Hirdetés

Játék a szavakkal: mit tud az USB 3.2?



|

Megérkezett az USB szabvány újabb és gyorsabb változata, ám jó szokás szerint az elnevezések ismét főleg a vásárlók megzavarását célozzák meg.

Hirdetés

Tavasszal, egészen pontosan március elején jelentette be az USB szabványokért felelős szervezet az USB negyedik generációjának specifikációit: 40 Gbps sávszélesség, az eddiginél hatékonyabb adatátvitel, na és persze speciális kábel, ha mindezt tényleg szeretnénk is kihasználni. Ezzel párhuzamosan pedig szépen átnevezték a már piacon lévő USB 3-as szabvány változatait, mégpedig úgy, hogy a végfelhasználókat újfent alaposan megkavarják a különböző számok jelentette tulajdonságokkal. Bár ennek értelme állítólag éppen az, hogy átláthatóbbá tegye a különböző USB-portok képességeit, nehéz nem úgy érezni, hogy az egész valójában marketingcélokat szolgál: egy régebbi interfész új néven máris jobban mutat a notebook (alaplap, számítógép, adattároló stb.) specifikációi között. Öntsünk tehát tiszta vizet a pohárba, hogy kiderüljön: mi a különbség az USB 3.0, 3.1, 3.2 vagy éppen a 3.2 Gen 2x2 között.

Hirdetés

Egy kis történelem

Ha valamiben jó a többek között az Intelt, a Microsoftot, az Apple-t és a HP-t is tömörítő USB Implementers Forum, akkor az az új USB-szabványok kiadásakor menetrendszerűen elkövetett átnevezés. Az eredetileg piacra került USB 1.0 1996-ban jelent meg, majd ezt követte 1998-ban az USB 1.1, az USB 1.2, majd pedig az USB 2.0. Eddig nem is volt probléma, hacsak nem számolunk az állítólag a könnyebb megkülönböztetést szolgáló Full Speed, High Speed és hasonló elnevezésekkel, amelyeket az egyes szabványok takarta sávszélesség leírására használtak. Így például az USB 1.0 Low Speed 1,5 Mb/s-ot jelölt, míg az USB 1.0 Full Speed 12 Mb/s-ot. Az USB 2.0 esetében megmaradt a Full Speed, ami gyakorlatilag az USB 1.x Full Speed üzemmódjának átvételét jelentette, de bevezették a High Speedet, ami a 480 Mb/s-os adatátvitelt takarja. Ez utóbbival találkozunk ma is, amikor egy notebook vagy alaplap USB 2.0-s portját használjuk külső merevlemezzel vagy USB-kulccsal.

Az USB 2.0-ig bezárólag tehát alapvetően könnyen átlátható volt a fejlődés, és még az USB 3.0 megjelenése sem okozott különösebb zavart - a 2008. november 12-én kiadott specifikációkban megjelent SuperSpeed-mód már 5 Gb/s-ot kínált, ezzel párhuzamosan viszont új, igaz, a korábbiakkal visszafelé kompatibilis csatlakozókat is bevezetett. Az elnevezésekkel kapcsolatos gondok akkor kezdődtek, amikor 2013. július 31-én megjelent az USB 3.1, és a SuperSpeed mellé felvette a SuperSpeed USB 10 Gb/s üzemmódot, amely 10 Gb/s sávszélességet kínál. Az USB-IF ekkor úgy döntött, hogy a visszafelé kompatibilitásra utalva az eddigi USB 3.0-t átnevezik USB 3.1 Gen1-re, az új üzemmód pedig megkapja az USB 3.1 Gen2 elnevezést. Mindez persze rögtön okozott némi zavart a piacon, hiszen a vásárlók nagy része azt hitte, hogy az USB 3.1 "jobb", mint az USB 3.0, miközben a generáció megjelölése nélkül ez egyáltalán nem biztos. Tovább növelte a káoszt az ugyanakkor megjelenő USB-C (más néven Type-C)-aljzat, amelyet így sokan az USB 3.1-gyel azonosítottak, holott a kettőnek kevés köze van egymáshoz.

