Alighanem mindenki számára egyértelmű, hogy egy 64 bites eszköz - legyen szó PC-ről, notebookról vagy akár okostelefonról - "jobb" egy 32 bitesnél. A felhasználók többsége ugyanakkor nem igazán törődik a gyakorlati előnyökkel, vagy nem is tudja, hogy mit jelentenek ezek a számok, miért fontosak.
Egyébként is káoszt okoz, hogy a ma használatos hardverek többsége ugyan 64 bites, a szoftverek között azonban mind a mai napig vannak olyan programok, amelyeknek csak 32 bites verziója készült el. Ebből könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a 32 bites kort sosem fogjuk magunk mögött hagyni, ezért is igyekszünk tisztába tenni, melyek a legfontosabb különbségek, és azt is, hogy valaha leszámolunk-e a 32 bites alkalmazásokkal.
Ősidők óta velünk vannak a 64 bites rendszerek, ettől függetlenül az átlagos felhasználónak ahhoz, hogy a mindennapok során használni tudja kütyüit, elég annyit tudnia, hogy a PC (vagy a Mac) operációs rendszere 32 vagy 64 bites.
Erre is elsősorban azért van szükség, hogy tudjuk, az alkalmazásoknak mely verzióját kell telepíteni, mivel egy 32 bites rendszer nem képes futtatni 64 bites szoftvert. Már ebből az egy mondatból is látszik viszont, hogy a 32 és 64 bites rendszereket (vagy ha úgy jobban tetszik, az x86-os és x64-es rendszereket) nem elég a hardver vagy a szoftver szintjén értelmezni, ezt a két komponenst egyszerre kell vizsgálni.
A 64 bites processzorokat extra utasításkészlettel szerelték fel, amit a régebbi processzorok képtelenek kezelni: ebből adódik, hogy egy 64 bites hardverre írt szoftverrel nem boldogul egy 32 bites processzor - a dolog fordítva viszont működik, a 64 bites hardverek visszafelé (szinte) teljesen kompatibilisek a 32 bites szoftverekkel.
Még mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk, hogy mi az a bit: az informatikában az információ legkisebb egysége. Értéke 0 vagy 1 lehet. A számítógépek a bináris nyelvet használják, vagyis olyan adatokkal dolgoznak, amelyek csak 0 és 1 számokat tartalmaznak. Ha 32 bites vagy 64 bites hardverről beszélünk, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy számítógépről vagy telefonról van szó, alapvetően a processzort jellemezzük.
Logikus módon egy 32 bites processzor egyszerre 32 bitnyi, egy 64 bites processzor pedig 64 bitnyi adattal tud megbirkózni. Az adat nemcsak "hasznos" információ lehet, hanem utasítás vagy memóriacímzés is. És ezzel el is érkeztünk gyakorlati szempontból a legfontosabb különbséghez. Egy 32 bites processzor 232 bitnyi memóriát tud megcímezni, ami mindössze 4 GB-ot jelent. 32 bites rendszerek számára ez a RAM felső korlátja. Ennyi nemcsak egy notebookban számít kevésnek, hanem egy okostelefonban sem túl sok.
Habár a 32 és 64 bites rendszerek közötti különbséget hiba lenne ennyire leegyszerűsíteni, tény, hogy ez a leglényegesebb eltérés. Egy 64 bites rendszer teljesítménye pedig önmagában már attól nagyobb lehet, hogy 4 GB-nál több memóriát használ. Persze a megfelelő körülmények is kellenek: kompatibilis operációs rendszer és szoftverek. De erre rögtön visszatérünk.
Hardverfronton minden rendben
Az Intel 2001, az AMD pedig 2003 óta 64 bites processzorokat is árul, a teljes váltás pedig mindkét gyártónál pár év alatt lezajlott; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan számítógép, amely legfeljebb 15 éves, biztosan 64 bites processzort tartalmaz. Jó iránymutatást adhat még a memória mérete is, tehát ha a RAM (és a videokártya memóriája együtt) 4 GB-nál nagyobb, a hardver szintén jó eséllyel 64 bites. Mobilfronton ugyanakkor van bő tíz évnyi lemaradás, az első 64 bites készülék ugyanis a 2014-ben piacra dobott iPhone 5s volt. (Az új készülékek persze már ebben a szegmensben is 64 bitesek.) Apple-vonalon a két legfontosabb évszám 2009, illetve 2014: előbbi a Mac OS X Snow Leopard debütálásának időpontja, utóbbi pedig az iPhone 5s-iOS 10 kombóé - az Apple asztali és mobil operációs rendszerei ekkor váltottak teljesen 64 bitre.
Szoftver: az OS még csak a kezdet
Nem túl meglepő módon attól még, hogy a hardver 64 bites, egyáltalán nem biztos, hogy ennek az architektúrának az előnyeit ki is tudjuk használni. Ehhez első körben 64 bites operációs rendszer kell. Ha nem tudjuk, hogy milyen a gépen lévő Windows, akkor ezt könnyen ellenőrizhetjük a Start/Beállítások/Rendszer/A rendszer névjegye útvonalon. Itt a Rendszer típusa sorban látható, hogy a Windows, illetve a processzor 32 vagy 64 bites-e. Abban az esetben, ha a Windows 32 bites, de a processzor 64 bites, akkor a Windows jelzi, hogy a hardver kompatibilis a Windows 64 bites verziójával is.
