2013: DJI Phantom és a drónok harca
Talán a leginkább vegyes megítélésű tech-kategória az elmúlt tíz évben a drónoké. A légies és apró repülő szerkezetek alapvetően zseniálisak, hiszen távolról vezérelhetőek, és egy csomó feladatra kiválóak, akár profi filmes megoldásokat adnak egyéni felhasználók kezébe, és manapság már éles kísérletek vannak arra is, hogy futárként, áruszállításra is használják őket. De közben ne feledkezzünk el arról, mennyi kérdést felvetettek a kis bizzegő repcsik onnantól kezdve, hogy így simán átkukkolhattunk a szomszéd kertjébe vagy akár a felső szomszéd ablakán át, és a professzionális repülés biztonságát is egyre több esetben nehezítik meg az amatőrök által mindenfelé küldözgetett műszúnyogok.
2014: Apple Watch és a csuklón hordott gépek
Bár az ellendrukkerek biztosak voltak benne, hogy az elsőre valóban kissé szokatlan kinézetű első Apple Watch megbukik, mégis sikeres lett. Nem rögtön persze, ehhez kellett egyrészt az, hogy minél tovább bírja az apró eszközök akkuja, hiszen mégis ki a fene akarja az óráját is naponta töltőre dugni. Aztán kellett egyre több funkció, amelyekkel manapság már hordozható egészségügyi központ, GPS, bizonsági eszköz és személyi edző is lehet egy okosóra. Meg az, hogy főképp az eSIM-nek köszönhetően akár tényleg okostelefon nélkül is használható, teljes értékű eszköz lehessen belőle, mint amire annak idején a Knight Riderben bámultunk a színészgéniusz David Hasselhoff csuklóján. Időközben elvált egymástól a drágább, sokfunkciós okosórák és az olcsóbb fitneszpántok termékvonala, és ugyan még mindig nem az okosóra-bizniszből lehet azonnal meggazdagodni, tehát nem lett belőle új iPhone vagy iPod, de az üzletág köszöni, jól van, és biztosan tartogat meglepetéseket a 2020-as évekre is.
2016: AirPods, és a drót nélküli okosfülesek
Ismét egy olyan újdonság, amit sokan kinevettek a bemutatkozáskor. Jöttek a mémek arról, hogy embereknek pálcika áll ki a füléből, meg hogy mennyire veszélyes innentől lyukas csatornafedél fölött állni. Az se sokat segített az Apple AirPods bevezetésének, hogy hamar szárnyra kaptak hírek arról, mennyire környezetkárosító módon sikerült összerakni a füleseket (az apró méret miatt a bennük lévő lítiumakkukat nem lehet szétválasztani a borítástól, ha az eszközt eldobják). Végül aztán egyfajta negatív státusszszimbólumként szerepeltek jó ideig a fülpálcikák, tulajdonosaikat újgazdag hipsztereknek mutatva.
Az viszont vitathatatlan, hogy hosszabb távú hatásuk már pozitívra sikerült, hiszen az újabb verziók (és persze mások hasonló gyártmányai) már azért lettek népszerűek, mivel a vezeték nélküli zenehallgatás mellett egyszerűen kezelhető, akár hangutasításokkal vezérelhető asszisztensként is működnek.
2017: Nintendo Switch - kicsi a bors, de már megint erős
A Nintendo jó ideje teljesen más taktikát választ a játékkonzolok piacán, mint a folyamatos erőfitogtatással egymással versengő Microsoft-Sony páros. Nem száll be harmadiknak a nemesebb szervek méregetésébe, inkább új ötletekkel, formabontó megoldásokkal csábítja az újra vágyó közönséget. Ezzel nyert annak idején hatalmasat a Wii mozgásérzékelős megközelítésével, és most is ez az út járt sikerrel. A Switch ugyanis egyszerre kézikonzol és tévére köthető "nagy játék", melynek vezérlője tulajdonképpen önmaga, pontosabban a kézi kijelzőről leválasztható két oldalsó, mozgásérzékelős "pálca".
Ha pedig belevesszük a Switch diadalútjába a szintén hihetetlenül ötletes LABO kiegészítőket, amelyek a minikonzol felhasználásával kartonból hajtogatható extra kontrollerekké válnak, láthatjuk, hogy a Nintendo egyedi megközelítése már megint nyerő formulának bizonyult. Kíváncsiak leszünk, mivel rukkolnak elő a következő tíz évben, és szinte biztosnak vesszük, hogy ez valami olyasmi lesz, amit most még elképzelni sem tudunk.
2019: Google Stadia és a játékok Netflixe
Valamelyest kilóg a sorból az idei évben bejelentett játékstreaming-platform, hiszen idén még csak amolyan éles tesztüzemben indult el bizonyos területeken, tehát az alanyi jogon elért sikerét már az új évtizedben kell bizonyítania. Viszont tény, hogy ez az a technológia, amely egyértelműen jelzi: most már szép lassan tényleg minden feltétel adott ahhoz, hogy a játékok terén a helyi hardveren futtatott szoftverek mellé felzárkózhat a távoli szervereken futó, és az otthonokban telefonoktól okostévékig bármivel kezelhető stream. Sok persze a kérdőjel a késleltetéstől az üzleti modell életképességéig, de az tény, hogy már egy közepesen erős vezetékes internet vagy 4G kapcsolat is elég a Stadia élvezhető futtatásához, ha pedig tényleg beüt az 5G, a játékstreaming komoly vetélytársa lehet a gaming PC-k és izmos konzolok világának.
Most pedig jöhet a ti véleményetek: szerintetek ezek közül melyik volt a legfontosabb, melyik gyakorolta a legnagyobb hatást a világra, vagy épp rátok? Esetleg kihagytunk valamit, és nektek másvalami volt a legjobb találmány a 2010-es években a szeletelt kenyér és az angolvécé óta? Írjátok meg alul a kommentek között!
