A klímaváltozás elleni harc jegyében az utóbbi évtizedek során egyre inkább előtérbe került a mind nagyobb számítási kapacitású szerverparkok karbonlábnyoma, ami már a normál online szolgáltatások terjeszkedése miatt is jelentős kihívást okozott, a napjainkban rohamosan teret hódító mesterséges intelligenciás rendszerek pedig akár meg is sokszorozhatják az efféle létesítmények energiaéhségét.
Míg a ChatGPT-vel nyomuló OpenAI az atomenergiában látja a lehetséges megoldást, végül a biotechnológia is hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez.
A Tom's Hardware beszámolója alapján ugyanis a FinalSpark nevű svájci startup egy olyan online platformmal állt elő, amely laboratóriumban kitenyésztett agyszövetekről futó bioprocesszorokhoz biztosít hozzáférést. Habár az elképzelés nem csak elsőre hangzik hidegrázósan, a cég állítása szerint ezek az erőforrások milliószor kevesebb energiát igényelnek a hagyományos digitális CPU-knál.
A Neuroplatform néven futó rendszer az információk megtanulására és feldolgozására is használható, az energiahatékonysága révén pedig segíthet visszaszorítani a számítástechnika káros környezeti hatásait. Ennek kapcsán a cég a ChatGPT egy korábbi verzióját hajtó GPT-3 nagy nyelvi modell betanítását hozza fel példaként, amihez 6000 európai polgár éves fogyasztásának megfelelő energiára volt szükség, a bioprocesszorokkal viszont jelentősen csökkenthető lenne ez az igény.
A rendszer működése jelenleg egy olyan architektúrán alapul, amely a wetware kategóriába sorolható, vagyis a hardver, a szoftver és a biológia keveredése. A Neuroplatform elsődleges innovációja négy ún. multielektródasor (Multi-Electrode Arrays, MEA) használata, amelyekben élő, laboratóriumi agyszövetek 3D-s sejttömegei találhatók. Ezeket organoidnak hívják, és összesen 16 darab van belőlük, 8-8 elektródával a kapcsolódáshoz.
A FinalSpark jelenleg kilenc egyetemnek biztosít hozzáférést a platformhoz, felhasználónként havi 500 dollár (kb. 180 ezer forintot) ellenében, de a cég közlése alapján már nagyjából harminc egyetem fejezte ki az érdeklődését a technológia iránt. A közösségi médiában mindenesetre sokakat kiakasztott a hír, valaki egyenesen borzasztónak találja az ötletet, míg egy másik hozzászóló a Mátrix című filmhez hasonlította, amelyben a robotok energiaforrásként használták az embereket.
Akit mélyebben is érdekel a téma, a Frontiers című tudományos folyóiratban olvashatja a fejlesztők vonatkozó tanulmányát.
