Sorozatosak a tiltakozások George Floyd halála óta, és miközben a békés tüntetők jogos problémákra hívják fel a figyelmet, addig a kialakult helyzetet sokan igyekeznek kihasználni. A bűnözők rombolnak, fosztogatnak, zavargásokat és harcokat szítanak, de más felek is vannak, akik egyéb módokon kívánnak visszaélni a szituációval. Emellett pedig sokan vannak azok is, akik túlzó következtetésekig és véleményekig mennek el. Ha a tech szektorban maradunk, sokan például felháborodtak azon, hogy a Chrome böngészőben megszűnik az úgynevezett blacklist - ez részben szolidaritási okokból történik, de részben azért, mert vannak, akik már a fekete és a fehér szavaknak, színeknek önmagában is kifejezett rasszista jelentést tulajdonítanak, valamint azoknak is, akik ezeket használják. Ettől az egyre jobban feszülő helyzettől pedig az IBM is tart.
Az IBM többek között a mostani helyzetre tekintettel úgy döntött, hogy végleg leszámol az arcfelismerő technológiával, annak támogatásával, fejlesztésével, használatával, kutatásával, és elemzésre alkalmas szoftvert sem kínál többé. A cég ügyvezetője szerint ez a fajta azonosítás erősítheti a faji alapú megkülönböztetést, ők pedig elleneznek minden olyan technológiát, ami a tömegek megfigyelésére, faji profilozásra, alapvető emberi- és szabadságjogok megsértésére alkalmas, vagy bármi másra, ami ellentétes a cég értékeivel, a bizalom és átláthatóság kérdésével.
Miközben egyre több helyen szabályoznák az arcfelismerés használatát, addig a gyakorlatban egyre több helyen alkalmazzák, így már reptereken, bevásárlóközpontokban és egyéb nyilvános, forgalmas helyeken is. Az IBM szerint itt az ideje nemzeti párbeszédet kezdeni arról, hogy a hatóságok használjanak-e arcfelismerő technológiát, és ha igen, hogyan.