Számítógépeden a legfontosabb szoftver az operációs rendszer. Megvalósítja a hardver és a rendszeren futó programok, szolgáltatások közötti gördülékeny együttműködést, és ablakot nyit a rendszer felé a külvilág számára, alapvetően meghatározva a felhasználó viszonyát a komputerrel. Ez, a rendszer lelkeként funkcionáló központi szoftver és annak jellemzői - mint a fájlrendszer, a támogatott szoftverek, a hardvert irányító alacsony szintű programok struktúrája vagy a felhasználói felület - mind meghatározzák azt a koordináta-rendszert, amelyen belül döntéseket hozhatunk, és amely alapján többé-kevésbé a saját preferenciáinkat figyelembe véve dolgozhatunk a géppel.
A számtalan telepíthető alkalmazáshoz hasonlóan operációs rendszeredet is megválaszthatod úgy, hogy a számodra leginkább testhezálló ökoszisztéma fusson számítógépeden. Persze sokáig ez egyáltalán nem volt egyértelmű: a Microsoft az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag monopóliumot épített az operációs rendszerek piacán, aminek eredményeképpen a Windows a mai napig elsöprő arányban van jelen az otthoni számítógépeken. Az esetek többségében nem is kérdés, hogy egy újonnan vásárolt konfigurációra a Microsoft terméke kerül fel, de ez sokszor inkább megszokás, mintsem tudatos döntés eredménye.
Tegyük hozzá, hogy otthoni felhasználásra évtizedeken keresztül valóban a Windows volt az egyetlen racionális választás: a nyílt forráskódú Linux kernelre épülő különböző operációs rendszerek (úgynevezett Linux-disztribúciók) felhasználóidegen felületei és nehézkes kezelésük tényleg csak a számítástechnika iránt fogékony, hozzáértő rétegeket tudták megnyerni maguknak (és sokszor még ők is csak játszótérnek használták a fősodortól merőben eltérő megközelítéssel működő rendszereket). Az Apple termékei még a kétezres években is hírhedten zárt, alig támogatott és az akkori viszonylatban méregdrága egzotikumnak számítottak - már ahol egyáltalán ismerték ezeket a termékeket.
Mára azonban kis túlzással a feje tetejére állt a konzumer operációs rendszerek világa: az Apple diadalmenete talán már senkinek sem ismeretlen, a számtalan Linux-disztribúció többsége pedig óriási fejlődésen ment keresztül.
Hosszú évek alatt ugyan, de mostanra eljutottunk odáig, hogy a Windows fájdalommentesen lecserélhető, az alternatívák pedig stabil, biztonságos, támogatott és felhasználóbarát megoldást kínálnak a legtöbb helyzetben - a Linuxot választva ráadásul mindezért egy fillért sem kell fizetni.
Linux vagy Windows? Windows vagy Linux?
De miért is kellene lecserélni a már jól ismert operációs rendszert? Semmiképpen sem szeretnénk abba a hibába esni, hogy versenyeztetjük egymással a különböző szoftvereket - a Linux nem jobb vagy rosszabb, mint a Windows, egyszerűen csak más. És könnyen lehet, hogy pont erre a másságra van szükséged az eddig megszokásból használt környezet helyett. Mert a Linux a végletekig testre szabható: te magad választhatod meg a grafikus környezetet, a szoftverek telepítésének módját vagy az ökoszisztéma paramétereit. Ha szeretnéd, használhatsz csak nyílt forráskódú, a nagyközönség által is auditálható (emiatt garantáltan privát és biztonságos) szoftvereket, de felépítheted ugyanazt a környezetet is, amit egyébként a Windowsban már megszoktál.
A Linux emellett híresen biztonságos: bár a Windows 10-et használva már kevésbé kell félni a rendszerre felkúszó kártevőktől, mint a folyamatosan betegeskedő, egyik pillanatról a másikra összeomlani képes elődök esetén, a Linux alapvető felépítése okán még így is köröket ver a Microsoft szoftverére ezen a téren. Ez nem jelenti azt, hogy búcsút inthetsz a vírusoknak, csak épp jóval kevesebbel találkozhatsz a mindennapi böngészés során, illetve valamivel nehezebb véletlenül "aktiválni" egy-egy rosszindulatú algoritmust.
A Linux-alapú disztribúciók többsége elképesztő ütemben frissül: naponta számíthatsz hibajavításokra és fejlesztésekre mind az alkalmazások, mind pedig az operációs rendszer tekintetében. Ez azonban nem kényszerít folyamatos váltásra és tanulásra: egy-két kivételtől eltekintve a Linuxok többsége hosszú távú támogatással rendelkezik, így az sem óriási probléma, ha hónapokat vagy akár éveket várnál egy-egy nagyobb verziófrissítéssel.
A Linux az összes operációs rendszer közül a legkevésbé válogatós: gyakorlatilag bármilyen számítógépre telepítheted, legyen az egy ősrégi notebook vagy a legmodernebb asztali PC.
Az erőforrásokkal kíméletesen bánik, főleg, ha kifejezetten erre a célra fejlesztett grafikus környezetet választasz, bár a legmodernebb variációk a versenytársakhoz hasonlóan alkalomadtán a kurrens gépeket is meg tudják izzasztani, de ezért cserébe minden igényt kielégítő eszköztárat kapsz, páratlan testre szabhatósággal.
Az említett óriási szabadság és rengeteg választási lehetőség azonban épp annyira lehet elrettentő, mint amennyire vonzó. Szerencsére vannak olyan Linux kiadások, amelyeket kifejezetten a Windowsról váltó, kíváncsi felhasználóknak fejlesztenek, hogy az áttérés ne járjon sem rendszerszintű legózással, sem az alapok teljes újratanulásával. Az egyik ilyen disztribúció a Linux Mint, amelyet szívből ajánlunk bárkinek, aki egy kicsi kedvet is érez az ismeretlennel való kacérkodásra.
