Virágkorát éli az online csevegés, amire már több ezer alkalmazás használható. Közülük a legnépszerűbbek rendszeresen frissülnek és új funkciókal bővülnek, a lehető legjobbá téve a felhasználói élményt. Azonban a netes csevegés elterjedése ellenére is nagyon úgy néz ki, hogy az SMS, vagyis a Short Message Service, továbbra is az egyike a legtöbbek által használt kommunikációs formáknak, dacára annak, hogy a legutóbbi kutatások rámutattak ennek kockázataira.
Az SMS-ekhez kapcsolódik az a kézbesítési jelentés funkció is, amely a nevéből adódóan, az üzenetek kézbesítéséről, vagy éppen annak sikertelenségéről ad visszajelzést a küldő számára. Mint azonban az a nemrégiben lefolytatott kísérletek alapján kiderült, nagyon úgy tűnik, hogy a sokak által engedélyezett szolgáltatás nem teljesen veszélytelen, emiatt számos szempontot is érdemes figyelembe venni a használata során.
A Cornell Egyetem kutatóinak álláspontja szerint ugyanis amikor egy SMS-t kapunk, ez számos kézbesítési jelet generál, a rövid szöveges üzenetek fogadása olyan mellékcsatornákat nyit, amiknek következtében lehetővé válik a többi hálózati felhasználó számára, hogy meghatározzák a tartózkodási helyünket.
Természetesen ahhoz hogy ez valóban megtörténjen, a potenciális támadóknak számos mérési adatot kell összegyűjteniük, enélkül nem tudnának konkrét összefüggéseket és következtetéseket levonni a tartózkodási helyünket illetőleg. Azonban minél átfogóbb adatokkal rendelkeznek erről, annál pontosabbak lesznek a helybesorolás eredményei a gépi tanulási (ML) előrejelzéseiben is, ez pedig később célzottabb és sokkal hatékonyabb támadáshoz vezethet.
A jelenséget ugyanúgy megfigyelték a néma SMS-eknél, azaz tartalom nélküli, a címzett képernyőjén értesítést nem jelző üzeneteknél is. A kísérlet során 20 darab ilyen jellegű üzenetet küldtek óránként, amiknél kimutatták, hogy az ML modell 60 csomópontot használt és a betanítási adatokból számos további olyan információ volt meghatározható, mint például a vételi hely, a hálózat típusa, vagy akár a vevő távolsága is.
A kísérlet eredményeképpen a kutatók összességében azt találták, hogy a modell keretein belül több mint 90%-os pontossággal megkülönböztethetőek a belföldi és a tengerentúli helyek, illetve az országok besorolásában is ezt meghaladó százalékokról meséltek. Az azonos régiókon belül található helyszínek során is egész szép, 60% feletti pontosságokat írtak le.
Az eredmények minden szempontból meglepőek, ezzel együtt azonban ijesztőek is, főleg azért, mert a hálózatok kialakításából adódóan kifejezetten nehéz meggátolni azt, hogy ezek a kézbesítési jelentések visszajussanak az üzenet küldőjéhez, ami tovább komplikálja az esetleges támadások megakadályozásának folyamatát. Az ehhez hasonló kísérletek azonban rendkívül hasznosak, hiszen lehetőséget adnak a különböző védekezési mechanizmusok és rendszerek leghatékonyabb kialakítására, továbbá felhívják a figyelmünket a tudatos levelezésre és az adataink védelmére is egyaránt.
