Talán kicsit túl sokat is kellett rájuk várni, de szép időzítéssel, egyszerre érkezett meg a legújabb Intel processzorcsalád és a GeForce GPU-k Super famíliája. Az új chipek nem fogyasztanak többet, ellenben sokkal erősebbek és van néhány okos trükk a tarsolyukban annak ellenére is, hogy a gyártástechnológiában egyik cég sem lépett előre. Megmutatjuk, miért érdekes a 10. generációs Intel mobil CPU és a mobil GeForce Super-széria.
Az élet 5 GHz felett
Kezdjük a gamer laptopok szívével, a processzorral. Itt az AMD éppen a napokban villantott egy igazán emlékezeteset, a 4000-es Ryzen széria nagyon erősre sikeredett. Az Intel erre a Comet Lake-H családdal válaszol, amely 10. Generációs Core mobil processzor. A hivatalos dián, amit nem nagyon találni az nem más, mint a keserű valóság: ez bizony továbbra is 14 nm-es chip, nem léphetünk végre 10 nm-re (vagy 7, esetleg 5 nm-re). De ez már nagyon nem ugyanaz a 14 nm, mint a Skylake idején, az Intel váltig állítja, hogy rengeteget javított a gyártáson és a finomhangolást is tökélyre fejlesztette. Mondjuk erre volt is 5 éve...
De van más módja is a számítási teljesítmény növelésének, ez pedig például a magok számának növelése. A Comet Lake-H esetében a Core i9-10980HK 8 magos, 16 programszálat futtat párhuzamosan és a 2,4 GHz-es alapórajelről, ha kell, 5,3 GHz-ig tud felgyorsulni - egyszálas terhelésnél. A TDP mindeközben maradt 45 W.
Készült Core i7-csapat is, ahol 8- és 6-magos modelleket kapunk (egyedül az i7-10875H a nyolcmagos), illetve a 4-magos Core i5-ök sem maradtak le. A duplacsatornás DDR4-vezérlő DDR4-2933 modulokkal képes megküzdeni, a Core i9 pedig szabadszorzós, így, ha kedved tartja, tuningolhatod is csúcs gamerlaptopodat.
Nem csak órajelemelés: GeForce-ok Super-fokozaton
Ha a CPU a gamergép szíve, akkor a GPU a lelke: itt pedig az Nvidia szállítja az újdonságot. Az asztali sikerek után a megerősített, Turing-alapú chipek a mobil PC-k világába is berobbannak. Kezdjük a szomorúbb oldallal: itt is marad a gyártástechnológia, nem lép előre egyelőre az Nvidia, azonban a gyártás hatékonysága ettől még javult, ami azt jelenti, hogy a fogyasztást+melegedést sikerült lejjebb szorítani, így van hely az erősítésre.
Az alapokat továbbra is a Turing microarchitektúra adja, a Super-jelzőt pedig RTX vonalon a 2080, 2070 és a 2060 is megkapja - akárcsak asztali környezetben. Az alábbi kép abszolút beszédes, de azért a fontosabb részeket emeljük is ki. A CUDA magok (shaderek) száma mindhárom esetben nő, ami már önmagában jelentős gyorsulást eredményez. Az RTX 2080 Super és RTX 2070 Super már így is a felső határát feszegette a notebook-méretben kivitelezhető hűtéseknek, ezért itt sajnos kicsit csökkenteni kellett cserébe az alapórajelet és a Boost órajelet is, ahogy a memóriaórajelek sem nőttek.
A Super-kiadás igazi nyertese a Mobile RTX 2060 Super lett. Itt 1920-ról 2176-ra nőtt a CUDA shaderek száma, emellett jelentősen, 345 MHz-cel nőtt az alapórajel és 285 MHz-cel a Boost órajel is. A memóriát szintén nem hagyta érintetlenül az Nvidia, 6-ról 8 GB-ra pumpálta fel a kapacitást. Ennek egyértelmű oka az, hogy a GTX 16-os GPU-k már igencsak a fejére nőttek a legkisebb RTX-nek, hiszen ezeknél is érkezik Super és Ti változat. (Cikkünk még a hivatalos bejelentés előtt megkapott dokumentációk alapján készült, ahol érdekes módon az egyik táblázatban az RTX 2060 Super nem szerepel, de amint választ kapunk erre a kavarodásra, frissítjük cikkünket.)
A Max-Q technológia is szintet lép, méghozzá több, fontos területen is. A dinamikus Boost órajelszabályzáson sokat javítottak (lásd alább), emellett pedig megjelent végre az alacsonyabb feszültségen működő LoVo-GDDR6. Az iGPU/GPU átkapcsolásáért felelős Optimus technológián is javítottak (ez az akkumulátoros üzemidő meghosszabbításában játszik fontos szerepet), és immáron az átkapcsolás ellenére is megmaradhat a G-Sync-támogatása.
A Max-Q Dynamic Boost egy speciális technológia, amely a CPU és a GPU órajeleivel, illetve feszültségszintjeivel együtt is képes játszani. Lényege, hogy a megadott maximális fogyasztási és hőtermelési határon belül maradva terheléstől függően vagy a GPU-t, vagy a CPU-t részesíti előnyben, ennek ad extra tartalékot a további gyorsulásra, órajelemelésre. Az alábbi ábra egészen beszédes.
Az Nvidia marketinggépezete azonban nem érte be pusztán a száraz technológiai paraméterekkel és új elnevezésekkel. A DLSS 2.0 is előtérbe került a bejelentés során, amellyel némi skálázási+újraélesítési trükk segítségével már közép-felsőkategóriás GPU-val is elérhető az élvezhető 4K-felbontás (de legalábbis javul a sebesség, a képminőség és vagy a fogyasztás is).
Gyors átmenet
Mindkét chip kritikusan fontos a gamer notebookok szempontjából, ugyanis alapvetően határozzák meg egy laptop teljesítményét. A váltással egyértelműen javulni fog minden téren a notebookok teljesítménye, legyen szó akár grafikai vagy általános számításokról. Utóbbinál főként a több mag hoz majd előrelépést, bár az Intel az egyéb finomhangolásoktól is sokat remél.
Az igazán jó hír nekünk, felhasználóknak, hogy mindkét chip könnyedén cserélhető már meglévő laptop-dizájnokban, tehát a PC-gyártóknak nincs más dolguk, mint a régebbi chipek helyett az újabbakat alkalmazni - nem kell az alapoktól újratervezni a gamer notebookok alaplapjait.
Kíváncsi vagy, milyen új notebookok érkeznek az új chipekre építve? Ebben a cikkben mutatunk néhány igazán durva modellt, egy forradalmi újdonságot és néhány ésszerű, megfizethető, de azért vagány gamernotebookot is.
