Még október elején zajlott az a kísérlet, amelynek során egy nagyjából homokszem tömegű, 0,21 milligramm fúziós üzemanyagból annyi energiát sikerült előállítani, amellyel egy 7 tonna tömegű testet 1000 méter magasságig lehetne emelni. A berendezéssel folytatott kísérletekben több mint 20 évig vettek részt a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai.
Az Oxfordban található Joint European Torus (JET) sokáig a világ legnagyobb fúziós berendezése volt: ez egy tokamak típusú berendezés, amely nagyon erős mágneses térrel tartja össze az úszógumi alakú plazmát. Ez a plazma a nap magjának tízszeres hőmérsékletét, a 150 millió fokot is eléri. A reakciót 5 másodpercig sikerült fenntartani.
Bár decemberben a berendezést 40 év után leállították, a munka még messze nem állt meg, hiszen az adatok kiértékelése még hosszú éveket vesz majd igénybe, és alapvetően meghatározza majd a korlátlan energiaforrást ígérő fúziós reaktorok jövőjét.
A kísérlet bizonyította, hogy a tokamak típusú reaktoroknak van jövője. Franciaországban várhatóan 2025-ben adják át az ITER névre keresztelt kísérleti fúziós reaktort, a valódi energiatermelésre szánt DEMO pedig 2050-ben nyihatja meg a fúziós energia korszakát.
A képen az ITER központi berendezése látható.
A fúziós reakció 5 másodpercnél hosszabb fenntarthatóságának oka JET esetében elsősorban a mágneses teret előállító tekercsek, pontosabban az azokat hűtő rendszer kapacitása. A lényegesen nagyobb és komplexebb ITER-nél ezzel szemben a hűtőfolyadékkal hűtött, szupravezető mágnesek miatt a fúziós reakció már nem néhány másodpercig, hanem akár 16 percig is tarthat majd.
