Aki visszautasítja a bitcoint vagy más kriptovalutát, az gyakran azzal érvel, hogy azt bűnözők használják illegális ügyletekhez. A jelek szerint azonban a bűnözők többé nem bíznak a bitcoinban, az ugyanis nem védi őket eléggé.
Mivel a bányászat és a kriptovaluták őrült fokozatra kapcsoltak, a hatóságok és a különböző szervezetek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak ezekre, és igyekeznek szigorúbb szabályozások alá vonni a digitális pénzeket. A megkérdőjelezhető tevékenységeket folytató emberek ennek nyomán aztán más kriptovalutára kezdtek el áttérni: nem érdekük, hogy a tárcák és a tranzakciók azonosíthatóak legyenek. Az Europol például már korábban kiadott olyan protokollokat, amelyek segítségével monitorozni lehet a bitcoint használó embereket.
A bűnözők ezért kevésbé átlátható rendszert kerestek. Az új kedvencük a Monero lett, amely arról is ismert, hogy a böngészőkön keresztül, a gyanútlan felhasználók gépein bányásszák. A Monerót eleve a magánszférát szem előtt tartva fejlesztették, és nem csak a fogadó címét titkosítja, de hamis címeket is generál, elfedi az igazi feladót és a tranzakció összegét is. A Comae Technologies biztonsági cég szerint éppen ezért a zsarolóvírus-támadásokban ezt használják a leginkább.
A gyanús tevékenységekből származó kriptovaluták azonosítására szakosodott szoftverek mindezek miatt nagyon kockázatosként jelölnek meg minden Moneroval kapcsolatos műveletet. A Monero és a pénzmosás sok körben ugyanazt jelenti - a bitcoinnál ez az arány csak 10 százalékos most.
Mindezek után aztán nem meglepő, hogy a Monero 2017 utolsó hónapjaiban messze túlszárnyalta a többi kriptovalutát, és az értéke megnégyszereződött.