Az összehasonlító tesztekről sokan sokféleképpen vélekednek. Van, aki szerint mind a mai napig egy hasznos formátum, hiszen azonnal megmutatja a tudás- és egyéb érték alapú különbségeket, mások szerint viszont idejétmúlt módszer, hiszen a fogyasztói preferenciák már jóval túlmutatnak a konkrét terméken vagy termékkörön. Például bármiről is van szó, csak a legalacsonyabb árcédula nyerhet, vagy épp a márkahűség oly mértéket ölt, hogy semmilyen észérv és tanács nem segít a vásárlási döntésben.
A PC-be szánt alkatrészek kapcsán további súlyosbító tényezők nehezítik a tiszta összevetést, az iparág körül mostanság igen viharossá vált gazdasági környezet és az egyes gyártói/vállalati célok teljesen eltorzítják a lényegét és lehetőségét az egésznek. Tényleg van értelme 2022-ben videokártyákat összehasonlítani? Hiszen már a Covid-időszak előtt megindult a végfelhasználói árak irreális növekedése, nem új a jelenség, már-már hozzászokhattunk. De, mégis… minden egyes új generáció vagy termékcsalád megjelenésekor ott motoszkál bennünk is a kíváncsiság, hogy ha választanunk kellene, melyik szereplőre voksolnánk.
Nos, e tesztünk nem ezt a kíváncsiságunkat fogja maximálisan kielégíteni, cserébe tökéletes képet fest arról, mi is a gond azzal, ha egyes gyártók éveken keresztül kapnak ilyen-olyan "okot" arra, hogy széttegyék a kezüket, és elmondhassák: "mi tényleg szeretnénk, de nem tudunk, nincs lehetőségünk."
Emlékszel még arra, amikor az Nvidia szabadkozott, és számtalan formában és kommunikációs csatornán keresztül hirdette az igét, mennyire fontosak a PC-s játékosok? Azóta a hiány ellenére is sok chip legördült a gyártószalagokról, de valahogy nem érezzük ezt a mérhetetlen és őszintének tűnő szeretetet. Lehetséges, hogy cikkünk két szereplője épp abban versenyez, kit utálhatunk jobban?
A középkategóriás pofon
A csúcskártyákat sújtó extrém áremelkedések (pontosabban extrém árrések a kereskedelmi láncban) sokak emlékezetében megmaradtak, bár olykor némi javulásnak örülhetett az upgrade-re kiéhezett játékos, az általános helyzet cseppet sem javult. Emiatt pedig a megszokottnál nagyobb reflektorfény derült a középkategóriára, ami bár ugyanúgy irreális árcédulákat kaphat, ezen árszint mégis sokkal lejjebb van, és megnyithatja az utat a tovább várni nem tudó felhasználók számára. Az Nvidia a nagy RTX-hadjáratban ugyan kifelejtette a 20-as széria igazi közép és alsó-közép részét, de később az ígéretét betartva bejelentette az RTX 30-as család 50-es utótaggal ellátott modelljeit. Az élesebb versenyt adó notebookpiac kapta meg az első verziókat, ám nem sokkal később az egyik asztali variáns megjelenése is valóssággá vált.
Az RTX 3050 adataiban igazából nincs semmi kivetnivaló, viszont a Radeonokat összenézve úgy kell keresni, miben lépett előre az RX 6500 XT.
Az RTX 3050 első és második látásra is szépen beilleszkedik az Ampere architektúrára épülő termékkörbe, tudja mindazt, amit a nagyok, csak jóval szerényebb hardveres képességek mellett, itt-ott talán túlzottan rákoncentrálva a költségcsökkentett gyártásra. Egy szereplő tehát kipipálva, már csak az volt a nagy kérdés, hogy az igen hatékony működésre képes RDNA2 architektúrával milyen válaszra készül az AMD. És itt most picit megállunk, mert azt gondoltuk, hogy könnyebb lesz megtalálni az RTX3050 közvetlen ellenfelét. A valóság azonban kacifántos utakra navigált minket, mert nevezéktan szerint az egészen friss RX 6500 XT lesz a méltó ellenfél, ám a specifikációk terén, egyes pontokon igen nagy a különbség. Emiatt pedig egyet mindenképp érdemes lenne feljebb lépni a Radeon lépcsőn, az RX 6600-aknál viszont az árazás miatt csúszik el az összehasonlítás; a februári végfelhasználói árak alapján bizonyos RTX 3050-ek akár ötvenezer forinttal kevesebbért is a miénk lehetnek.
