A 12. és 13. generációs processzorok felépítésében jártas felhasználók már ismerhetik az ún. E-Core (energiahatékonyságot célzó mag) kifejezést, mindkét hibrid architektúrának szerves részei azok a tömbök, melyekben ezek a kis végrehajtóegységek találhatók. Nagyon leegyszerűsítve, a működésük kiegészíti a teljesítménymaximumot célzó magokat, és az ehhez passzoló, operációs rendszer szinten elérhető ütemezők a lehető legjobban próbálják kiosztani ezekre a számítási feladatokat az aktuális terhelés függvényében. Az utóbbi hónapok Core processzorgenerációinál több variációt alkalmaz az Intel, a lapkák maximális kiépítésén túl tetszőlegesen variálják a P- és E-magok számát és arányait.
Mivel ezek az egységek önálló architekturális elemek, ezért várható volt, hogy a gyártó kihasználja a lehetőséget, és kizárólag ezekre a magokra építve mutat be asztali PC-be és laptopba szerelhető variánsokat. Már csak azért sem annyira meglepő ez a lépés, mert a "Gracemont" kódnév alatt futó fejlesztés a negyedik generációs állomása annak, amit korábbról Atom néven ismerhettél.
A netbookokban rivaldafényt szerző CPU-család az utóbbi években kissé összeolvadt a belépőszintű Pentium és Celeron modellekkel, és az otthoni felhasználásra szánt konfigurációk mellett alacsony fogyasztású szerverekben talált még helyet magának. Ezek a célterületek nem változnak, sőt, a célzott felhasználói bázis nagyobb teljesítménynek és technológiai szinten modernebb platformnak örülhet.
Amit viszont már most érdemes feljegyezned, hogy a Pentium és Celeron neveket nem érdemes keresned a gépekre ragasztott matricákon és tájékoztató anyagokon. Az erősebb, 8 darab E-magot tartalmazó N-sorozatú központi egységek Core i3 típusnév alatt érkeznek, 32 EU-egységgel üzemelő integrált grafikus vezérlőt és akár DDR5-támogatást kapnak. Az órajel 3,8 GHz-en tetőzhet, a maximális fogyasztási keretet pedig 7 vagy 15 W-ra lőtték be a mérnökök. Érdekes lesz látni az első teszteket, az elődnek számító "Tremont" alapú Pentiumok és Celeronok esetében 4 mag volt a maximális kiépítés otthoni felhasználásra szánt konfigurációkban.
A teljesítménybeli előrelépés tehát már csak attól is jelentős lehet, hogy kétszer annyi központi mag dolgozik, de emellett azt is izgalmas lesz figyelni, hogy a csupán 4 darab E-magot hozó Intel Processor N200 és N100 miképp viszonyul az előző generációkhoz. Nemcsak az órajelek alacsonyabbak picit a Core i3 testvérmodellek képest, hanem az IGP is szerényebb üzemfrekvencián működik (az N100-nál ráadásul kevesebb EU-egységgel), cserébe a maximális energiaigény 6 W-nál áll meg. Maga a platform azonban még a két kisebb tudású típussal is naprakésznek mondható, a hardveres AV1-dekódolás, a Wi-Fi 6E és Bluetooth 5.2, valamint az USB 3.2 Gen 2×1 és DisplayPort 1.4 szabványok támogatása kellemes előrelépés az igazán olcsó PC-ket keresők számára.
Kiskereskedelmi árakkal nem érdemes kalkulálni, mert ezeket a CPU-kat leginkább az OEM-partnergyártók fogják felhasználni mini PC-k, oktatásra használható laptopok (pl. Chromebook) és belépőszintű munkaállomások gyártásához. A boltokban 2023 második negyedévétől kell majd figyelni az Intel Inside és Intel Core i3 (azon belül N-sorozat) matricákat.
