbízhatóbb, hiszen decentralizált: egy esetleges hardverleállás esetén a szükséges erőforrást azonnal tudja más fizikai szerver pótolni, illetve képes igazodni akár a rapszodikusan változó terheléshez is.
Virtualizált szervert sok domaint és webtárhelyet áruló magyar cég ad bérbe, így ha valamelyikükkel jó tapasztalataid vannak, érdemes első körben náluk körülnézni a lehetőségeket illetően. A redundáns, hibatűrő környezet alapvetően három rétegből épül fel (routerek, kiszolgáló szerverek és a folyamatosan tükrözött tárhely). Javarészt ezzel a felállással találkozhatsz bárhol, jelentős különbségek inkább az egyedi szolgáltatásokban (adminisztrációs felület, biztonsági mentés, tűzfal, load balancer) és a hálózati performanciában lehetnek. Az alapszintű konfigurációk jellemzően havi 1000-1500 forint környékéről indulnak, majd a CPU-magok számával, a tárhely méretével és a rendelkezésre álló RAM mennyiségével arányosan növekedik a bérleti díj; egy kimaximalizált csomag itt is elérheti a százezer forintos lélektani határt, de ezen a szinten már 8-10 virtualizált CPU-magot, több terabyte-nyi SSD tárhelyet, és akár 132 GB RAM-ot allokálnak virtuális géped alá. Hasonló képességű szerver saját üzemeltetése esetén nem csak a bekerülési érték, hanem a professzionális hardver és infrastruktúra folyamatos fenntartási költsége is jóval magasabb lehet ennél.
A használni kívánt operációs rendszert természetesen te határozod meg. Sok szolgáltatónál választhatsz előre elkészített lemezképekből, amely a megrendelés után azonnal indítható, de ezeken kívül is van lehetőséged tetszőleges környezetet telepíteni a virtuális gépre. A Linux-variánsok általában ingyenesek (kivétel például a Red Hat Enterprise Linux), a Windows Server változataiért viszont fizetni kell - a licenc ára ilyenkor beépül a havi díjba. Sok szolgáltató kínál előre telepített szoftvereket és csomagokat (például Wordpress, cPanel, LAMP Stack), ezekhez rendszerint külön támogatás is jár.
A rendszerre általában az adminisztrációs felületen tudsz csatlakozni SSH-n vagy RDP protokollon keresztül, illetve tartalék megoldásként sok helyen a VNC is támogatott. Kiszolgálódhoz szinte minden esetben rootjogosultságot kapsz (bár alapvetőnek tűnik, vásárlás előtt érdemes erről megbizonyosodni), a konfigurálás és üzemeltetés pedig innentől rád van bízva - az egyszerű webtárhelyekkel ellentétben szükség lesz legalább alapszintű rendszerüzemeltetési tudásra.
Persze nem csak a magyar piac szereplői közül tudsz választani, nemzetközi szinten tonnányi VPS-szolgáltató verseng az ügyfelek figyelméért. Az árak és a szolgáltatások nagyon hasonlóak az itthoni mezőnyhöz, a legoptimálisabb megoldást minden esetben az aktuális igények határozzák meg.
Így csinálják a nagyok
Amikor a cloud computing szóba kerül, rendszerint három szereplő lép a színpadra: az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform, illetve a Microsoft Azure. Természetesen mindenki számára elérhető a nagy triumvirátus bármelyik szolgáltatása, ám ezeket egyáltalán nem otthoni felhasználásra találták ki. Mindhárom cég szolgáltatásához adminisztrátori tanfolyamok és vizsgák tartoznak, ami már önmagában jelzi a nagyok által megcélzott közönség méretét és jellegét. Nem meglepő hát, hogy még a legkisebb csomagok is jellemzően drágábbak a kisebb VPS-szolgáltatók kínálatánál, ráadásul ez exponenciálisan növekedik, ha izmosabb vasra van szükségünk; az Amazon EC2 szerverein például másodpercek alatt össze lehet kattintgatni akár több tízezer dolláros havi díjat.
Persze ebben a kategóriában piacvezetőkhöz méltó infrastrukúra és konfigurálhatóság jár, a kérdés csak az, hogy az adott projekt kihasználja-e ezt. Szerencsére mindhárom platform lehetőséget ad a szolgáltatás kipróbálására: jellemzően egy hónapnyi időt, vagy ennek megfelelő kreditet adnak egy regisztrációért cserébe, ez az időkeret a percalapú számlázás miatt akár hónapokon keresztül is elegendő lehet. Ráadásul az extra szolgáltatások közül is jó párat igénybe vehetsz ez idő alatt, pluszköltségek nélkül. A kezdőcsomagok árai az Amazonnál a legkedvezőbbek, egyéni felhasználóként viszont a Google Cloud Platform a legbarátságosabb. A Microsoft Azure Windows környezetekhez, illetve .Net fejlesztésekhez ajánlható leginkább.
