Előre szólok, megint nem megyünk bele a napi politikába. Azt mindenki elolvashatja például a Kreatívon megjelent cikkből, hogy kik és milyen múlttal fejlesztették az Onbox néven a napokban elindult levelezőt. Erről elég csak annyit tudni, hogy bár alapvetően egy ingyenes szolgáltatásról van szó, te máris fizettél érte, ahogy minden más magyar adózó is. A fejlesztést ugyanis az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt, illetve a New Wave Media group végezte 340 millió forintnyi állami támogatás felhasználásával (egy korábban kikerült információ szerint a teljes összeg 643 millió forint volt).
Természetesen a hír önmagában kevés, tehát ki is próbáltuk, mit tud a közpénzből (is) épült magyar e-mail. A főoldalon nagyjából annyit találunk, mint bármilyen webes levelezőkliens esetében: belépési felületet, regisztrációs linket és elfelejtett jelszó visszaállításához szükséges hivatkozást. Már itt is látható, hogy a kissé puritán külföldi szolgáltatások helyett egy visszafogottan dizájnosabb kivitelt kapunk, ez az első reakciók alapján volt, akinek tetszett, mások viszont azt mondták, egy ennyire alapvető szolgáltatás maradjon inkább puritán és alapfunkciók szintjén átlátható.
Tükör által homályosan
Az új fiók regisztrációja gyors és egyszerű, egy percen belül egy ...@onbox.hu e-mail cím birtokosai lettünk. Belépve, és a használatba belekezdve viszont egyre gyorsabban látszik, hogy a kék-lila-szürke alapokra épített, pasztellszínekkel operáló felület gyakorlatilag egy az egyben a Gmail alapfunkcióit követi, csak épp színesebb ruhában.
A bal oszlopban található linkek, vagy épp az érkező levelek listája és a betekintő ablaktábla legfeljebb méreteiben különbözik, de felosztásában ugyanolyan. A beállításokba belépve (amit szintén jobb felül találunk) szintén a Google levelezési beállításaihoz hasonló opciókat találunk, még a témák felosztása is nagyon emlékeztet. Itt is beállíthatunk közösségi értesítéseknek és promóciós leveleknek szánt külön mappákat, és a beérkező levelek megkülönböztetését segítő címkéket.
A fő nézetben választhatunk, hogy az e-mailek beszélgetésenként (itt üzenet folyam néven), vagy egyenként, a régimódi elrendezésben látsszanak. Megadhatunk automatikus választ (ez gyakorlatilag a Gmail szabadság-értesítésének felel meg), alapértelmezett aláírást, leveleinket másik fiókba irányíthatjuk, valamint szűrőkkel láthatjuk el. A levélszemét kezelése is erősen Gmail-szerű, a beállítások között utólag is megnézhetjük, milyen címekről érkező mailek kerülnek automatikusan a spam mappába, és milyen feladók számítanak minden esetben megbízhatónak.
A biztonsági beállítások között változtathatunk jelszót, megadhatunk jelszóemlékeztető kérdést, másodlagos e-mail címet, és kétlépcsős azonosításra is válthatunk. Végül pedig arra is lehetőségünk van, hogy külső POP3 / IMAP klienssel érjük el a leveleinket.
Remélem, levelem jó egészségben talál
Innen aztán nekimentünk a teszt velejének, mert végülis állítgathatunk mindenfélét bárhogyan, a lényeg akkor is a levélírás és a levélfogadás. Amikor az első levelünket írni kezdtük, kissé furcsán jött ki, hogy az új e-mailnek nyitott kis doboz nem méretezhető, így már egy full HD monitor jobb alsó csücskében is kissé elveszetten gubbaszt.
Ha egy már meglévő levélre válaszolunk, akkor máshol, ezúttal nagyjából középen nyílik meg a szerkesztő dobozka, ami egy fokkal talán nagyobb, de itt sem méretezhető.
Maga a levélírás egyébként szinte semmiben nem különbözik a Gmailben használatostól: ugyanúgy formázhatjuk a szöveget (még ha kicsit kevesebb is az elérhető opció).
Az egyetlen igazán érezhető hiányosság az, ha képet próbálunk beszúrni a szövegbe: ilyet ugyanis nem lehet, csak csatolmányként adhatunk ilyesmit a levelekhez. A Gmailes fióknak címzett levél egyébként rendben megérkezett a Google szolgáltatásába, a formázás is megmaradt. Az onnan visszaküldött levélben egyébként látszik a Gmailben beszúrt kép is.
Erre viszontválaszt írva az Onboxban viszont már ez a kép is eltűnik, átvándorol sima csatolmányba.
Használat közben egész jól beváltak a mappák és a címkék (itt a Gmailtől eltérően ezt különállóan kezeli a rendszer), ami viszont valóban nincs a nagy versenytársak szolgáltatásaiban, az az óriáslevél funkció. Míg a Gmailben tíz-húsz megabájtnyi csatolmányt tud közvetlenül elküldeni, az Onboxban összesen 10 darab, egyenként 1 gigabájtos csatolmányt lőhetünk ki a nagyvilágba, ezeket naponta tízszer lehet letölteni, és egy hétig maradnak elérhetőek, ezután törlődnek. Más kérdés, hogy ezt a Google már elegánsan meg is oldotta, egyben a múltba száműzve a csatolmány klasszikus fogalmát: ha Gmailben egy nagyobb fájlt próbálunk a levélhez csatolni, azt automatikusan feltölti a Google Drive-ra, és a címzett már a letöltéshez szükséges linket kapja meg.
Szintén egyedi, de nyilvánvalóan a bevezetés megkönnyítésére szolgáló marketingeszköz a nyereményjáték is: naponta kapunk egy-egy pontot a belépésért, amit aztán kávéfőzőre, vagy wellnesshétvégére válthatunk be, már ha szerencsések vagyunk. Ezt viszont nem sorolnánk az alapfunkciók közé, láthatóan az indulás segítésére került be.
2.0 helyett
Az állami támogatást még az "E-mail 2.0" nevű projektre kapták a fejlesztők, ehhez képest az első próbálgatások után azt kell mondanunk, hogy ez ugyanúgy E-mail 1.0, legfeljebb kicsit más színekben és más néven. Az óriáslevél nem rossz ötlet, de nem hiánypótló, egyébként pedig kisebb hiányosságokkal pontosan ugyanazt kapjuk az Onboxtól is, mint amit eddig is megkaptunk bármilyen más levelezőtől. zóval akiknek már van máshol fiókjuk, nem fognak mindent eldobva átregisztrálni, legfeljebb a nettel most ismerkedőknek próbálhatják meg népszerűsíteni. Üzleti célú változat állítólag jövőre érkezik, majd azt is megnézzük jól, meg időről-időre bekukkantunk, fejlődött-e valamilyen szinten az Onbox, addig maradunk az eddig használt levelezőinknál, valamint maradunk tisztelettel.
