Minimális hírveréssel, referenciamodell nélkül, a tesztelők kellő informálását mellőzve dobta piacra április végén új videochipjét az Nvidia. A GTX 1650 az eddigi legkisebb, Turing-alapokra épített videokártya, amelynek ára mellett rendkívül alacsony fogyasztása hivatott elcsábítani a gamereket.
Mikor azonban - késve - megérkezett az első GTX 1650 videokártya tesztlaborunkba, szomorúan tapasztaltuk, hogy nemhogy támogatás, még driver sincsen a kártyához. A bejelentés után nagyjából még 2 órát kellett várni, hogy végre indíthassuk az első játékokat az új GeForce-on, ami talán még az RTX 2080 Ti-nél is nehezebb feladatot kapott: meg kell vernie a Radeon RX 570-et.
Ez bizony túl kevés
Ehhez az Nvidia a már bejáratott Turing alapokat hívta segítségül, ám az olcsó kártyánál a költségek alacsonyan tartása végett nem lehetett megoldás az, hogy nagyobb chipben tiltanak le komplett shader egységeket. Új chip készült hát TU117-es jelzéssel, amely természetesen fejlett és a megszokott, 12 nm-es gyártástechnológiával készül. Az eredmény egy egészen apró chip, amelynek egyik legfontosabb erénye, hogy a komplett kártyával együtt is sikerült 75 watt alatt tartani a fogyasztását. Ez azt jelenti, hogy a GTX 1650-esek számára nem feltétlenül szükséges extra tápcsatlakozó, emellett a hőtermelés is rendkívül alacsony, vagyis a hűtést sem kell túlkomplikálni. Persze a gyári tuning, a csendes üzem és a dizájnos külső ezt keresztül húzhatja, de ez már a kártyagyártó partnerek egyéni döntése.
Az apró chip tehát keveset kér, ami manapság nagyon fontos, a gond azonban az, hogy cserébe keveset is ad. A mindösszesen 896 CUDA shader édeskevés, ahogy az 56 textúrázó és 32 RoP is halvány a mai mezőnyben. A mérnökök a memóriánál sem álmodtak merészet, sőt, a gyenge chiphez igazították a rendszert, így történt, hogy a 4 GB-nyi GDDR5 VRAM mindössze 128 bit széles buszon kapcsolódik. Ez a sávszélesség ma már kevés, pláne élsimítás és speciális effektek esetén. A szolgáltatások közül az RTX-extrák (Tensor és RT magok) hiányoznak, ellenben - ahogy azt mindenki biztosra vette - legalább a fejlett, új generációs hardveres videodekódolás és a többkijelzős megjelenítés elérhetők itt is. Nos, mindenféle hírverés nélkül, a tesztelők értesítésének teljes kihagyásával kiderült, hogy a Turingokban olyan jónak tartott NVENC hardveres videómodul teljesen hiányzik a TU117-ből! Ez azt jelenti, hogy a régebbi, Volta-ban bemutatott kódolót kapta meg a kicsi Turing, ami kb. 15%-kal rosszabb teljesítményű, mint a Turing-féle változat. Ez azt jelenti, hogy streamelők számára a GeForce GTX 1660 alulról az első kártya, amire érdemes beruházniuk.
Gigabyte GeForce GTX 1650 Gaming OC 4G
A Gigabyte Gaming OC kiadása egy kicsit többet kínál, mint az alapmodellek. A gyártó nem elégedett meg az Nvidia ajánlásával és az órajelet alaposan feltornázta. A GPU Boost órajele 1665 helyett 1815 MHz lett, így indokolt volt az extra, 6-tűs tápcsatlakozó mellékelése. És ha már extra tápellátást kapott a kártya, a power limitet is kitolta a Gigabyte egészen 140 százalékig, ami egészen magasnak számít manapság. A Micron chipekből felépített videomemória órajelét sajnos nem növelte gyárilag.
A WindForce 2X hűtés már jól ismert nagyobb VGA kártyákról is, itt azonban szinte indokolatlanul túlméretezettnek számít. Nagyon hasznos a félpasszív ventilátorvezérlés, így a hűtés szinte teljesen néma és legtöbbször teljesen passzív is. Az RGB Fusion 2.0 világítás is elérhető a Gaming OC-vel, azonban látványos fényjátékot senki ne várjon: csupán a kártya élén található Gigabyte-logó világítását állíthatod be.
