Minden évben érdemes összegezni picit, hogy a hagyományos felépítésű PC-k piacán miképp alakul az erősorrend a videokártyák kínálatát alapul véve. Ha egy konfigurációt leginkább játékra használnak, akkor pontosan ez a komponens lesz a leggyakrabban váltott elem, illetve talán a legtöbbször gondolkodunk el azon, hogy ideje lenne egy fejlettebb tudású, nagyobb sebességre képes grafikus vezérlőre.
Az árak böngészésé során mostanság kevésbé lehet agyérgörcsöt kapni, több nagyon jó vétel várja a potenciális vásárlókat, ám aki csúcsteljesítményre vágyik, 2023-ban is vastag pénztárcával kell járnia. A Tom's Hardware legfrissebb összesítése talán nem is nekik szól, hanem sokkal inkább azok számára lehet segédanyag, akik a középkategóriából szeretnének választani, de nem igazán tudják, mi lenne a jó irány. A márkarajongást félretéve nem könnyű eldönteni, a GeForce vagy a Radeon-generációk adnak-e többet megfelelő árponton, ráadásul az Intel picike jelenléte egyeseket bátor döntésre buzdíthat; és egy ideje az látszik, hogy van egy nagyon szűk sáv, ahol a három nagy gyártó abszolút egyenrangúnak számít.
Te egyébként milyen videokártyát választanál, ha most kellene döntened? Milyen típust cserélnél le egyáltalán? Ha ezekre a kérdésekre nincs meg a válaszod, olvass tovább, és böngészd át a grafikonokat. Segítenek a döntésben!
Eltérő szempontok és célok
Nem egyszerű manapság megmutatni, hogy egy-egy új videokártya valójában mire képes. Mármint, a tesztprogramok és a játékok tesztkörökre bontott futtatása ad egyfajta képet a portékáról, azonban jelenleg két "technológiai csomag" árnyalja egyre nehezebben kivehető a tiszta képet. A Ray-tracingről évek óta tudjuk, hogy csak bizonyos, effektszintű megjelenítési lehetőségekre képes, legalábbis a játékfejlesztői oldal hirtelen nem lépett óriásit előre a grafikai leképezést tekintve, és a hagyományos raszterizáció dominál a vizuális hatás megteremtésében. Az Nvidia türelmesen és tudatosan építgeti az ehhez köthető kommunikációt, három RTX-generációval később pedig ott tartunk, hogy a Cyberpunk 2077 képes ebből megmutatni valamennyit.
De nem minden RTX-kártyán ugyanúgy és ugyanazt, ráadásul kvázi kötött tudásnak számít, a Radeonok nemcsak képi világban, hanem sebességben sem tudják hozni a GeForce-ok szintjét. Az RDNA2 és RDNA3-architektúrák részeként kialakított RT-egységek jóval alacsonyabb hatásfokkal működnek, a jelenlegi játékok ray-tracing effektjeit tekintve alaposan lemaradnak a versenytársakhoz képest. A képfelskálázás, illetve az ehhez köthető képkockagenerálási funkciók kiküszöbölheti a sebességbeli hiányosságokat, ám ezekkel az erősorrend ismét felborul, és amikor már azt hitted, megvan a tuti vétel, a kiszemelt VGA hirtelen több helyezésnyit hátraesik a sorban.
Mi alapján érdemes akkor választani? Egyre nagyobb szerepet kap a felhasználói oldal, avagy Te magad, és olyan egyszerű kérdésekre kell inkább válaszolnod, hogy milyen játékokkal játszol, és egyáltalán ott akarsz-e lenni minden játékmegjelenéskor, mint Day 0-játékos.
GeForce-uralom, de nem mindenhol
Kezdjük talán a legegyszerűbb összehasonlítási alappal, a ray-tracinggel. A teljesítménytesztek alapján nincs különösebb meglepetés, az RTX40-sorozatú VGA-k toronymagasan vezetik a listát, a Radeon RTX 7900 XTX hirtelen már csak az RTX 4070 Ti-vel versenyez, a 20 GB-nyi VRAM-szerelt RX 7900 XT pedig ennek normál kiadásával teljesít egy szinten. Az RTX30-as széria is jól tartja magát, sőt, akinek még RTX 2080-as videokártyája van, szintén nem panaszkodhat. A Cyberpunk 2077 rajongói számára egyértelmű az irány, nekik az RTX-kínálatból kell választaniuk.
