Nem lepődnénk meg, ha a felhasználók többsége most azt gondolja az Intelről, hogy a minőség helyett a mennyiség segítheti az üzleti célok elérését. Tavaly decemberben úgy tűnt, hogy a reflektorfényt az új Core Ultra processzorcsaládra mozgatják át, az új architektúra azonban nagyon rövid időt kapott a tündöklésre, a fókusz ismét a 14. generációs fejlesztéseken van.
Félreértés ne essék, cseppet sem váratlan a helyzet, csupán most lett igazán világos, hogy a vállalat miért csak a noteszgépek piacán hagyta bevezetni az új lapkákat, melyekre egyelőre az átlagnál kevesebb típust, termékcsaládot építettek a partnergyártók. A tesztek alapján sem a teljesítményt, sem az üzemidőt tekintve nem lehet felfedezni komolyabb előrelépést, a platformnak szüksége van további finomhangolásokra, hogy készen álljon a tömeges elterjedésre; az integrált grafikus vezérlő miatt erre sokan várnak. A CES-en bejelentett 14. generációs dömping miatt az Intelnek nem kell aggódnia, bőven lesz választék a különféle laptopokból és asztali PC-kből, a technológiai előrelépés azonban csekély, és sajnos a fogyasztási mutatók sem lettek jobbak tavaly óta.
Csúcslaptopok Thunderbolt 5-tel
Az asztali konfigurációkba szánt K-sorozatú processzorok óta tudjuk, hogy a hordozható erőművek rajongóinak sem kell sokat várniuk a tuningbarát CPU-kra, a HX-sorozat a Las Vegas-i bemutatóval egyidőben vált hivatalossá. Az architektúra és a magok elrendezése a 13. generáció óta lényegében változatlan, egyedül a Core i7-14700HX rendelkezik néggyel több E-maggal, a többi típus esetében az órajelek hangolásán túl nem változtattak. Kis érdekesség, hogy az alapfrekvenciák egy-két processzor esetében alacsonyabbak lettek, és a boost-órajelnél emeltek inkább; elképzelhető, hogy így ideálisabb a teljesítményfelvételi görbe, különösen alacsony terhelés esetén.
Az integrált grafikus vezérlő mindegyik 14. generációs HX-modellben elérhető, de minden bizonnyal lesz olyan notebookgyártó, ami letiltja ezt a szerény képességű egységet. Újdonság viszont a Thunderbolt 5 szabvány támogatása, amivel akár 120 Gbps-os adatátvitel érhető el, és egyéb paramétereit tekintve is fejlődés a TB4-hez képest. A probléma ott van, hogy a Raptor Lake Refresh platform nem támogatja natív módon a technológiát, egy dedikált lapka szükséges a működéshez, amivel ugyan nem lenne baj, ám a Barlow Ridge kódnevű chip PCIe 4.0 x4 sávon csatlakozik a processzorhoz, az így elérhető sávszélesség pedig a közelében sincs a TB5 maximumának.
A partnergyártók sorra jelentik be a HX-processzorokra épülő újdonságaikat, amik akár népszerűbbek is lehetnek, mint Core Ultra CPU-val szerelt társaik. Mivel a platform maga nem változott érdemben, ezért a laptopok többségében elegendő egy BIOS-frissítés az új központi egység fogadásához, aminek tipikus fogyasztási keretei sem változtak, így nincs szükség új hűtés tervezésére.
Kiteljesedés alacsony fogyasztással
A Raptor Lake Refresh családhoz köthető bejelentéseknek ezzel még nincs vége, az akár 6 GHz-en működő K-s modellek mellé befutottak a szerényebb, 65 és 35 W fogyasztási keretre beállított variánsok. Fontos megemlíteni, hogy ez a két érték csak az alapórajeleken mért fogyasztást jelenti, boost-esetében az i7 és i9 modelleknél 219 W a maximum, az i5-ös típusok pedig 82-154 W teljesítményfelvételi skálán mozognak. Az egyes értékmaximumok nemcsak az órajelektől, hanem az integrált grafikus vezérlőtől is függhetnek, a 32-szálas i9-14900T 35-106 W-os intervalluma az egyik legizgalmasabb az egész kínálatban.
