Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban arról, hogy vajon szükséges-e a közösségi médiafelületek üzemeltetőinek ellenőrizniük az ott közzétett posztok valóságtartalmát, vizsgálniuk azok hitelességét. A napnál is világosabb, hogy ezt maguk az érintett techvállalatok sem tudják eldönteni, mert hintapolitikát folytatva hol mellette, hol pedig ellene érvelnek.
Vegyük csak a Twitter példáját, amely hosszú évekig eltűrte, hogy Donald Trump sokszor nyilvánvaló hazugságokkal traktálja vakbuzgó követőit, aztán a koronavírussal összefüggésben tapasztalható álhírhullámra reagálva gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra szigorított. Miután a tényszerűséget kétségbe vonó jelöléssel látta el az amerikai elnök több közelmúltbeli tweetjét is, Trump cenzúrát kiáltott, majd egy szakjogászok által is erősen vitatott rendeletet adott ki, melynek célja a Facebookhoz és Twitterhez hasonló vállalatok jogi védőpajzsának felülvizsgálata.
A jelenleg érvényben lévő jogszabály ugyanis lehetővé teszi a cégek számára, hogy a saját maguk által meghatározott irányelvek alapján moderálják, vagy akár töröljék a felületeiken megjelenő tartalmakat, ugyanakkor ne kelljen felelősséget viselniük azért, ha a felhasználók olyasmit tesznek közzé, ami egyértelműen törvénybe ütközik.
Éppen ezért kritikusai úgy vélik, a törvény kibúvót jelent a platformok üzemeltetői számára, míg támogatói szerint ha felelősségre lehetne vonni ezeket a magánvállalatokat a tartalmak miatt, az öncenzúrához, és végső soron a szólásszabadság sérüléséhez vezetne.
A vitában a Twitter egyértelműen a tényellenőrzés szükségessége mellett foglalt állást, míg nem kis meglepetésre Mark Zuckerberg a minap úgy fogalmazott a Fox hírtelevíziónak adott interjúban, hogy nem a Facebook feladata elbírálni, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak a felhasználók terjesztette állítások. Örülhetnek a laposföldhívők, az oltásellenes csoportok és persze azok is, akik politikai vagy üzleti okokból terjesztenek álhíreket. Nem tartott azonban sokáig, hogy ő maga is megízlelje, mivel jár az, ha tényleg bárki bármit közzétehet és megoszthat, ugyanis gyakorlatilag egyszerre szemelte ki magának a Facebook-vezért két tréfás kedvű ausztrál portál.
A The Shovel azzal a címmel jelentetett meg hírt a főoldalán, hogy a 36 éves korában elhunyt Mark Zuckerberg szerint a közösségi oldalaknak nem kellene ellenőrizniük a bejegyzések tényszerűségét. A szerző egyébként a koronavírust nevezi meg a halál okaként, továbbá arról is beszámol, hogy Adolf Hitler volt a néhai milliárdos példaképeinek egyike. Hasonló szellemben született a The Chaser posztja, amely címében gyermekmolesztálónak nevezi Zuckerberget. A tények (mint a Twittert vezető Jack Dorsey kritizálása) felelevenítése mellett olyan szellemességek várják az olvasót, mint hogy a Facebook alapítója előszeretettel ken mogyoróvajat a falra, hogy aztán mezítelenre vetkőzve lenyalogathassa, szabadidejében elveszi a gyerekektől az édességet, a pincéjében láncra verve tart egy nőt, továbbá képtelen betelni a kecskevizelettel. Ha csak tehetné, mindig azt inná. És persze mindkét álhír virálissá vált, miután felkapta őket az internet népe, úgy terjednek a közösségi oldalakon, mintha nem lenne holnap.
Mellesleg tudtátok, hogy Zuckerberg egy intelligens hüllőfaj tagja? Csak figyeljétek meg a szemét, azt az egyértelműen nem emberi, hátborzongatóan jéghideg tekintetét.