Grafikus lapka az RTX 3060-ról és hiányzó memória modulok a NYÁK-lapon. Hamarosan jön az "igazi" RTX 3050 a GA107-es GPU-val.
Kizárólag az árcédulák alapján szinte lehetetlen az összehasonlítás, a beszerzési források változása, az árfolyammozgások és egyéb gazdasági tényezők miatt a 200 ezer forintos kategóriában is óriási eltérésekkel szembesülhetünk. Mi marad akkor logikus célként? Ha ezt a sok zavaró tényezőt lehámozzuk, akkor a végén már csak egy kérdést érdemes feltenni: mivel lehet most a "legolcsóbban" megúszni a PC-fejlesztést, hogy amellett a legújabb technológiákat is megkapjam?
Nincs más, ebből kell főzni
A két, legutóbb bemutatott modell az Nvidia istállójából az RTX 3050 (csak így simán, Ti jelzés nélkül), míg a vörösök az RX 6500 XT-t nevezték be újdonságként 2022 első negyedévére. Ahogy már említettük pár sorral feljebb, nem feltétlenül reális ez az összehasonlítás, de mégis ad egyfajta támpontot arra nézve, hogy miből lehet válogatni, ha a legkisebb VGA-porontyot válasszuk a ray-tracing alomból.
A tesztünkre beérkezett kártyák már ránézésére is egészen mások. Az ASUS üdvöskéje igazi nagy fenevadnak akar látszani a háromventilátoros hűtésével, a hőfokokkal biztosan nem lesz gond, és a három légkavaró ellenére a csendes működés is garantált. Akik jobban ismerik a gyártó kínálatát, vélhetően azt fogják mondani, hogy ez egy RTX 3060-as "készlet", avagy az ASUS a nyomtatott áramkör mellett a hűtést is átvette a közvetlen testvérmodelltől.
Akár felsőkategóriás példány is lehetne; a ROG STRIX kivitelű, gyárilag emelt GPU-órajellel megjelenő RTX 3050 hűtésének 5 hőcsöve és 3 ventilátora gondoskodik a hűs működésről.
Ezzel szemben a Gigabyte RX 6500 XT-je egy aprócska példány, tényleg azt érezni, mintha eggyel lejjebb lévő kategóriából érkezne, ráadásul a dobozra írt 4 GB videomemória még mindig megszokhatatlanul sokkoló adat. Elvileg 4 GB VRAM elég kell, hogy legyen napjaink népszerű játékainak 1080p felbontáson történő futtatására; legalábbis ezt állítja/állította az AMD. A valóság természetesen ennél jóval "szürkébb", de nemcsak ez a paraméter borzolja a játékosok kedélyeit. A Navi 24-es lapka ugyanis egy, az alfától az omegáig értendő, kis költségvetésű projekt. Avagy a hozzá tartozó nyomtatott áramkörnél is az egyszerűség és a könnyű gyárthatóság a kitűzött cél, a memóriabusz csupán 64 bites (!), ezáltal pedig a felszerelt hűtőbordákból is a kevésbé összetett verziókat fogjuk viszontlátni.
Jóval szerényebb a kiépítés, de nem is kell több a miniatűr Navi 24-es lapkához. A két hőcsőre épített borda és a ventilátorduó elegendő ebben a kategóriában.
Tulajdonképpen egy igazi hardveres/szoftveres finomhangolási fesztivált indíthatunk az otthonunkban, hiszen a Radeonnál figyelni kell a VRAM-használatra és a x4-es PCIe-sávkiosztásra, míg a GeForce esetében a DLSS siethet a segítségünkre, ha nagyobb képkockasebességekre vágyunk.
Amikor elfogy a vas
Kétségtelenül az utóbbi a könnyebb feladat, mert bár az RTX 3050-es esetében sem kapjuk meg a teljes, x16-os PCIe-csatornát, az x8-as kiépítés még PCIe 2.0-s szabványt támogató alaplapoknál sem okoz észrevehető teljesítményhiányt. A DLSS támogatása pedig egyre több játékban valósul meg, nem is oly rég bővült tovább a technológia, és képessé vált az egyre finomabb élesítésre és felbontáskonverzióra.