Variációk 3.2-es módra

Az USB 3.2 megjelenésekor az USB-IF gyakorlatilag az USB 3.1-es mintát követte: ahelyett, hogy az új elnevezést az új termékekhez kötötte volna, inkább a visszafelé kompatibilitás jelzését, illetve rossz nyelvek szerint a marketinget vette előre. Ennek megfelelően az USB 3.0-t ismét átnevezték, mégpedig USB 3.2 Gen1-re, az USB 3.1 Gen2-ből pedig USB 3.2 Gen2 lett. Újak a nevek, de egy az egyben a régi technológia köszön tehát itt vissza, így egy USB 3.0-, 3.1 Gen1- vagy 3.2 Gen2-port között semmiféle eltérést nem fogunk tapasztalni, legalábbis a köré szitázott jelölést leszámítva.

Ami az USB 3.2 jelentette újdonságokat illeti, a legfontosabb, hogy az adatkommunikáció immár több sávon történhet: az USB 3.1 Gen2 10 Gb/s-át két sávon duplázva kapjuk az új csúcssebességet, 20 Gb/s-ot, amelyet immár USB 3.2 Gen 2x2-nek vagy más néven SuperSpeed USB 20 Gb/s-nak neveznek. A teljesség kedvéért pedig megjegyezzük, hogy a specifikációk szerint az 5 Gb/s-os sáv duplázása is lehetséges, így kapjuk az USB 3.2 Gen 1x2-t, amely ugyanakkor csak elméletben kínál ugyanakkora sebességet, mint az USB 3.1 Gen2, tudniillik az USB 3.2 egyéb fejlesztéseinek révén a rendelkezésre álló sávszélesség jobb kihasználásával 10 helyett 12 Gb/s a névleges sebesség. Fontos megemlítenünk, hogy az adatsínek duplázása természetesen több érpár használatát is igényli, ennek következtében az USB 3.2 Gen 1x2 és Gen 2x2 kizárólag a Type-C-konnektorral működik, a többi üzemmód azonban a már ismert, általában kék színnel jelölt, USB 3.0-s Type-A-val is elérhető.

Kis szabványmagyarázó - kattintásra nagyobb méretben is megnézheted

Konnektorkavalkád

Szóba hoztuk már a Type-C/USB 3.1-gyel kapcsolatos félreértést. A Type-C-konnektorral kapcsolatban azt kell tudnunk, hogy ez egy szimmetrikus felépítésű csatlakozó, amelyet többek között (de nem kizárólag) a microUSB leváltására szántak. Alakjának köszönhetően mindkét irányban bedugható, nem kell vele próbálkozni, ellentétben az emiatt sokat kritizált, hivatalosan Micro B-nek nevezett változattal, ráadásul nem 5 (és nem is 10, mint a Micro B Superspeed), hanem 24 vezetéket kínál. Ennek köszönhetően pedig rengeteg mindenre bevethető, tehát lehet töltőcsatlakozó, tud továbbítani hang (digitális és analóg)-, képjeleket, illetve adatokat is, többféle szabvány szerint. A Type-C-aljzathoz kapcsolódó fontos képesség az úgynevezett Alternate üzemmód, amikor az USB-jelek mellett lehet DisplayPort-, MHL-, Thunderbolt-, HDMI- vagy VirtualLink-csatlakozó is. A Type-C fizikai jelenléte maga ugyanakkor nem jelenti ezek meglétét, az aljzat ugyanis egyszerű USB 2.0 vagy 3.1 Gen1 funkciót is betölthet - különösen okostelefonokon találkozunk előbbivel, amelyen keresztül a modern csatlakozó ellenére is csak lassan másolhatjuk át fotóinkat a számítógépre.

Negyedik generáció

Idén márciusban jelentette be az USB-IF, hogy az USB4 szabványt még ebben az évben szeretnék közzétenni. Pontos részleteket persze nem árultak el, de azt már lehet tudni, hogy a Thunderbolt 3 bekerül az opcionális funkciók közé. Ez azért fontos, mert a TB3 használatáért korábban a szabvány tulajdonosának, az Intelnek kellett fizetni, az USB4 megjelenésével azonban ez a kötelezettség megszűnik, így remélhetőleg nő majd a Thunderbolt elterjedtsége. A sebességeket tekintve az USB4 40, 20 illetve 10 Gb/s-ot kínál, és kizárólag Type-C-konnektorral működik majd, de természetesen visszafelé kompatibilis lesz a jelenlegi szabványokkal.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.