Bár egyelőre messze vagyunk még a Vasember filmekben látott nanobot-technológiától, a parányi gépek fejlesztésével egyre több kutatócsoport foglalkozik, hiszen számos helyen tudnánk hasznosítani az ilyen masinákat, különös tekintettel az orvostudományra, ahol a rákos sejtek kezelésétől a vakcinák megfelelő helyre juttatásáig megannyi területen vetnék be a parányi jószágokat.
A legújabb áttörést a Cornell Egyetem kutatócsoportja érte el, akiknek "antbot" névre keresztelt gépe külső beavatkozás nélkül is képes közlekedni. A hangyabot valójában egy igazi hangya mellett is eltörpül: aprócska lábait egy nyomtatott áramkör vezérli, az energiát pedig fotovoltaikus cellák (napelem) biztosítják.
Bár a szó legszorosabb értelmében nevezhetjük önjárónak, hiszen külső beavatkozás nélkül közlekedik, nem elég okos ahhoz, hogy bármilyen külső parancsot feldolgozzon.
Persze a fejlődésre bőven van még lehetőség, a központi chip ugyanis 180 nanométeres csíkszélességgel készült, miközben a TSMC már 4 nanométeres gyártástechológiával készíti a Samsung telefonokba szánt processzorokat. A gyártástechnológia fejlesztésével tehát a robot méretének további csökkentése helyett/mellett annak összetettségét is lehetne növelni.