A Linux tényleg mindent tud?
Természetesen nem, nem tud mindent. Játszani például a mai napig csak korlátozottan lehet rajta, de már ez is hatalmas fejlődés az egy évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest. Ezzel szemben munkára, a napi teendők elvégzésére, tanulásra, programozásra, képszerkesztésre, sőt akár 3D-s modellezésre és videóvágásra is tökéletes partner (meglepő lehet, de Linux fut számos VFX stúdió munkagépein, tehát professzionális használatra is alkalmas).
Kiemelten fontos a szoftverellátottság kérdése. Szerencsére nincs mitől tartani, a legnépszerűbb szoftvereknek jellemzően van linuxos verziója, amelyeknek pedig nincs, azokra könnyen találhatsz kompatibilis alternatívát. Utóbbiakhoz tartozik a Microsoft Office, amelyet az operációs rendszer részeként települő LibreOffice csomaggal válthatsz ki - ez többnyire probléma nélkül írja és olvassa a Word és az Excel dokumentumokat, de ha ez a megoldás mégsem tetszik, az Office 365 szolgáltatással böngészőből is használhatod a Microsoft szoftvereit. Emellett természetesen hibátlanul fut böngészőben a Google Docs vagy az Apple iCloudban elérhető irodai szoftvercsomagja is.
A Linux alapértelmezett böngészője a nyílt forráskódú Firefox, levelezője pedig a szintén a Mozilla színeiben versenyző Thunderbird, de a konkurens szoftvereket is telepítheted pár kattintással. Hasonlóan egyszerűen használhatod a legtöbb csevegőalkalmazást, de natív Linux-támogatást nyújt a Spotify is, a többi zenestreaming szolgáltatás egyelőre webes alkalmazásként használható.
Nem nehéz telepíteni?
Ha esetleg kifejezetten a telepítés fájdalmas procedúrája tart vissza a váltástól, valószínűleg nem vagy egyedül. A köztudatban lévő rémtörténetek a parancssoros telepítésről és érthetetlen hibaüzenetekről azonban már a múlt homályába vesznek, a Linux-disztribúciók nagy többségét semmivel sem nehezebb installálni, mint a Windows 10-et.
Sőt az ingyenes rendszer sok tekintetben jóval rugalmasabb, mint a Microsoft terméke. Töltsd le a Linux Mintet, írd ki pendrive-ra, majd erről indítsd a gépet. Meglepődve tapasztalhatod, hogy számítógéped azonnal bootol, egy másodpercnyi telepítés nélkül. Ezt Live-módnak hívják, ilyenkor közvetlenül az USB-ről fut a rendszer, és bármiféle elköteleződés nélkül használhatod. A módosításokat emiatt persze nem tudod elmenteni, de ha többségében böngészőben futó szolgáltatásokat használsz, akár így is teljes értékűen dolgozhatsz és szórakozhatsz a gépen. Ha tetszik, amit látsz, az asztalon lévő parancsikonra kattintva meg is kezdheted az installálást a belső meghajtódra. Problémát esetleg a particionálás okozhat, ám ezzel csak akkor kell foglalkoznod, ha egy, már telepített operációs rendszer mellé tennéd első Linuxodat. Szóló rendszerként telepítve ez a folyamat is teljesen automatikus, és egy újraindítás után már pendrive nélkül használhatod az új oprendszert.
Lehetőségek mindennapi helyzetekre
Böngészés
Alapértelmezetten a Firefoxot használhatod, de felrakhatsz Chrome-ot, Chromiumot, Operát, Vivaldit, Brave-et, és nemsokára akár Microsoft Edge-et is a legtöbb Linux-disztribúcióra. Bármit is használj, észrevétlen lesz a váltás.
Leveleidet a Thunderbirdben olvashatod el, amely ugyan nem a legkényelmesebb e-mail-kliens a világon, de hosszú évek óta stabilan végzi a dolgát, és a platformon csak a böngészős webmailkliensek jelentenek neki igazi konkurenciát.
Irodai munka
Bár a Microsoft Office nem elérhető natívan, gyakorlatilag minden alapvető igényt kielégít a folyamatosan fejlődő, teljesen ingyenes LibreOffice alkalmazáscsomag. Ha mégis problémába ütköznél, a Microsoft 365 tökéletesen fut bármelyik böngészőben.
Zenehallgatás
Saját audiofájljaidat és lemezeidet a Rhythmbox nevű alkalmazásban menedzselheted, a streamszolgáltók közül pedig a Spotify applikációját telepítheted a Szoftverközpontból. Ha mást használsz, a böngészőből elérhető kliensek lesznek segítségedre.
Videolejátszás
A beépített videolejátszót Celluloidnak hívják, de erős a gyanúnk, hogy a legtöbb felhasználó a böngésző telepítését letudva szinte ösztönszerűen installálja a VLC-t az új rendszerre, amely vitán felül a kategória királya, és Linuxon is remekül fut.
Képszerkesztés
A Linux Minthez járó Pix tökéletes a fotók rendszerezéséhez, a szerkesztéshez azonban már a Szoftverkezelőhöz kell fordulni. Az itt lévő Gimp és Darktable megkerülhetetlen szoftverek a kategóriában, míg rajzoláshoz az Inkscape ajánlható.
A havonta megjelenő PC World magazinban további teszteket, cikkeket és elemzéseket találsz teljes verziós programok, biztonsági szoftverek és ajándék PC-játék társaságában.
