Aki eddig is követte az AMD termékbejelentéseit, már tudja, hogy tűpontos ütemterv mentén érkeznek évről-évre a különböző területekre fejlesztett hardverek, platformok vagy szoftveres újítások. Az elmúlt félév az asztali és hordozható számítógépekbe szánt újdonságokról szólt, a Ryzen 5000-es széria mellett az új RDNA2 architektúrára épülő Radeonokat is megismerhette a világ.
Azonban a vállalatnak akad még egy fontos területe, ahová szintén gőzerővel fejleszti a megoldásait; ez pedig nem más, mint a szerverpiac. Az idei évre várható "Milan" kódnevű platform megjelenéséig nem kell már sokat aludni a partnergyártóknak és a nagyvállalati ügyfeleknek, az Epyc 7003-as sorozatú központi egységek a Zen 3 architektúra minden fontos fejlesztésével együtt vélhetően idén is versenyképesek lesznek az Intel Xeon megoldásaival szemben.
Az AMD kiszolgálói platformjairól meglehetősen sok információval rendelkező ExecutableFix Twitter fiók azonban már nem 2021-gyel foglalkozik, hanem a jövő évre várható erőviszonyokkal. Az eddig meg nem erősített adatok szerint pedig úgy fest, hogy az Intelnek 2022-ben is komoly fejtörést okozhatnak az Epyc processzorok.
Korábban kiszivárgott, hogy az AMD nemcsak magát az architektúrát fejleszti, és lép át a Zen 4 fejlődési lépcsőre, hanem fizikailag is további előrelépésekben gondolkodik. Az Epyc esetében jelenleg a 64 mag/128 szál a legmagasabb konfiguráció, a "Genoa" platformnál azonban ez 96 mag/ 192 szálra változik.
A vállalat mindezt úgy éri el, hogy az ún. "chiplet" építési dizájnt picit átvariálja, és a páros csoportosítás mellett a trióba rendezett végrehajtóegységek is felmerülhetnek. Az alábbi illusztráción egyelőre csak egy feltételezett tokozási rend látszik, ám a szemfülesek azt is észrevehetik, hogy a processzor mérete jóval nagyobb az aktuális generációkkal összehasonlítva.
Baloldalon 2020/21-es generáció, míg jobboldalt a jövő évi, feltételezett dizájn
Ennek egyik fő oka az új tokozás/lábkiosztás bevezetése is, ami egyben új foglalatot is eredményez. A 4094 tüskét tartalmazó SP3-foglalatot felváltja a 6096 tűs SP5, ami így egyéb lehetőségeket is megenged a platform számára. Markáns változáson megy át például a memóriavezérlő, ami a "Genoa" esetében 12-csatornás DDR5-re fejlődik, a támogatott maximális memória órajel pedig 5,2 GHz lesz. Ehhez társul még a PCI Express 5.0 szabvány támogatása, egyutas elrendezésben a platform 128 PCIe-sávot, kétutas kiépítésben pedig akár 160 PCIe-sávot képes kezelni.
A várhatóan igen magas számítási teljesítményt elérő 4. generációs Epyc processzorok "chiplet" egységei a tervek szerint 5 nm-es csíkszélességen készülnek, a magszám növelése, valamint az órajelek szinten tartása miatt azonban még így is megnövekedett fogyasztási keretekkel számolhatnak a szerverpiaci résztvevői.
A legmagasabb, 96 magos példányok tipikus TDP-értéke 320 W-ra emelkedik a jelenlegi 280 W-os (64 mag esetén) szintről, a szervergyártók azonban lehetőséget kapnak egy 400 W-os limit használatára is attól függően, hogy milyen hardveres környezetben, milyen felhasználási területre kerül az adott központi egység.
Miközben a "Milan" platform piaci startjára várunk, az AMD gőzerővel dolgozik a Zen 4-en.
A teljes termékpaletta természetesen még nem ismert, de az eddigi információk alapján a 16 és 32 magos kínálat tűnik még igazán izgalmasnak, ahol az 5 nm-nek köszönhetően különösen fontossá válhat az egy magra jutó energiafelhasználás az Intel Sapphire Rapids szerverplatformjához viszonyítva.
