A prémium kategóriában a tévégyártók jelenleg az OLED és QD-OLED technológiát használják - előbbit az LG Display járatja csúcsra, utóbbi pedig a Samsung "találmánya". Mind a két változat tökéletes feketét, remek kontrasztot és élénk színeket biztosít, fényerőben viszont továbbra is gyengélkedik valamelyest az OLED, és a gyártási költségek is magasnak számítanak. Persze az árak folyamatosan csökkennek, de nem elég gyorsan.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyártók nyugodtan ülnének a babérjaikon; a színfalak mögött több olyan technológia fejlesztése is zajlik, ami a közeli, de legalábbis a nem túl távoli jövőben leválthatja az OLED-et. Közülük sokáig a Micro-LED tűnt a legígéretesebbnek, most azonban azt rebesgetik, a QLED új változata, az elektrolumineszcens QLED előbb érkezhet. A technológiának gyártótól függően számos elnevezése van - többek között - nanoLED-nek, QDEL-nek és ELQD-nek is hívják.
Kvantumpont egy csavarral
Ha szétnézünk a piacon, azt fogjuk látni, hogy több gyártó termékpalettáján is van olyan tévé, amely kvantumpont technológiát használ - ezek azonban szinte kivétel nélkül LCD-tévék, a kvantumpontok a színszűrőt helyettesítik. Az egyetlen kivétel a már említett QD-OLED, ahol maga a tévé nem LCD-s, hiszen a háttérvilágítást kék színű OLED pixelek adják, de a kvantumpontok itt is színszűrőként funkcionálnak.
De hogyan is működik a kvantumpontos technológia? A gyakorlatban arról van szó, hogy a tévékbe egy nagyon vékony nanokristály réteget is beépítenek; a nanokristályok egyedi tulajdonsága pedig az, hogy méretüktől függően csak egyféle hullámhosszú, azaz egyféle színű fényt engednek át. A kulcsinformáció számunkra az, hogy a fényt a ma elérhető kvantumpontok csak átengedik, vagyis szükség van háttérvilágításra is. Továbbá LCD-tévéknél a folyadékkristályokat sem lehet kispórolni, hiszen ez szabályozza a fényerőt.
Komoly lehetőségek
A kvantumpont technológiában azonban jóval több lehetőség van, még ha ezt eddig nem is sikerült kiaknázni: a színfalak mögött a fejlesztések régóta az elektrolumineszcens kvantumpontok irányába tartanak, amelyek nagyon lényeges eltérő tulajdonsága az, hogy elektromosság hatására az OLED-hez hasonlóan saját fényt bocsájtanak ki. Vagyis a QDEL/ELQD, ha megjelenik, az OLED-hez hasonlóan új kategóriát nyithat a kijelzőtechnológiák világában. Fontos, hogy mivel az ELQD saját fényt bocsát ki, és mind a három alapszín kibocsátására képes, ezért nincs szükség háttérvilágításra, nem kell színszűrő, és LCD-kristályok sincsenek. Szakértők szerint egy ELQD-panel - elméletben legalábbis - olcsóbban előállítható, mint egy OLED-panel, és jóval egyszerűbb felépítése révén akár a klasszikus LCD-tévék árait is megközelítheti. Bár nyilván mivel új technológiáról van szó, amely a prémium kategóriába érkezik, attól azért nem kell tartani, hogy 100 ezer forintért fogunk 65 colos kvantumpontos tévéket vásárolni.
Az ELQD azért került most előtérbe, mert a tévégyártók számára a nanokristályokat szállító Nanosys, amely évek óta fejleszti a QDEL technológiát, abban bízik, hogy az 2026-ra sorozatgyártásra is érett lesz - míg a Micro-LED-re óvatos becslések szerint is legalább 2030-ig várni kell. Ezen a ponton érdemes viszont azt felidézni, hogy a Samsung már 2017-ben is kísérletezett ezzel a megoldással, mégsem jutott semmire. Pedig motiváció volt, mert az LG az OLED-del ellopta a prémium kategóriát. Persze ki tudja, az is lehet, hogy nem egyedül, hanem a Nanosysszel karöltve zajlottak a munkálatok, a Samsung viszont nem akart tovább várni. A lényeg az, hogy a Samsung végül 2022-ben a QD-OLED mellett döntött, vagyis a dél-koreai vállalat annyira nem bízott az ELQD-ben, hogy inkább egy olyan technológia mellett tette le a voksát, amelyről korábban évekig azt kommunikálta, hogy mennyire problémás.
Fontos tudni azt is, hogy a sikerhez önmagában az még nem elég, hogy a Nanosys 2026-ra valóban elkészül az ELQD-technológiával - ehhez kellenek azok a partnerek is, akik látnak elég fantáziát a dologban ahhoz, hogy le is gyártsák a paneleket. Egyikük lehet a Sharp, amely idén a CES-en - a színfalak mögött, tehát nem a rendes kiállítási területen - egy 12,3 colos és egy 30 colos működő prototípust már mutatott. Igazán viszont akkor robbanhat be a dolog, ha az LG Display vagy a Samsung Display is benevez a versenybe. Ugyanakkor véleményünk szerint az LG egy ideig még biztosan az OLED-mellett tör lándzsát, a Samsungnál pedig azért kicsi a korai elköteleződés valószínűsége, mert az azt jelentené, hogy szűk öt éven belül megint egy teljesen új technológiát kellene bevezetni a köztudatba. Márpedig ez nem kevés pénz.
Kicsit korán van még...
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az elektrolumineszcens kvantumpontos kijelző kétségtelenül érdekes technológia, egyelőre azonban még távol vagyunk attól, hogy kézzel fogható tévébe kerüljön. Ha maga a panel kész is lesz 2026-ra, abból tévé legfeljebb 2027-re készülhet - és ez az optimista forgatókönyv, ami ebben az iparágban szinte törvényszerűen nem szokott teljesülni. De ne legyen igazunk!