Az alsó kategóriás kiadásokra várók három új Core i3 modellnek örülhetnek, melyek mindössze P-magokat tartalmaznak, ezen a szinten megmarad a négymagos-nyolcszálas koncepció. Árban és teljesítményben is felmerülhet igény az i3-nál szerényebb felszereltségre, és a szimplán Processor 300-nak nevezett duó a számadatokat látva teljesíti az elvárásokat. Mindössze két P-mag található a lapkában Hpyer-Threading támogatással, de boost-órajelek nélkül, 4 GHz alatti alapfrekvenciákkal és a legkisebb tudású integrált grafikával.
Drága a Meteor Lake, olcsóbb "megoldás" kell
Legalábbis ez látszik abból, hogy az Intel Core Series 1 termékcsaládban kizárólag Raptor Lake Refresh lapkák találhatók, miközben az elnevezés az új architektúra alá tartozó Core Ultrához köthető; csak épp "Ultra" jelzés nélkül. A bizonyos platformokon tehát még 14. generációsnak titulált fejlesztés az ultravékony noteszgépek kategóriájában is tovább él, ám az Intel egyelőre csak három típust kínál partnerei számára. A Core 7 és Core 5 a processzormagok kiosztását illetően megegyeznek, órajelben már a magasabb számozású modell vezet, amely elsőséget a grafikai képességekben is fenntart.
Számítási kapacitásban a Core 3 100U ténylegesen az alsó kategóriát képviseli, a két P-mag mellé ugyan jutott négy darab E-mag, üzemfrekvenciában és az IGP-tudásában alaposan elmarad a 7-es modelltől. Cserébe vélhetően ez a példány képes a legalacsonyabb fogyasztásra, igaz, a TDP-keret mindhárom típusnál 15-55 W-ig terjed. Hogy milyen gépekben láthatjuk viszont ezeket a processzorokat? Belépőszintű ultrabookok és vékonyított középkategóriás notebookok lehetnek az elsődleges célpontok, amelyeknél nincs szükség a legmodernebb szabványok támogatására, az egyszerűbb és olcsóbb platformnak köszönhetően a készülékek árcédulája így 1000 dollár alá csúszhat.
Két új platform érkezik 2024 második felében
Az aktuális, hamarosan a boltok polcain viszontlátható processzorok mellett a vállalati képviselői a jövőt is megmutatták az esemény résztvevőinek. Egy ideje folyamatos helyzetjelentéseket kapunk az elkövetkezendő 1-2 évben megjelenő központi egységekről, és most a Lunar Lake és Arrow Lake kódnevű fejlesztéseken volt a sor. Előbbi érkezik majd a Meteor Lake utódjaként új, ún. "compute tile" résszel, fejlettebb magokkal és gyorsítótár-rendszerrel és jóval erősebb NPU-val, ami az AI-számításokat segíti. Továbbá ebbe a központi egységben már az új "Battlemage" architektúrára épülő grafikus vezérlő kerül, vagyis a második félévben tényleg megérkezhetnek az új Intel videokártyák, elődjeiknél feltételezhetően jóval magasabb teljesítménnyel.
Az Arrow Lake kapcsán a fő újdonság az integrált NPU részegység lesz, hiszen ez jelenleg hiányzik az asztali Core processzorokból, az AMD ráadásul a 8000-es sorozatának bejelentésével előnybe került ezen a téren. A számítási teljesítmény vélhetően magas lesz, és a játékosok lesznek az elsődleges célcsoport, de egyéb részletet nem árultak el a jövőről. Annyi biztos, hogy új foglalat lesz, az LGA1851 miatt pedig új lapkakészlet és alaplapok várhatók.