Fontos tudni, hogy a 64 bites hardver futtatja a 32 bites OS-eket is, tehát azért, mert egy számítógép processzora 64 bites, még nem biztos, hogy az operációs rendszere is az. Főleg, ha a PC-t vagy notebookot előre telepített Windowszal vásároltuk meg. A visszafelé kompatibilitás viszont összességében jó dolog; azt eredményezi, hogy (szinte biztosan) jobban járunk 64 bites rendszer telepítésével. A Windows 10 a 2004-es verzió óta csak 64 bites változatban elérhető, a korábbi változatoknak van 32 bites kiadása is. Apple vonalon nem szükséges túlgondolni a dolgot: a Mac OS a 10.7-es változattól kezdve 64 bites.
A hardver és az OS mindössze az alapokat, a keretet adja, ahhoz ugyanis, hogy a hétköznapok során ténylegesen ki tudjuk használni egy 64 bites rendszer előnyeit, 64 bites rendszerre írt szoftverek is kellenek.
Szerencsére a legtöbb népszerű alkalmazásnak létezik 32 és 64 bites rendszerre optimalizált verziója is. A 32 bites változattal Windows alatt nem lehet mellélőni. Noha a Windows a 2020-as tavaszi frissítést követően már csak 64 bites változatban elérhető (új rendszerre), a 32 bites szoftverek támogatása mind a mai napig zökkenőmentes.
Bár hosszabb távon nyilván ez a cél, egyelőre nem lehet tudni, hogy a Microsoft mikor és hogyan tervez felhagyni a 32 bites alkalmazások támogatásával. A vállalat filozófiájából, a felhasználói bázisból és a túlságosan is szerteágazó szoftverkínálatból kiindulva véleményünk szerint erre még legalább öt évig nem fog sor kerülni. Mac-fronton más a helyzet: a 10.15-ös verzió (Catalina), amely 2019 októberében jelent meg, egyáltalán nem támogatja a 32 bites szoftvereket (hivatalosan).
Ahhoz, hogy a számítógépben vagy a telefonban 4 GB-nál több memóriát használhassunk, mindenképpen 64 bites operációs rendszerre van szükség. Ez önmagában nagyobb teljesítményt jelent(het), hiszen ha több a RAM, akkor több információ tárolható olyan helyen, amelyhez a processzor gyorsan hozzá tud férni. A gép sebessége, a felhasználói élmény sajnos nem jól definiálható jellemző, hanem több tényezőből adódik. A több memória elsősorban a nagy adatmennyiséget igénylő feladatoknál hasznos, valamint akkor, ha több szoftver fut párhuzamosan. És persze videók vagy fotók szerkesztésekor, játékok futtatásakor vagy egyszerűen a programok közötti váltáskor is profitálhatunk abból, ha több a RAM.
Mennyi az annyi?
Elméletben a 64 bites hardver, 64 bites operációs rendszer és a 64 bites rendszerre optimalizált alkalmazás triója nyújtja a legnagyobb teljesítményt, de korántsem biztos, hogy a sebességbeli többletet a gyakorlatban is ki tudjuk aknázni. Ez ugyanis több dolog függvénye.
Aki 4 GB-nál több memóriát szeretne használni, annak persze nincs választása, mindenképpen 64 bites rendszert kell választania. A több RAM önmagában is nagyobb sebességet jelent, de egyetlen alkalmazáson belül - minden más változatlansága mellett - ritkán érezni gyorsulást. A nagyobb RAM-mennyiség akkor előny, ha rengeteg adattal kell dolgozni, ilyenkor ugyanis jól jön, ha sok adat fér el a RAM-ban, és nem kell mindent a merevlemezre, SSD-re kiírni cache-elés címszóval.
Jó példa erre az internetezés: ha egyetlen fület nyitunk meg a böngészőben, akkor mindegy, hogy a PC-ben 2 vagy 16 GB RAM dolgozik, ha viszont 30-40 fület is megnyitunk, már nagyon más a helyzet. Egy-egy fül és weboldal nyilván ilyenkor sem fog gyorsabban működni, a fülek közötti váltás viszont sokkal gördülékenyebb, ha minden fül tartalma elfér a memóriában.
Természetesen végeztünk méréseket, de az eredményeket érdemes fenntartással kezelni - általános következtetést levonni pedig, azon túl, hogy a 64 bites rendszerek általánosságban gyorsabbak, nem érdemes. Ha például 50 fület megnyitunk a böngészőben, akkor az aktuális eredmények még mindig múlhatnak azon is, hogy pontosan mely weboldalakat nyitottuk meg.
