Múlt héten kifejezetten erős hírbombaként robbant a bejelentés, hogy a sok fronton egymás erős riválisainak számító Sony és Microsoft partneri viszonyra lép, többek között a játékokkal és egyéb piaci szegmensekkel kapcsolatos felhő alapú fejlesztések területén. A Bloomberg most egy picit a bejelentés mögé nézett és belső forrásokat is megkérdezett, hogyan jutott idáig a történet, és érdekes részletekre bukkant.
Bármennyire is állítja a Sony és a Microsoft, hogy már legalább egy éve folyik a most bejelentett együttműködés előkészítése, az üzleti magazin forrásai szerint a japán vállalatnál még vezető beosztású illetékeseket is meglepetésként érte az összeborulás. Egy belső forrást idézve a Bloomberg így fogalmazott: "a vezetőknek meg kellett nyugtatniuk a dolgozókat arról, hogy a cég következő generációs konzoljával kapcsolatos tervek ettől nem fognak megváltozni".
Az együttműködés egyik fő célja a játék-streaming elemek egyre hangsúlyosabb beépítése a konzolos tervek közé. A dolog persze nem újdonság, a Sony már 2012-ben azért vette meg a Gaikai nevű céget, mert azok egy akkori szemmel kifejezetten reménykeltőnek tűnő technológiát fejlesztettek ki az onine játékra, ebből nőtt ki a 700 ezernél is több előfizetőt vonzó PlayStation Now szolgáltatás. De a japán cég szerveres és hálózati infrastruktúrája, valamint az akkori, világszinten elérhető hálózati feltételek nem voltak adottak ahhoz, hogy elérjék azt a vágyott szintet, amikor egy interneten streamelt játékélmény minden tekintetben visszaadja azt, mintha otthon egy saját konzolon játszanánk.
Ráadásul időközben egyre többen kezdtek rákapni a streaming alapú megoldások fejlesztésére, a Google pedig már bemutatta, nemsokára pedig élesben is elindítja a Stadia szolgáltatást, amely lényegében egy helyfüggetlen, hardveres konzol nélküli játékstreaming, és sokan már egyenesen úgy harangozták be, hogy most jött el a hardveres, konzolos, otthoni gamer PC-s játékvilág vége, vagy legalábbis egy olyan új kor, amikor a "vas" mellett legalább olyan fontossá válik az online játszható tartalom. A Sony épp ezért folyamatosan keresett új partnereket, akikkel ezt a vonalat erősíthetné.
Viszont úgy tűnik, a Microsoft csak második volt a listán: a Sony nem őket kereste meg először, csak azután, hogy első jelöltjük túl sokat kért.
A Bloomberg szerint a Sony elsőként az Amazon Web Services irányába indult el, hogy ez az egyre hatalmasabb cloud rendszer hostolja a jövőbeni PlayStation online szolgáltatásokat, azonban állítólag a két cég pénzügyi kérdésekben nem tudott megegyezni (ez nagyjából, a végletekig leegyszerűsítve annyit jelenthet, hogy az Amazon túl sokat kért a Sonytól azért, hogy a játékszolgáltatás online oldalát üzemeltesse, és a japánok kihátráltak a tárgyalásokból). Ráadásul azóta arról is elkezdtek csordogálni a hírek, hogy az Amazon saját felhő alapú játékplatformot indítana, ami pedig pont az új pályán jelentene versenyt a Sonyval.
Szóval ezután jött képbe a Microsoft bár persze simán lehet, hogy már az Amazonos tárgyalások közben elindult a puhatolózás a redmondi vállalat felé is, így végülis vállalható a "régóta tervezzük" kitétel. Egyelőre pedig, bármennyire is gyors és ezek szerint a cégen belül is váratlan volt a döntés, egyelőre a piac is bizalmat szavazott a Sony felhős, streaminges terveinek, a japán vállalat részvényei 10 százalékot ugrottak pénteken, a bejelentés utáni napon. A másik oldalon viszont óvatosságra int az a tény, hogy még a Stadia is csak tesztfázisban van, nem tudni tehát, hogy valójában mennyire indul be a stream alapú játék, és az IHS Market elemzőcég szerint a cloud gaming még 2023-ban is csupán a játék-piac bevételeinek mindössze 2 százalékát adja majd.