A Gigabyte-ot dicséret illeti: a duplaventilátoros hűtés még a Furmark stresszteszt második futtatásakor sem kapcsolt be
Első pillantásra elismerően csettintettünk, hogy bizony a hátlapi merevítőlemezt nem spórolta le a Gigabyte, azonban első tapintásra kiderült, hogy ez csupán dizájn: a műanyag lap a hűtést és a masszivitást egyáltalán nem segíti, nem is néz ki olyan jól és csupán a fizikai behatások ellen véd.
Kegyetlen konkurencia
A GeForce GTX 1650 rosszul sikerült, ezen nincs mit szépíteni. A 896 shader és a szűkös (128 GB/s) VRAM-sávszélesség nagyon kevés 2019-ben, amit jól mutat, hogy még az 1-2 éves címeknél sem sikerült az átlagos 60 fps-t elérnünk full HD felbontásban. Pedig ez a kártya full HD (1920×1080) felbontáshoz készült és jogos elvárás, hogy a játékokat átlagosan 60 fps-sel futtassa úgy, hogy 30 fps alá nem esik a teljesítmény. Ugyan megnéztünk minden játékot 4K alatt is, de az eredményeket nem érdemes feltüntetni: átlagosan 12-19 fps-t mértünk, ami játékra tökéletesen alkalmatlan. A helyzet WQHD mellett sem jobb, itt is 30 fps vagy az alatti tempót kapnál, de hát ezt a kártyát nem is erre tervezték.
De ne legyünk ilyen negatívak, nézzük a jó tulajdonságokat. Vannak előnyök is, amelyek vitathatatlanok, ám a lista szomorúan rövid, ráadásul nem minden felhasználó számára mérvadó: a fogyasztás és a hőtermelés alacsony és a GPU is fejlett.
A GeForce GTX 1650 rosszul sikerült, ezen nincs mit szépíteni.
A GTX 1650-nek egyetlen dolga volt: nyugdíjazni a Radeon RX 570-et, ami nagyon pofátlan egy videokártya. A kriptoláz kihűlésével ugyanis ennek a meglehetősen régi kártyának az ára bezuhant 50 ezer forint környékére (45 ezer forintért is lehet kapni!), miközben full HD felbontásban lazán viszi az összes játékot, sőt, a DX12-es címeknél a driver sorozatos javulásával még nőtt is teljesítménye (15-30 százalékkal jobb a GTX 1650-nél). Az RX 570 egyetlen hátránya a GTX 1650-nel szemben, hogy kb. 2x annyit fogyaszt, de ez egy gamert nem különösebben fog érdekelni: a hűtések az RX 570-eken is kellőképp hatékonyak és azért egy 500 wattos táp bőven elég egy ilyen konfiguráció számára.
De ne tévedjünk a piros térfélre: a GeForce GTX 1060 3G erősebb az új jövevénynél, miközben egy-egy akciót megcsípve olcsóbb nála. Itt azonban nem is ez a tuti vétel, hanem a GTX 1660 - hiába egyetlen szám eltérés van a névben, a teljesítmény 50-60 százalékkal jobb, ami óriási különbség, miközben az ártöbblet csupán 8-10 ezer forint.
Nincs olyan, hogy rossz VGA
De, ahogy tartja kedvenc mondásunk, nincs olyan, hogy rossz egy VGA, csupán az árazása lehet elbaltázva. Merthogy el tudunk képzelni egy olyan világot, ahol az egekig magasztaljuk a GTX 1650-et és melegen ajánljuk. Ebben a világban a GeForce GTX 1650 valahol 40 ezer forint környékén vagy alatta van (ne feledd: 45 ezer forintért RX 570-et kapsz, amihez olykor még AAA játékok is járnak!). Ez pedig az abszolút belépőszint, ahol a full HD alapértelmezett és nem gond, ha a legdurvább grafikai beállításról olykor vissza kell lépni egy-két fokozatot az új játékoknál, hogy meglegyen a stabil 30-60 fps.
Viszont amíg nem ebben az ideális világban élünk és a legolcsóbb GeForce GTX 1650 is 60 ezer forint (a legdrágább 74 ezer forint volt, amit találtunk!), addig senkinek sem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani a legkisebb Turing VGA-t.