Mindenesetre egyetlen site betöltése 32 és 64 bites Chrome esetében ugyanannyi ideig tart - ha viszont egyszerre 30 fület megnyitunk, akkor a 32 bites verzió, miután felemésztette a memóriát, a merevlemezt használja cache-elésre, innentől kezdve pedig a böngésző és vele a gép sebessége gyakorlatilag a használhatatlan szintre esik. Ezt az állapotot a 64 bites Chrome-mal is elérhetjük, persze, csak több fület kell megnyitni. A 64 bit előnye kivételesen nem a sebességben nyilvánul meg, hanem abban, hogy több feladatot végezhetünk egyszerre.
A helyzet akkor is hasonló, ha jellemzően több programot futtatunk párhuzamosan: az alkalmazások közötti váltás flottul megy, ha sok a RAM. Böngésző öt-tíz füllel, videólejátszó, néhány Word-dokumentum és Photoshop húsz megnyitott fotóval. Az alkalmazások együtt közel 2 GB RAM-ot foglaltak le, ami azt jelenti, hogy a Windows a saját cache-ét is szépen elkezdi csökkenteni a memóriában. Ez nemcsak a programok közötti váltás időtartamát növeli meg 1-2 másodpercről 5-10 másodpercre, hanem az olyan alapvető funkciók is végtelenül lelassulnak, mint például a Fájlkezelő megnyitása.
Nagyobb adatbázisok kezelésekor, videoszerkesztés vagy fotók retusálása alkalmával is előny a sok RAM, valamint természetesen a játékoknál is számít a memória mennyisége. Már csak azért is, mert egy modern VGA-kártyára simán szerelnek a gyártók 2-4 GB VRAM-ot, amihez ha 8-16 GB RAM-ot is veszünk, akkor a 32 bites OS eleve nem is lehet opció.
A programok azonban nemcsak a több memóriából profitálhatnak, hanem a 64 bites utasításkészletből is. Hogy ez mennyit számít, azt kiválóan mutatja a videótömörítési teszt (TMPEGEnc + ffmpeg): ugyanazt a filmrészletet ugyanazokkal a beállításokkal a 64 bites verzió 2 óra 24 perc alatt, a 32 bites verzió 2 óra 42 perc alatt tömörítette újra. A felhasznált memória 1 GB körül alakult, tehát ebben az esetben csak az eltérő utasításkészlet adta a teljesítménybeli előnyt. A különbség 18 perc, a 64 bites rendszer 11 százalékkal gyorsabb.
Ami a játékokat illeti, a több RAM alapvetően gyorsabb betöltéseket és gördülékenyebb játékmenetet tesz lehetővé, fps-ben azonban kevés, mindössze néhány százalékos előnyt eredményez. Sokkal többet számít, ha gyorsabb videokártyát vásárolunk.
Windows frissítése 64 bites változatra
Aki 32 bites Windowst használ, de szeretne áttérni a 64 bites verzióra, annak van egy rossz hírünk: megoldható, de csak a Windows teljes újratelepítésével. A procedúra akkor persze nem hosszú, ha csak az OS telepítését nézzük, de ne feledjük, hogy az összes alkalmazást is újra kell installálni, és emellett gondoskodni kell a beállítások átvételéről, az adatok mentéséről stb. Ez így összességében már bőven lehet akár két-három napos elfoglaltság is.
Érdemes mérlegelni tehát, hogy valóban szükséges-e az áttérés. Sok olyan notebook van például, amelynek alaplapja integrálva tartalmazza a RAM-ot. Ha a mennyiség 4 GB, és a bővítés emiatt kizárt, akkor nem feltétlenül éri meg cserélni - főleg, ha amúgy a 32 bites verzió teljesítményével sincs különösebb problémánk, mert alapjában véve internetezni, levelezni és filmet nézni szoktunk a géppel, fotókat pedig legfeljebb csak alkalmanként retusálni. Néhány százaléknyi előnyért nem biztos, hogy a sok macera kifizetődőnek fog tűnni.
Asztali gép esetén pedig arra érdemes figyelni, hogy nincs-e olyan hardver (praktikusan bővítőkártya) a gépben, amelyhez esetleg nem készült 64 bites illesztőprogram - ennek hiányában ugyanis az adott eszköz nem fog működni.
Értékelés
A 64 bites hardver régóta adott, a népszerű (és friss) operációs rendszereknek pedig vagy csak 64 bites verziója létezik, vagy 64 bites is. Windows és macOS esetében (feltéve, hogy friss rendszert szeretnénk) a 32 bit többé nem opció, ráadásul a 4 GB RAM is kezd kevésnek bizonyulni már belépőszinten is. 64 és 32 bites rendszerek között igazából tehát nincs választási lehetőség. Az egyetlen kérdés az, hogy Windows alatt mikor lesz minden program 64 bites. A macOS hivatalosan már második éve csak 64 bites alkalmazásokat támogat, a Microsoft azonban egyelőre nem mutatja annak jelét, hogy váltásra kényszerítené a fejlesztőket. Megnyugtató, biztos válasz tehát erre a kérdésre egyelőre nincs.
További hasznos cikkekre bukkanhatsz, ha beszerzed a 2021/07-es PC World magazint, amely mellé remek szoftverek és egy PC-s játék is jár ajándékba.