De ez csak egy játék, és ha a kevésbé grandiózus effekteket kikapcsolgatod, akkor hirtelen megérkeznek a versenybe a Radeonok. Nemcsak az aktuális generáció, hanem az RX6000-es széria is, akár még az RX6600 is, ami ár-érték arányban igen jó ajánlat az alsó-középkategóriában. Feljebb pedig kiegyenlítődnek az erőviszonyok, jóval vegyesebb a kép, és annyiban megváltozik a csúcskategória értékelése is, hogy a míg egy RTX 4090 inkább 700 ezer forintos vétel, addig egy RX 7900 XTX-et már 450 ezer forint környékén is hazavihetsz. Az akár 300 ezres különbség pedig rengeteg, pont egy csúcsprocesszor vagy egy középszintű CPU és alaplap duó árcéduláján szereplő összeg.
Lejjebb haladva sem szűnik az ár-érték arányon alapuló "háború", tisztán látszik, hogy az AMD ray-tracingtől mentesen lőtte be egyes kártyáinak az árszintjét, és ettől csak izgalmasabb lett a középkategória. Ebbe a patikamérlegen mért portfólióba zavar bele itt-ott az Intel az Arc A750-nel és A770-nel, előbbi akár már 110 ezer forintért is elérhető; nem lehet csak egy legyintéssel elintézni ezeket. Különösen igaz ez akkor, ha újra előkerül a ray-tracing, amire sokkal jobban reagál az Alchemist architkúra annál, amit a Radeonokkal tapasztalhatsz. A meghajtóprogramok folyamatosan fejlődnek, a 8 vagy 16 GB-os VRAM-kapacitás időtállónak tűnik; már csak arra a bátor döntést kell meghoznod.
DLSS vagy FSR vagy XeSS?
A gyártók nagyon szeretik ezeket, a játékosokat viszont ennél jobban kevés dolog zavart, legyen akár szó konkrét játékbeli élményről vagy összehasonlíthatóságról. A Tom's Hardware csapata sem kertel, a különféle technológiák elterjedtségét alapul véve a DLSS-nek egyértelmű a fölénye, az AMD FSR-je próbál zárkózni, míg az Intel megoldása ismert a legkevésbé. A képminőséget és sebességet figyelembe véve azonban változik a sorrend, az Nvidia még így is vezeti a listát, az Intel megoldása azonban sok esetben jobb képi megjelenítést produkál az AMD csomagjánál. Ráadásul a játék különböző verziókat támogatnak ezekből, és nem biztos, hogy ezt mindenki tudja és/vagy akarja követni.
A Cyberpunk 2077 mutatja a DLSS jövőjét, ez tiszta; az FSR kapcsán azonban egy kissé köhögős megjelenéssel érkezett meg a harmadik főverzió, aminek natív támogatása egyelőre két játékban érhető el, egyébként a meghajtóprogramból elérhető HYPR-X kapcsolja pl. a Motion Fluid Frames-t, kisebb-nagyobb sikerrel. Az FSR 2 szintén nem érhető el az összes "FSR-támogatott" programban, míg az XeSS fejlesztői "népszerűségét" egyelőre az ARC-videokártyák alacsony elterjedtsége fogja vissza; itt-ott találkozhatsz vele, de ha nem Intel VGA-d van, akkor vélhetően nem ezt fogod bekapcsolni a magasabb képkockaszám eléréséhez.
Mi legyen akkor ezekkel? Ismét csak a játékok oldaláról kellene ezt is nézni, avagy, melyek azok a címek, amik teljesen elragadtak és várhatóan játszani is fogsz velük a jövőben. Amelyikben mindhárom technológia elérhető, nyert ügyed van, egyik-másik kapcsán pedig a tesztekben látható sebességfölény vagy jobb képminőség dönthet.
Türelem VGA-t terem
Szánj egy kis időt a lista átnézésére, böngészd a grafikonokat, mert segíthetnek eldönteni, hogy melyik videokártya lehet a legjobb döntés. Elképzelhető, hogy kompromisszumot kell kötnöd, de ezt legalább úgy teheted meg, hogy pontos képet kapsz az erőviszonyokról. Nem kell mindig a csúcsot vásárolni, csak az általad elvárt játékélménynek próbálj megfelelni, ne mások 3DMark-pontjainak.
