Amikor valamilyen e-mail szolgáltatót vagy levelező appot választunk, minden esetben egyfajta bizalmi kapcsolatról van szó, hiszen onnantól kezdve akár teljesen személyes, titkos, érzékeny adatokat küldünk és kapunk a rendszerükön keresztül. Épp ezért természetesen elvárjuk, hogy a levélküldő motor és persze a mögötte álló fejlesztők és az őket foglalkoztató cég szimplán egy eszköz maradjon számunkra, amely nem sérti meg a magánszféránkat, amit rájuk bíztunk.
Ehhez képest arról érkeznek hírek, hogy olyan népszerű e-mail kliensek, mint az Edison, a CleanFox vagy a Slice esetében egyértelmű jeleket találtak arra, hogy ezek a szolgáltatások a levelek tartalmában is kutakodtak (vagy talán még mindig kutakodnak), és az így megszerzett adatokat mások számára értékesítik. A források szerint e-kereskedelmi, pénzügyi, biztosítási és utazási területen érdekelt vevők kapják meg az információkat, amelyeket aztán arra használhatnak, hogy ezek alapján keressék meg az egyes felhasználókat "személyre szabott" ajánlatokkal.
Mindez akár lehetne valamilyen szinten elfogadott gyakorlat is, a Google és a Facebook többek között évek óta nyíltan vállalja, hogy a tevékenységünket valamilyen szinten monitorozzák - de persze a felhasználói aggodalmak és a jogi szabályozások értelmében csak gépi algoritmusokkal, és anonim módon, ezeket pedig nem adják ki a kezükből, hanem saját rendszerük számára segít mindez abban, hogy milyen hirdetések relevánsak az egyes személyeknek. Persze látjuk, mennyire sikerült a szabályokat betartani, a Google esetében is voltak már billegős esetek, a Facebookot meg talán ne is említsük - de alapvetően a szándékuk valóban annyi, hogy a tőlünk gyűjtött adatok a hirdetőknek és nekünk is egyaránt jó legyen, mert így mondjuk egy magamfajta metalvikingnek nem fog műszempillát és Barbie babát feldobni az app, míg mondjuk a nagymamám sem találkozik akciós héthúros gitárok reklámjaival.
Ehhez képest az Edison weboldala százpontos headline szöveggel fogad, miszerint "Semmi hirdetés, csak levelezés". És valóban, lehet, hogy az Edison felhasználói közvetlenül nem kapnak hirdetéseket az appon keresztül, de ezek szerint a leveleikből származó adatokat mégiscsak megkapják külső cégek, ami felettébb kellemetlen. Az efféle szolgáltatók hivatkozhatnak arra, hogy felemásan megfogalmazva előre jelzik a dolgot a felhasználóknak. Az Edisonnál maradva: ott az ő végfelhasználói licencszerződésük (tetszik tudni, az a hosszú, száraz és unalmas szöveg, amit azonnal elfogad és bezár mindenki anélkül, hogy egy sort is elolvasna belőle), ebben pedig annyi szerepel, hogy a szolgáltatás során a felhasználók e-mailben küldött adatait "feldolgozzák". Ez alapból minden e-mailre igaz; persze, hogy feldolgozzák, hiszen elküldik, ez a dolguk. Csak hát ha bármilyen jogi procedúra indulna azért, mert valaki hivatalosan is kifogásolja az adatgyűjtést, ők könnyedén erre a sorra mutogathatnak. Ön beleegyezett, mi meg feldolgoztuk, téma lezárva. Egyébként az elmúlt napokban épp ezért az Edison gyorsan ki is tett egy külön elérhető aloldalt arról, pontosan mit is tehetnek az adatainkkal.
Azt, hogy pontosan milyen adatokat és milyen mélységig értékesítenek, cégenként változik. Az Edisonnál "Edison trendek" és "Terméktrendek" néven futnak a csomagok, amelyek a megrendelők számára elvileg anonim módon és összegyűjtött formában kínálnak információkat arról, milyen termékekről vagy egyéb fontos kifejezésekről van szó a levelekben, hányszor említenek például egy adott márkát vagy modellt és így tovább. A Clearfox appot üzemeltető Foxintelligence is hasonló csomagokat kínál, és olyanok vannak az ügyfelei között, mint a PayPal, vagy a globális marketing-tanácsadó McKinsey.
A most kiderült esetekben nincs túl sok újdonság, legfeljebb az, hogy ismét itt van pár újabb név, akik szintén csinálnak olyasmit, amit egy csomó más nagy név esetében elnézünk vagy szükséges rosszként legyintünk rá. Tény, hogy odáig nincs is igazán közvetlen probléma, amíg ki nem derül, hogy a felhasználókat azonosító módon gyűjtik az adatokat és így adják ki másoknak, erről jelenleg nincs szó. Csak hát... már megint kiderült, hogy az ingyenes appok esetében is szinte mindig fizetünk, csak épp az adatainkkal.