A teszteket Full HD felbontáson, a játékok által felkínálat legmagasabb minőségi beállításokkal futtatuk. A ray-tracing és DLSS/FSR funkciókat nem engedélyeztük. Tesztkonfiguráció: Intel Core i9-11900K, 16 GB DDR4-3600 MHz RAM és ASUS PRIME Z590-A alaplap.
Az RX 6500-nál viszont azonnal látni, hogy valami nem stimmel, az első jelek egyike a nehézkes 1080p-s teljesítmény, bizonyos játékokban már ezen a felbontáson gondot okoz a folytonos játékmenet magas grafikai részletesség mellett. A sugárkövetéses opciók ugyan elérhetők a modern architektúrának köszönhetően, de inkább ne kapcsoljuk be ezeket, ha tényleg játszani szeretnénk. A 4 GB VRAM még úgy sem alkalmas némi élsimítás használatára, hogy a GPU rendelkezik 16 MB-nyi Infinity Cache gyorsítótárral; egyszerűen kevés ez a memória a 2022-es játékosigényekhez.
A régebbi játékokban természetesen rendben lehet a sebesség, de akik épp upgrade-elnének egy korábbi generációról, vélhetően azokkal a címeket is szeretnék kipróbálni, amik épp most tarolják le a játékos közösségeket a sikerüknek köszönhetően. A Radeon kártyánál ráadásul nincs meg a mentőöv, mint a GeForce-nál, az AMD FSR technológiáját jóval kevesebb szoftver támogatja, továbbá úgy tűnik, hogy annak implementálását nem mindenki végzi el a lehető legnagyobb gondossággal.
Zöld vagy piros?
Tesztünk konklúziója ezúttal nem a megszokott válaszokat adja. Bár e tesztben két, rivális gyártó termékeit, fejlesztéseit mutatjuk be, a tényleges választás nem kettejük között dől el. Az Nvidia megoldása önmagában nem egy rossz kártya, a GPU passzol a vállalati termékskálához és a vásárlói igényekhez, a valós végfelhasználói ár pedig a körülmények áldozatává tesz minket és a kártyát is. A 8 GB-nyi fedélzeti memória jó döntés volt a gyártó részéről, ugyanakkor a ROG Strixhez hasonló monstrumokat egy picit túlzásnak érezzük. A legfrissebb hírek szerint az asztali változat is megkapja hamarosan a notebookokba tervezett GA107-es grafikus lapkát (a kártya jelenleg az RTX 3060-on használt GA106-ra épül), ami elsősorban jobb fogyasztási paraméterekkel rendelkezik, ezáltal pedig egyszerűbb felépítésű kiadásokkal készülhetnek a partnergyártók.
Ha épp nem a legújabb platformra épül a PC-nk, akkor érezhető negatív hatása lesz az RX 6500 XT x4-es PCIe-sávkiosztásának. Már 3.0-s szabványnál is akár 20-30%-kal eshet az fps-szám.
Az AMD taktikáját azonban szívesen elfelejtenénk; ha csak nem az volt a cél, hogy picit visszatekintsünk a 8 GB memóriával szerelt RX580/590 párosra vagy az előző, Navi14-es RX 5500 XT-re. Utóbbinál még minden rendben volt, ugyan nem volt egy kiemelkedő alkotás, de megvolt a helye és a szerepe az alsó-középkategóriában. Az RX 6500 XT terveiről azonban túl sok minden lett kihúzva a mennyiségi gyárthatóság miatt. Ami ugyanis a notebookokban elegendő (a Navi 24 ide született meg elsőként), annak az asztali PC-k frontján jóval többet kell megengedni. Több memóriát, szélesebb memóriabuszt és legalább x8-as PCIe-sávkiosztást, hogy esélyünk legyen a folyamatos FHD-s átlag képkockasebességre és a QHD felbontású játékélményekre. Az RTX 3050 sem lesz ajánlott vétel a 240 ezer Ft-os árcédulája láttán (a ROG STRIX-nél szerényebb kiadások ára a 200 ezer Ft-os határon mozog), de az RX 6500 esetében a 100 ezer Ft körüli ársávot is soknak tartjuk.
Hogy mi marad így azoknak, akik azt hitték, végre váltani tudnak az 6-8 éves, netán öregebb videokártyájukról? Nos, továbbra is csak a várakozás, mert nagyon úgy néz ki, hogy még mindig csak az áresésekből adódó lehetőségeket kell figyelni, nem pedig a konkrét kártyák tudását és márkáját.
