A különböző elektronikai termékekbe készülő chipek döntő többsége szilíciumból készül. Ennek valójában nem az az oka, hogy ez a legalkalmasabb a feladatra, hiszen léteznek jobb tulajdonságokkal rendelkező anyagok, a szilícium azonban hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre, ennek köszönhetően pedig olcsón előállíthatóak a termékek. A kutatók azonban régóta dolgoznak olyan ötvözetek vagy vegyületek előállításán, amelyek hasonló vagy jobb elektromos és termikus tulajdonsággal rendelkeznek.
Az MIT kutatói nemrég a Science magazinban közöltek kutatási eredményeket egy régóta vizsgált anyag, a köbös bór-arzenid kapcsán. A vegyület elektronáteresztő képessége felveszi a versenyt a szílíciuméval, hővezetőként azonban messze túlszárnyalja azt. Ha mindez nem lenne elég, a köbös bór-arzenidben nemcsak az elektronok, hanem az elektronlyukak is nagyobb fokú mozgékonyságra képesek. A félvezetők ugyanis nemcsak a szabad elektronokon keresztül vezetik az áramot: amikor egy elektron elmozdul, akkor a korábbi helyén egy pozitív töltésű lyuk marad hátra, ami vonzza a körülötte lévő elektronokat, ezért a félvezetők esetében a lyukak is fontos szerepet töltenek be az elektromosság zavartalan áramlása szempontjából.
A kutatók már 2013-ban is kísérleteztek az anyaggal, azt feltételezve, hogy akár a gyémántnál is jobb hővezető lehet. A legfrissebb eredmények ezt a feltételezést nem igazolták, a köbös bór-arzenid "csak" a harmadik helyre fért be, de így is tízszer nagyobb a hővezető képessége, mint a szilíciumnak.
Azonban mielőtt mindenki kihajítaná a fiókban tartott hűtőpasztát ezekre a processzorokra várva, sajnos nem minden bór-arzenid, ami fénylik: az anyagot eddig kizárólag laboratóriumi körülmények között sikerült előállítani, nagyon kis mennyiségben, egyenetlen szerkezettel, így a tömeggyártás még odébb van. Feltéve, hogy egyáltalán sikerül eljutni odáig.