Komoly diadalt aratott 2020. december 16-án a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), ezen a napon tért ugyanis vissza a Földre a Csang-o-5 holdszonda, 1976 óta az első talaj- és kőzetmintákkal bolygónk égi kísérőjéről.
A hazaút előtt az eszköz beható méréseket végzett a leszállóhely környékén, vagyis a Viharok Óceánjának (Oceanus Procellarum) hívott területen, melyeket elemezve a Kínai Tudományos Akadémia Geológiai és Geofizikai Intézetének tudósai vízre bukkantak a Hold felszínén.
A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányuk szerint a spektrométeres vizsgálat 120 ppm (part per million - az egész rész egy milliomoda) vizet talált a talajban, míg egy ott heverő, feltehetően a Hold mélyebb rétegeiből származó kőzetdarabban már 180 ppm vizet sikerült kimutatni.
Az utóbbi azért fontos, mert arra utal, hogy a Hold vízkészlete többféle módon keletkezhet. Ami a talajban rejlő mennyiséget illeti, a tudósok szerint ezt a napszél hidrogénatomjai hozzák létre, mikor találkoznak a Hold felszínében és szikláiban megkötött oxigénnel.
Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
A kínai kutatók által felfedezett víz mennyisége a Földi értékekhez képest persze rendkívül elenyésző: az említett holdkőzet mindössze 0,018%-nyi víztartalma alig mérhető a bolygónk legszárazabb pontjai között számon tartott McMurdo-szárazvölgyek 0,2%-os értékéhez.
A felfedezés mégis fontos, mivel a Hold és a Föld közötti utazás iszonyatos költségei mellett még e csekély víz helyszíni kitermelése is busásan megtérülhet. A kínaiaknak pedig nagy terveik vannak a Holddal, 2026-ban ugyanis megkezdhetik az Oroszország és más nemzetközi partnerek bevonásával készülő International Lunar Research Station (ILRS) holdbázis kiépítését, amely leghamarabb 2036-ban lehet működőképes.